1896 januárjában Kassán, a Kossuth Lajos utcában meggyilkolnak egy ismeretlen fiatal nőt. Két szúrásnyom éktelenkedik a nyakán, ezeken keresztül kiszívták a vérét. Ki tehette? Vámpír? Ember? Kiderül Surovec Róbert A halál anatómiája című tavaly megjelent regényéből, amely egy tervezett trilógia első részét képezi. A Tornán élő író mostanában fejezi be a második részt. Vele beszélgettünk.
Harmincnyolc éves lesz az idén. Miért érdekli a történelemkutatás, a helytörténet?
Szerintem minden ember számára fontos, hogy a lehető legalaposabban megismerje annak a helynek a történelmét, ahol él. Én is csak ezt teszem. Kutakodom községem, Torna és a környék történelmében, igyekszem előhozni a rég elfeledett dolgokat. Már tervbe vettem, hogy idővel a helytörténeti kutatásaimat is könyv formájában jelentetem majd meg.
Tornán él, az ottani magyar tannyelvű alapiskolában tanít fizikát és angolt. Miért pont Kassán játszódik az első regénye?
Kassán végeztem a középiskolai és egyetemi tanulmányaimat. Ismerem a várost és a szívemhez nőtt. Szerintem egy író olyan helyszínt válasszon a könyvéhez, amit ismer. Ezért döntöttem úgy, hogy A halál anatómiája című regényem története játszódjon Kassán. Kassa a XIX. század végén jelentős magyar királyi város volt. Sok lehetőséget biztosított az ott élőknek, ahogy az oda érkezőknek is. Gondoltam, írok egy történelmi krimit, amely ebben a gyönyörű szabad királyi városban fog játszódni. Ami pedig az évet illeti, két oka is van, amiért az 1896-os esztendő mellett döntöttem. Egyrészt sok információ áll a rendelkezésünkre abból az évből, korabeli újságcikkek, fényképek, térképek, dokumentumok és könyvek. Másrészt viszont akkor ünnepelték országszerte a Millenniumot, a magyarok Kárpát-medencébe való bejövetelének ezer éves évfordulóját. A halál anatómiája cselekménye 1896 januárjában játszódik, amikor Kassán még csak az ünnepségek előkészületei zajlottak.
Közben pedig megölnek egy nőt.
Ez így van. Ami érdekes, a regényemben mérlegre helyezem a babonákban való hitet és a tudományt. Ugyebár az áldozatnak két szúrásnyom van a nyakán, amelyeken keresztül lecsapolták a vérét. Régen jellemző volt, hogy az emberek az egyes rejtélyes gyilkosságoknak természetfeletti okot tulajdonítottak. Persze, mindig akadtak olyanok is, akik logikus magyarázatot igyekeztek keresni. Így vannak ezzel a főhőseim is. Rhédey Anna színésznő szerint a gyilkosságot vámpír követte el, Grossz Kálmán természettant oktató tanár azonban racionális magyarázatot keres a történtekre. A két főhős sokban különbözik egymástól, leginkább társadalmilag: a színésznő a tehetősebbek körébe tartozik, a tanár pedig a középosztálybeli. Azonban mindketten a Kassán kiadott Felsőmagyarország című napilap szerkesztőségének tagjai, ez pedig összeköti őket. Az említett napilap 1885-ben jelent meg Kassai Szemle címmel, majd 1894-ben átnevezték Felsőmagyarországra. 1918-ig tájékoztatta a kassai polgárokat és a környékbeli lakosokat az akkori eseményekről. Rhédey Anna és Grossz Kálmán főleg azért kapcsolódnak be a nyomozásba, hogy a rendőrséggel ellentétben, hitelesen tájékoztassák az olvasóközönséget a nyomozásról. Ahogy az már a jó krimikben lenni szokott, azután több gyilkosság is történik…
Tavaly mutatta be a kötetet Tornán, Kassán, Szepsiben és még néhány helyen Kelet-Szlovákiában. Hogyan lett belőle e-könyv?
Megkerestem a magyarországi Helma Kiadót, és felajánlottam nekik, hogy ha megtetszik nekik, kiadhatnák e-könyv formájában. Nagy örömömre, a múlt hónapban megjelent, és ilyen formában bejutott a nagyobb magyarországi könyváruházakba. Idővel, nagy valószínűséggel, hangoskönyvet is készítenek majd belőle. A nyomtatott, magánkiadásban megjelent verzió leginkább Szlovákiában tarol. Nálunk megvásárolható többek között a Panta Rheiben, a Martinusban és a Családi Könyvklubban is.
Mesterséges intelligencia rajzolta meg a főhősök képeit.
A kortárs íróknál mostanában divatba jött, hogy szöveg alapján a mesterséges intelligenciával generáltatják ki regényeik főhőseit. Ezáltal vizuálisan is szembesülhetnek az általuk elképzelt és leírt karakterekkel. Gondoltam, én is kipróbálom és az eredmény meglepő volt. Pont olyannak képzeltem el Rhédey Annát és Grossz Kálmánt, ahogyan az alkalmazás kigenerálta őket! A mesterséges intelligencia közreműködésével nemrég elkészítettem képregény formájában A halál anatómiája első fejezetét is. Még alapiskolásként kezdtem képregényeket rajzolni, később viszont nem volt rá időm, és abbahagytam. Most a mesterséges intelligencia megrajzolta az egyes jeleneteket, egy másik alkalmazás pedig az előre megírt szöveget a buborékokba helyezte. Ezáltal a fiatalabb generáció érdeklődését szeretném felkelteni a regényem iránt.
Alkotótársa a mesterséges intelligencia?
Nem! Csupán a könyvem propagálásánál használom. A kutatómunkát és az írást nem bíznám senki és semmi másra, azt a hagyományos úton szeretem elvégezni.
Nem vonzotta, hogy betáplálja, miről szóljon a második rész, és a mesterséges intelligencia megírja?
Nem, mint már említettem, az írás élvezetét nem passzolnám át egy programnak. A halál anatómiája egy tervezett trilógia első részét képezi. Ami a második regényemet illeti, annyit elárulok, hogy az olvasó még több kalandra számíthat. Az első kötet 330 oldalas volt, a másodikat nagyjából 500 oldalasra tervezem, mert sokkal több történelmi tény szerepel majd benne. A cselekmény 1896 májusában játszódik majd, amikor Kassán a millenniumi ünnepségek peregtek. Az olvasó azt is megtudja majd, hogyan ünnepeltek a kassaiak. Sőt, a főhőseim néhány fejezet erejéig Lőcsére is ellátogatnak majd. Őszre tervezem a megjelenést. A trilógia harmadik részében pedig a főhőseim többet utaznak majd az eddigieknél, így többek között a XIX. századi Budapestre és Pozsonyba is szeretném elkalauzolni az olvasókat. Ennek megírása természetesen sokkal több kutatómunkát igényel majd.
A beszámoló szerint, kassai könyvbemutatóján jelen volt Tina Van der Holland írónő is.
Tina kiváló írónő. Tősgyökeres kassai, az anyanyelve magyar, de a regényeit szlovákul írja. Kezdetben romantikus regények kerültek ki a tolla alól, de néhány éve áttért a történelmi krimikre, melyeknek történetei a XVII. és a XVIII. században játszódnak. A múlt hónapban könyvbemutatót szerveztünk neki Tornán. Erre a Csemadok helyi alapszervezetének és Torna Község Önkormányzatának a szervezésében került sor. Azt tudni kell, hogy Tornán vezetőségi tagja vagyok a Csemadoknak, ráadásul már kilencedik éve önkormányzati képviselő is. Tinával figyeljük és segítsük egymás munkásságát. Fontos, hogy a kortárs írók összetartsanak, esetleg tapasztalatokat is cseréljenek egymással. Megemlíteném, hogy Magyarországon létrehozták az úgynevezett ÍróTesók mozgalmat, melynek keretében az írók minden hónapban igényelhetnek egy írótesót, majd kölcsönösen propagálják egymást a legismertebb szociális hálókon. Ebbe már én is többször bekapcsolódtam és nagyon pozitív kezdeményezésnek tartom.
Mikor ír?
Az első könyvet sokáig írtam, mivel még nem volt tapasztalatom ezen a téren. Ráadásul a regényemmel kapcsolatos kutatómunka nagyon sok időt vett igénybe. A második könyvem esetében már volt elképzelésem, hogyan nézett ki Kassa a XIX. század végén, milyen volt az akkori társadalmi élet és a divat, ezért most már gyorsabban megy az írás. Az íráshoz ihletre van szükségem, de ezzel mindenki így van. Leginkább az őszi és téli hónapokban tudok csak írni, tavasszal alig, nyáron pedig szinte végképp nem jutok hozzá az íráshoz. Akkor ugyanis többnyire utazással és túrázással töltöm a szabadidőmet. Igyekszem feltöltődni az új regényekhez! Még megemlíteném, hogy közben novellákat is írok, ennek köszönhetően meghívást kaptam a magyarországi Irodalmi Rádió állandó szerzői csapatába. Néhány novellám olvasható is az internetes felületükön. Emellett különféle magyarországi irodalmi pályázatba is rendszeresen bekapcsolódom, úgy vélem sikeresen.
Fotó: archívum
