Huszonhét rövid, de velős előadással örvendeztette meg a történelmet, helytörténetet kedvelő közönséget a szervezőcsapat a Komáromi Mérföldkövek elnevezésű konferencián. A helyszín stílusos volt: a Komáromi Újvár immáron felújított egyik szárnyában, a Komáromi Szekeresgazdák kiállítóterében gyűltek össze az előadók.
Számadó Emese igazgatónő előadása közben
fotó: a szerző
Az érdeklődők számos érdekes előadást hallgathattak meg. Szó esett többek között a M. kir. Klapka György 6. honvéd tábori tüzérosztályról, Kacz Lajos polihisztorról, az avarságról Komárom területén, Janšák régészkutató helyi gyűjtőtevékenységéről. Betekintést nyerhettek a posta- és a bandériumtörténetbe is. Több könyv is bemutatásra került, például Hanesz Éva kötete Nagykeszi településről, illetve az ott pusztító 1965-ös árvízről, Csuthy András előadásában. Galó Vilmos muzeológus a nagymegyeri nyugalmazott pedagógus, Varga László könyvét mutatta be, mely a nagymegyeri zárdaiskolával foglalkozik.
Sokakat vonzottak a helytörténeti kiállítás
fotó: a szerző
Számadó Emese nevét nem igazán kell bemutatni. A dél-komáromi Klapka György Múzeum igazgatónője valóságos örökmozgó. Részt vesz az ásatásokon, kutat, előad. Legutóbb a Duna Menti Múzeum Múzeumbarátok Körének volt vendége. Előadása rendhagyó volt, és bizony voltak, akik el is pirultak egy-egy kép láttán, szöveg hallatán. Akkori tárgya ugyanis a Komárom területén egykoron működött bordélyházak volt.
fotó: a szerző
A Komáromi Mérföldkövek konferencián a Brigetio Öröksége Látogatóközpont épületének történetét mutatta be. Az általa vezetett múzeum 2023-ban költözött a fentebb említett központba. Az épület eredetileg az 1907-ben Komáromba telepített Magyar Királyi Ménteleposztály főépülete volt.
Számadó Emese előadásából megtudhattuk, hogyan került fel a királyi méntelepek egyébként szűkös listájára Komárom városa, milyen akadályokat kellett leküzdeni, hogy a terv megvalósulhasson. Kiderült, milyen intézmények kezelték az épületet, valamint az is, milyen funkciót tölt be manapság.
fotó: a szerző
