A csallóközi Bacsfa községben, Somorjától mindössze öt kilométerre található meg a vérkönnyező Boldogasszony búcsújáróhelye.
Ennek a falunak már 1205-től történelme van: 1238-ban épült a templom, Szent György védelme alatt pedig 1390-től van plébániája. Az ekkori templomot 1852-ben lebontották, mivel rossz állapotban volt.
A ferences templomot a kolostorral együtt 1660-ban Lippay György érsekprímás építtette. A munkálatok 1677-ben, Szelepcsényi György hercegprímás idején fejeződtek be, aki ezután ferenceseket hívott ide. Hogy a szerzetesi épületet fenn tudják tartani, négyezer forintnyi összeget adományozott ennek részére. II. József császár-király 1789-ben ennek a zárdának is véget vetett. A ferences atyák elmentek, majd a kolostort magtárnak, a templomot szénaraktárnak használták. Ezt követően I. Ferenc császár 1809-ben visszaállította eredeti rendeltetésének megfelelően, 1811-ben pedig visszahívták a ferenceseket is.
A Maholányi bárócsalád a templom elé Páduai Szent Antal szobrát állíttatta fel 1684-ben, de a sors nem kímélte a templomot és a zárdát, ugyanis 1718-ban és 1720-ban erős vihar pusztította. Ghyllányi Győrgy tinini püspök szentelte fel a templomot 1724. október 1-jén. 1782-ben a templom főoltára gróf Apponyi György által lett emeltetve, aminek képén Páduai Szent Antal volt. Ez alatt található a kegykép, ami miatt a templom zarándokhely lett. Ezt Liszkay Márton doborgazi fiú ajánlotta fel Szűz Máriának, hogy meggyógyuljon. Gyógyulása után egy névtelen pozsonyi festővel festette meg a képet, majd 1705-ben a Szent Antal-i templomnak adományozta.
A Szűzanya kegyképe vért könnyezett 1715. június 19-én hajnali öt órakor és ezután, 20-án hajnali három-négy óra között, majd 21-én déli 12 órakor, majd 23-án hajnali négy-öt óra között. Ennek történetét p. Hermann Jeromos „Emlékkönyv Szűz Mária vérkönnyezéseinek másfél százados jubileumára” című könyvében írta le 1865-ben. Ezeket a könnyeket egyébként máig őrzik.
A Szent Antal-i búcsú Kisboldogasszony napján, szeptember 8-án van. A kegytemplomot és kolostort gyönyörű park veszi körül, ahol tizennégy stációval és egy mesterséges dombbal együtt Kálvária is található. A szentmisék magyar nyelven történnek. A búcsú napján a könnyeket tartalmazó kendőt a hívek megtekinthetik az istentisztelet után.
A szentantali kegyképről
A legfőbb érdekessége, hogy 1715 júliusában több napon keresztül véres könnyeket hullatott, majd az esztergomi érsek 1716. október 16-án engedélyezte a kép nyilvános tiszteletét. A második máriapócsi kegykép egy hónappal a bacsfai után ugyanúgy könnyezni kezdett, sokak szerint a háborúk és a járványok miatt.
A vászonra festett olajkép festőjét nem ismerjük. Az egykori ferences templomban figyelhető meg, amelyen Szűz Mária és a kis Jézus látható, fejükön dupla koronával. A Boldogasszony nyakát gyöngyfüzér díszíti, a Kisdedet a jobb karján tartja.
Forrás: bucsujaras.hu
Fotók: Magyar Kurír
