Láthatatlan, megfoghatatlan, de mindannyian jól ismerjük. A stressz nem modern jelenség, hiszen ha a történelemben kutatnánk, azt találnánk, hogy a múltban számos filozófus, orvos és művész foglalkozott a kérdéssel. A stressz fogalma napjainkban egyre nagyobb figyelmet kap, hiszen a stressz jellemezhető hektikus és rohanó, változásokkal, terhekkel és magas követelményekkel jellemezhető, nemtől, kortól és élethelyzettől függetlenül mindannyiunk életében.
Ez a szervezet természetes válasza a ránk nehezedő fenyegetésekre, igényekre és nyomásra, amely fiziológiai vagy pszichológiai szinten, valamint az emberi viselkedésben is megnyilvánul. A stresszt a társadalomban meglehetősen negatívan érzékelik, és bizonyos betegségekhez vezethet. Ebben az esetben felmerülnek az alapvető kérdések: a stressz minden formája rossz? Hogyan lehet kezelni a stresszt? Meg kell jegyezni, hogy a stressz az ember számára bizonyos körülmények között nem mindig kell, hogy negatív legyen. Ha bizonyos mértékben és rövid időn keresztül jelentkezik, akkor bizonyos helyzetekben segíthet abban, hogy motiváció szempontjából jobban teljesítsünk. Egyszerűen fogalmazva, úgy is felfogható, mint egy motiváló erő számunkra, és pozitív stresszről beszélünk. Ha negatív stresszt tapasztalunk, számos technika létezik, amely segíthet enyhíteni azt, és mindannyiunknak el kell sajátítania ezeket. Ezek közé sorolhatjuk:
Fiziológiai sóhajtás – ez egy olyan légzőgyakorlat, amely során az orron keresztül lélegzünk be, és a szájon keresztül lélegzünk ki. Kényelmes pozíciót kell találnunk (ideális esetben ülve), behunyhatjuk a szemünket és ellazulhatunk. Mély levegőt veszünk kb. 80%-os kapacitással, még egy rövid levegőt veszünk be, majd nagyon lassan kilélegzünk a szájon keresztül. A kilégzésnek hosszabbnak kell lennie, mint mindkét belégzésnek. Ismételjük meg a gyakorlatot, lassú tempót választva és sehová sem sietve. A légzőgyakorlatok pozitív hatásait modern tudományos vizsgálatok is megerősítik, mivel a mély légzés segít kitágítani az ereket és csökkenti a pulzusszámot.
Időszervezés – mindannyiunknak meg kell tanulnia, hogyan értékelje aktuális fizikai vagy mentális állapotát, mielőtt túlterheltnek érezné magát. Ha fáradtnak érezzük magunkat, célszerű prioritásokat felállítani és megtervezni a napunkat. Ebben az esetben a munkaidő szervezéséről van szó, ahol a lista technikát ajánlom. Ha valaki ilyen listát rendez, akkor fel kell írni az összes fontos feladatot, amit el kell végezni. Egy ilyen listát nemcsak a munkahelyen, hanem otthon vagy az otthonon kívül is lehet rendezni. A lista segít abban, hogy felmérjük azokat a feladatokat, amelyeket az adott napon feltétlenül el kell végezni, és azokat, amelyeket kevésbé fontosnak értékelünk, kihúzhatjuk, és másnap elvégezhetjük. Túlterheltség érzése esetén hasznos megtanulni nemet mondani. Mindannyian szeretnénk tökéletesek lenni a munkánkban vagy a családi életünkben, de a személyes jólét szempontjából meg kell szabnunk azokat a határokat, amelyeket nem szabad átlépnünk.
Korlátozzuk a közösségi médiára és a mobiltelefonra fordított időt – A legtöbb ember el sem tudja képzelni az életét a telefonja vagy a közösségi hálózatok nélkül, de az ezek használatával töltött túl sok idő növeli a stressz-szintet, megbontja a mentális egyensúlyt, és akár függőséget is okozhat. Megfelelő alternatívák a „kéznél lévő technikák“, amelyek közé tartozhat a testmozgás, a séta, a természetben való tartózkodás, a barátokkal való találkozás, a masszázs, a zenehallgatás, a meditáció, a könyvek olvasása vagy a háziállattal való együttlét. A kéznél lévő technikák segíthetnek a stressz oldásában, és általános ellazultságot és jó közérzetet biztosíthatnak.
