Nem rakéta volt az érsekújvári Szabó Bence jele az óvodában. Sokkal inkább a házikó, kisfiúként városokat tervezett. Nyolc éve, amikor egy bősi csillagászati táborban meglátta a távcsőben a Szaturnusz gyönyörű gyűrűit, minden eldőlt.
„Minden nap történik valami érdekes odafent. Rakéták indulnak útnak az űrbe, amit élőben közvetítünk a Spacejunkie nevű YouTube-csatornánkon” – kezdi a komáromi Selye János Gimnázium végzős diákja. – „Hatalmas tudomány van e mögött, ezt szeretnénk hétköznapi embereknek továbbítani a 2019 óta létező Spacejunkie.hu portálon. Érthetően és magyarul. Nyolcan vagyunk a csapatban. Jómagam egyedül a Felvidékről” – tudatja.
Tavaly nyáron eljutottak Amerikába. – „Nem hittem volna, hogy valaha átélhetek ilyen hatalmas élményt! Tizenkét órán belül az Atlas-5 és a Falcon-9 rakéták indítását is láthattuk Floridában, az amerikai űripar szívének is mondható Kennedy Űrközpontban. Emellett bejártuk a houstoni Johnson Űrközpontot, valamint a dél-texasi Starbase rakétatelepet is, ami az Elon Musk-féle SpaceX főhadiszállása. Öt részes sorozatot készítettünk a kinti élményekről, amely megtekinthető a YouTube csatornánkon. Látszik, mennyire odaadó a közösségünk, amelyet kiépítettünk, érdekli őket ez a téma. Az amerikai út közösségi finanszírozással és szponzorok segítségével valósult meg. Célja az volt, hogy testközelből mutassuk meg az űrrakéták világát. Volt egy szívhez szóló történetünk. Az egyik látássérült követőnk megüzente nekünk, hogy állandóan hallgatja közvetítéseinket. Közölte, életre szóló élmény marad neki, hogy láthatóvá tettük számára ezeket a dolgokat” – meséli az űrfüggő gimnazista.
A történetet, hogy miképp került a Spacejunkie csapatába, régebbről indítja. – „2018 elején Elon Musk kifejlesztette a világ akkori legnagyobb és legfejlettebb rakétáját, és a tesztküldetésre a saját piros autóját küldte fel, amelybe egy Star Man, azaz Csillagember nevű, űrruhába öltöztetett manöken bábot pakolt, és telerakta a kocsit kamerákkal. Néztem a közvetítést, és azt mondtam: ez nagyon király! Tizennégy évesen indultam a Magyar Asztronautikai Társaság esszépályázatán. Egy holdbázis leírása volt a feladat. Megnyertem a pályázatot, majd űrkutatással foglalkozó portálokat keresve bukkantam a Spacejunkie.hu oldalra. Írtam nekik, majd Skypeon bemutatkoztam, és referenciaként elküldtem az esszét. 2018 februárjában jelent meg ott az első cikkem. Később pedig főszerkesztő lettem” – húzza ki magát.
Diáktársaival terveztek egy műholdat a gimiben. – „Az Európai Űrügynökség oktatással foglalkozó részlege minden évben kiír egy versenyt, hogy a diákok építsenek egy kólás doboz méretű műholdat. Tavaly Szlovákia is belépett a szervezetbe, mint társult tagállam, így mi is indulhattunk. Elolvastam az e-mailt, amit küldtek, és megszerveztem egy csapatot, amelynek rajtam kívül Doncs Zsombor, Dóczé Dávid, Ferenczi Bence, Juhász Barnabás és Molnár Ferenc lettek a tagjai, felkészítőnk Hevesi Anikó, a fizikatanárunk. Egyenesen az ügynökség nyugat-európai központjába küldtük a tervünket, ahol elbírálták, és jónak találták. Júniusban utazunk a döntőre. Fontos szempont, hogy mennyire népszerűsítjük ez által a projektet és a tudományt” – magyarázza a rakétafiú, aki nemrég Farkas Bertalan űrhajós mellett tartott előadást a gimnáziumban. – „Hihetetlen élmény volt számomra, és az egész csapatnak is, hogy egy valósi űrhajósnak adhattunk elő. Ami talán még ennél is jobban motivált bennünket, hogy az ő saját előadásában is méltatott bennünket, és felajánlotta a segítségét. Azóta napi 5-6 órákat dolgozunk a fejlesztésen, hogy időre készek legyünk, de bízom a csapat kiválóságában, hogy meg fogjuk tudni építeni a kis műholdunkat” – mondja lelkesen Szabó Bence.
És mi jön még az űrkutatásban? – „Ismét megyünk a Holdra, legkorábban 2024-ben vagy 2025-ben. Ez hatalmas esemény lesz, hiszen legutóbb a nagyszüleink láthattak ilyet élőben, és nagy népszerűséget ad majd az űrkutatásnak. Újabb kis lépés lesz, a végső cél a Mars. Elon Musk meggyőződése, hogy az emberiségnek több bolygón kell élnie, hogy minimalizáljuk annak a lehetőségét, hogy kihalunk. A dinoszauruszok is azért haltak ki, mert nem volt űrprogramjuk” – hangsúlyozza végül a rakétafiú.
Fotó: Szabó Bence archívuma
