A Magyar Királyság három részre szakadása óta sokféle fejedelem ült Erdély trónján, nő viszont csak egyetlenegy: Brandenburgi Katalin. Bethlen Gábor fejedelem második felesége férje halála után valósággal és törvényesen viselte ezt a címet.
Katalin a kelet-poroszországi Königsbergben született, János Zsigmond brandenburgi választófejedelem és Anna porosz hercegnő negyedik gyermekeként. A hercegnőt 22 esztendős korában, 1626-ban házasították össze az akkor 44 esztendős Bethlen Gábor fejedelemmel. Frigyüknek főleg diplomáciai szerepe volt, a menyasszony ugyanis Bethlen szövetségesének, Károly Albert választófejedelemnek a nővére volt. Az 1626. március 1-jén tartott esküvő ugyanakkor furcsa képet mutatott, miután az oltárnál egy lassan őszülő férfi és egy fiatal nő találkozott, akik ráadásul csak tolmáccsal értették meg egymást. Brandenburgi Katalin csak franciául és németül tudott, Bethlen pedig ékes magyar anyanyelvén kívül valószínűleg csak latinul és törökül beszélt. A fiatal feleséget az erdélyi nemesség már az első perctől bizalmatlanul nézte: egyfelől azzal vádolták, hogy férje mellett szeretőt tart, másfelől pedig úgy látták, Katalin szépségét a hatalom megszerzésére használja fel. Ezenfelül német származása is gyanúra adott okot abból a szempontból, hogy esetleg rokonszenvezik a Habsburgokkal.
Bethlen Gábor vélhetően szerelemre lobbant fiatal felesége iránt, mert igen költséges, keleties udvari életet teremtett számára, miközben elhalmozta ékszerekkel és ajándékokkal. Minden adományt felülmúlt azonban a fejedelem 1626. májusi rendelkezése, amikor a gyulafehérvári országgyűlésen Katalint jelölte ki örökösének – igaz, Károlyi Zsuzsannától született gyermekei ekkor már nem éltek. Az erdélyi nemesek ezt a gyors döntést a fejedelem a vak szenvedélyének tulajdonították, miközben azt látták, hogy felesége – számukra – gyanús barátságot ápol számos főnemessel, például Listius Ferenc várnaggyal, Keglevich Miklós báróval, és későbbi állítólagos szeretőjével, Csáky István gróffal. Nem tudni, hogy a pletykák mennyiben feleltek meg az valóságnak, mindenesetre tény, hogy miután 1629 novemberében Bethlen Gábor meghalt, és Katalin lépett a helyébe, Csáky döntő befolyást szerzett mellette. Az viszont hamar kiderült, hogy az erdélyi politika útvesztőiben a fiatal fejedelemasszony nem tud eligazodni, ezért a rendek 1630-ban egyszerűen lemondatták. Egy év múlva Magyarországra költözött, majd 1633-ban férjhez ment Ferenc Albert szász választófejedelemhez, akivel boldogan élt egészen 1644-ben bekövetkezett haláláig.
Forrás: rubicon
(kép: wikipédia)
