Ázsia egyetlen katolikus többségű országa a Fülöp-szigetek. A 15. század előtti pogány régió hitrendszere a szellemek körül forgott. A spanyol hódítás után, sokan áttértek a kereszténységre, és saját kultúrájuk egyes elemeinek beolvasztásával átvették Hispánia vallási gyakorlatát. Így természetesen a húsvét megünneplését is. A filippínók rendkívül komolyan veszik Krisztus halálának és feltámadásának emlékét. A húsvéti szent napokat megelőzően, a lakosság már egy héttel korábban megkezdi hagyományos felkészülését. Az iskolák és boltok korlátozott mértékben nyitnak, a családok böjtölnek.
Virágvasárnap Krisztus Jeruzsálembe való érkezésére emlékezteti a híveket. Az Új Szövetség beszámol arról, hogy Jézus dicsőségben, a város lakóinak hódolatával vonul be. Spanyol hagyományok szerint, a filippínók pálmalevelekkel borítják a templomokba vezető utakat, melyeket a papok megáldanak – hasonlóan, ahogy nálunk a barkát. Szigorú böjt van érvényben nagypénteken és az azt megelőző szerdán. Ezen napokon sokan kizárólag folyadékot fogyasztanak.
„Pabasa ng Pasyon” – ez a neve a passió felolvasásának. A helyi katolikusok a 16. században keletkezett költeményt kántálják, a „Pasyong Mahalt.” A Krisztus életéről, haláláról és feltámadásáról szóló történet virágvasárnaptól húsvét hétfőig időszerű.
Böjti időben, a sziget lakói gyakorolják az úgynevezett „Hét templom látogatását”, melynek szokása 1500-ból ered. Ez alkalommal – értelemszerűen – az emberek hét templomot keresnek fel, nagycsütörtökön és nagypénteken. A hagyományt spanyolul „Visita Iglesianak” hívják.
A nagypéntek, a lakosok nyelvén „Mahal na Araw.” Ezen a napon, a településeken számos menet és felvonulás zajlik, valamint eljátsszák az Úr szenvedését és halálát. A korpuszokat fekete lepellel takarják. Délután három óra – Jézus halálának ideje – után, az utcák elcsendesednek.
A Fülöp-szigetek leghíresebb (sokak számára hírhedtebb) húsvéti látványai véres bűnbánati cselekedetek. Elszánt hívek, bűnbánatuk és Istennek tett fogadalmaik megpecsételésének jeleként, bambuszvégű kötelekkel ostorozzák magukat, hatalmas kereszteket cipelnek és töviskoronát viselnek. Mások valóban keresztre feszíttetik magukat: akadnak, akik évtizedek óta, rendszeresen teszik ezt. Bár az Egyház ezt a gyakorlatot nem helyesli, megszüntetni nem tudja. Ugyanakkor nagypénteken felszínre buggyannak a babonák is. Sokan úgy hiszik, ha ezen a napon megsérülnek, sebeik nem gyógyulnak be. A gyerekek játék közben balesetet szenvednek. Virrasztás alkalmával, helyenként elégetik, vagy petárdákkal darabokra robbantják a Júdást jelképező szimbólumokat.
A feltámadási ceremóniát „Salubongnak” hívják. Ennek alkalmával egy nő, Máriát megszemélyesítve találkozik Jézussal. A halotti leplet galambokkal, vagy léggömbökkel emelik a magasba. A hiedelem szerint, ha a lepel nehezen emelkedik, a következő év szerencsétlenséget hoz. A feltámadás vasárnapja az ünnepi étkezések, tűzijátékok alkalma. A Szűz Anya képére virágszirmokat szórnak.
A hétfő a húsételeké: főként az adobo (csirke), sinigang na baboy (sertéshúsleves) és a pancit (tésztás sertés) nevűeké.
A Fülöp-szigetekre is ismerik a tojáskeresés játékát és a fiatalok gyakran házasodnak ezen a napon, hiszen az új élet keletkezését jelképezi.
Fotó: philstar.com
