Az emberi agy érdekes terület és bár a kutatók még messzemenően nem fedték fel mi zajlik a fejünkben, számos érdekes felfedezést tettek már az elmúlt évtizedek során. A kutatások mellett tévhitek is világot láttak, amelyre nincs tudományos bizonyíték.
Agyunk 10 százalékát használjuk csak
Bizonyára hallott már arról, hogy agyunknak csak 10 százalékát használjuk. Ez egy gyakran idézett statisztika, de attól, hogy az emberek állandóan ismétlik, még nem válik igazzá. Gyakran használjuk ezt a statisztikát arra, hogy leírjuk az emberi agy hatalmasságát, hogy nagyobb dolgokra is képes, akár intelligencia akár pszichikai szinten, mint amire az átlag ember használja azt. De ha az agyunknak valóban csak a 10 százalékát használnánk, hogyan károsodhatna ennyire agyunk? Mert akkor csak amiatt az apró kis 10% miatt kellene aggódnunk. Tény, hogy még keveset tudunk erről a mechanizmusról, de az is tény, hogy az agyunk még alvás közben is különböző aktivitásokat mutat, amelyekről szintén keveset tudunk.
Az agykárosodás nem mindig maradandó
Az agy törékeny és olyan dolgok miatt károsodhat, mint a sérülés, a stroke vagy a betegség. Ez a károsodás számos következménnyel járhat, a kognitív képességek enyhe zavarától a teljes károsodásig. Az agykárosodás igazán romboló, de vajon van esély annak visszafordítására?
Az, hogy egy személy képes-e felépülni az agykárosodásból, a sérülés súlyosságától és helyétől függ. Például egy focimeccse során a fejre mért ütés agyrázkódáshoz vezethet. Bár a sérülés igen súlyos lehet, a legtöbb ember felépülhet, ha időt kap a gyógyulásra. Egy súlyos agyvérzés viszont olyan károsodást okozhat, amely akár maradandó is lehet, bár ez is függ a személy életkorától, a sérülés helyétől és erősségétől. A gyógypedagógusok sokat segíthetnek az afáziás betegeknek a gyógyulásban.
Jobb vagy bal agyfélteke?
Az emberek nem teljesen jobb vagy bal agyféltekesek. Hallottunk már bárkit is aki jobb vagy bal agyúként jellemezte magát?
Ez a gondolat abból a közkeletű elképzelésből ered, hogy az embereket vagy a jobb vagy a bal agyfélteke uralja. Eszerint a „jobb agyféltekés” emberekről úgy gondolják, hogy kreatívabbak és kifejezőbbek, míg a „bal agyféltekés” embereket analitikusabbnak és logikusabbnak tartják. Bár a szakértők elismerik, hogy létezik az agyműködés lateralizációja, azaz bizonyos gondolkodásmódok és feladatmegoldási típusok, kizárólagosan senki sem jobb- vagy bal agyféltekés. Valójában általában jobban teljesítünk a feladatokban, ha az egész agyunkat igénybe vesszük, még olyan dolgok esetében is, amelyek jellemzően az agy egy bizonyos területéhez kapcsolódnak.
Nem nekünk van a legnagyobb agyunk
Az emberi agy az emberi testmérethez képest meglehetősen nagy, de nem az ember rendelkezik a legnagyobb agymérettel. Az átlagos felnőtt agy körülbelül 1,5 kg-t nyom. A legnagyobb állati agy az ámbrásceté, közel 8,5 kg, a másik pedig az elefánt, akinek 5 kg-t tesz ki agymérete.De mi a helyzet a testmérethez viszonyított relatív agymérettel? Bár az emberi agynak az emberi testhez viszonyított aránya nagyobb, mint sok állaté itt sem mi vagyunk a vezetők. Meglepő módon az egyik olyan állat, amelynek az agyának testéhez viszonyított mérete nagyobb az embernél a cickány, amelynek agya a testtömegének körülbelül 10%-át teszi ki.
Az alkohol butít?
Részben összefügghet azzal a tévhittel, hogy soha nem növesztünk új idegsejteket az elképzelés, miszerint az alkoholfogyasztás sejtpusztításhoz vezethet agyunkban. Az alkoholfogyasztás valóban megölheti az agysejteket? A kutatók nem gondolják, hogy az alkoholfogyasztás valóban megöli az agysejteket, bár bizonyítékok arra utalnak, hogy gátolhatja az új sejtek növekedését. Emellett a hosszú távú alkoholfogyasztás jelentős hatással lehet az agyműködésre.
Fotók: Pixabay
