A fatimai jelenésekről már több filmalkotást is forgattak, viszont a 2020-ban bemutatott mozgókép teljesen egyedi perspektívából mutatja be a három pásztorgyermek történetét, akik előtt megjelent a Rózsafüzér Királynője, azaz Szűz Mária. A cselekményt valós események ihlették, melyek Lúcia nővér emlékiratain alapulnak. A filmet az olasz származású Marco Pontecorvo rendezte és amerikai-portugál koprodukcióban készült.
A film két párhuzamos idősíkkal veszi kezdetét. A történet nagy része 1917-ben, az I. világháború alatt játszódik a portugáliai Fátimában. Portugália nem sokkal a világháború előtt, a liberális, felvilágosult eszméket követve alakult köztársasággá, vagyis egyházellenessé. Bár a háború főként a határaikon túl zajlott, mégis temérdek nyomort és halált hozott a katonákra és civilekre egyaránt.
A cselekmény másik idősíkja 1989-ben, a szintén portugáliai Coimbra városban zajlik, amikor a már nyolcvankét éves Lúcia nővér (Sônia Braga alakításában) beszámolóját halljuk. A gyermekkorában történt eseményeket az ateista Nichols professzorral (Harvey Keitel) osztja meg, aki éppen könyvet készül írni a jelenésekről. Ahogy a fiatalkorában sokan, úgy a professzor sem hiszi el azt, hogy ezek a jelenések valóban megtörténtek és kételkedik abban is, hogy miért pont a nővérrel és az unokatestvéreivel fordult elő ez a látomás.
Az első jelenéskor a három gyermek (Lúcia, Jacinta és Fransisco) a mezőn imádkozik azért, hogy a háborúban katonáskodó hozzátartozóik épségben térjenek haza szülőföldjükre. Nagy vihar keletkezik, majd hirtelen megjelenik a Szűzanya, akit kezdetben a három gyermek közül csak a két kislány lát és hall. Mikor a gyermekek rákérdeznek az ismeretlen hölgy kilétére, ő csupán azt válaszolja, hogy „a Mennyországból jöttem”. Később a kisfiú is látja Szűz Máriát, de nem hallja szavait, s ennek jelentősége csak a történet végén kap magyarázatot. A Szűzanya arra kérte a gyermekeket, hogy imádkozzák el minden nap a rózsafüzért azért, hogy véget érjen a háború és béke legyen a világban.
Mikor e jelenés kitudódik, a kisvárosban senki sem hisz a gyermekeknek, még a saját szüleik, illetve a helyi plébános sem. „Hazudni bűn, Istennek nem tetsző dolog” – mondta Lúcia nővér édesanyja. A plébános pedig arról beszél a kislánynak, hogy lehet, hogy maga az ördög tréfálta meg őt és az unokatestvéreit.
A kislány végig kitartott az igaza mellett. Családja házához fokozatosan érkeznek a zarándokok, akik arra kérik őt, hogy a Szűzanya közbenjárásával gyógyítsa meg a háborúból hazatért sebesülteket. A falu elöljárói és számos lakó pedig sarlatánnak nyilvánítja ki a lányt, amiért állításuk szerint hazugságokat terjeszt, így veszélyt jelent az emberekre. Még egy pszichiátriai kezelésnek is alávetik, ám a szakember semmilyen rendellenességet sem talál a kislánynál.
A filmben bemutatott második jelenéskor már számos hívő jelen van a helyszínen, viszont még mindig a gyermekek látják kizárólag a Szűzanyát. Egy szülő, akinek a gyermeke mozgássérült felszólal, és arra kéri a Szűzanyát, hogy gyógyítsa meg a fiát. A gyermekek továbbítják a kérést, majd imádkozni kezdenek. Nem sokkal később csoda történik, ugyanis a kisfiú talpra áll és elkezd járni. Ám az elöljárók még ekkor sem hisznek a jelenésben, és azt mondják, hogy ez nem csoda, hanem „elhatározás kérdése”. Később már a templomot is bezárják és a portugál egyház legfőbb püspökei teszik látogatásukat a kisvárosban azért, hogy a gyermekeket „hazugságon fogják”, ám ez nem sikerül.
Az utolsó jelenést, mint ismeretes, közel hetvenezer ember csodálta meg a helyszínen. A jelenlévők tanúi lehettek az ún. „napcsodának”, amikor a Nap olyan erősen tűzött, hogy nem lehetett szabad szemmel szemlélni és úgy festett, mintha a földre akarna zuhanni. A történést megannyi vallomás ugyanúgy írta le.
Lúcia dos Santos nővér az Egyháznak szentelte az egész életét. 2005-ben, kilencvenhét éves korában hunyt el. 2008-ban avatták szentté. A két testvér, Jacinta és Francisco az 1918-as influenza áldozatai lettek, őket 2017-ben, Ferenc pápa avatta szentté.
A Fatima című film a világ egyik leghíresebb és legjelentősebb Mária-kegyhelyének a történetét meséli el úgy, hogy bár a legtöbb hívő néző ismeri a végkifejletet, ám mégis tudunk szorítani azért, hogy a gyermekeknek még a „hitetlenek” is higgyenek.
Fotó: Wikipédia
