Idén tavasszal is elérkezett az éves faluszépítés Lakszakállasra. A falu szülöttei, lakói és kedvelői mind részt vettek a nagy takarításban. Reggel 8 órakor az óvoda udvarán összegyűlve, a kezükben zsákkal és szerszámokkal hallgatták a polgármester Mayer Ferenc beszédét, amelyben lelkesítette az embereket a falu megtisztítására.
A csoportok elindultak a számukra fontos tisztítandó részére a falunak. Én is minden éven részt veszek ezen az eseményen, hogy szebbé tegyem ezt a falut, ahol felnőttem. Ezen az éven úgy vettem részt, mint a szépítés megörökítője. Úgy döntöttem, hogy utamat a megnyitó után a falu széléről kezdem, a horgászok kedvenc helyétől, a Kavicsgödörtől. A lelkes horgászok kivágták a fákat, megetették a tó lakóit, rendbe hozták szépen a tó környékét. Utam következő helyszíne a faluba befelé menet az óvoda volt. Ahol az óvónők és az ovisok szülei hozták rendbe az udvart, hogy a gyerekek a jó idő közeledtével biztonságosabban és tisztább környezetben tudjanak kint játszani, amiben a helyi önkéntes tűzoltók is segédkeztek. Következőleg az iskola területét látogattam meg, ahol a tanárok és tanárnők igyekeztek szebbé varázsolni az iskola környékét. Új fákat ültettek, festettek, gereblyéztek.
Az iskola mellett, a templom körül két csoportra osztva munkálkodtak a helyi Vöröskereszt és a katolikus és református gyülekezet tagjai, hogy a templom környéke és a Parókia területe is szépen rendezett legyen, amikor bárki azon az úton halad át. A templom mellett lefelé menet a Futballpályát céloztam meg, keresztül haladva a Salakpályán, ahol a kosarasok takarították le a pályájukat, hogy biztonságosan tudjanak gyakorolni a következő meccsükre.
Ugyanezt tették a focisták is a saját pályájukon, lenyírták a füvet, átfestették a korlátokat és emelőkocsival új hálókat helyeztek fel. Egy nagy kört téve elindultam a temető felé, ott a Klapka György helytörténeti társaság tagjai a Patrióták tették szebbé a zsidó temetőt. Visszatértem az iskola irányába, aminek szemben a parkot is szépen megtisztították, a könyvkuckóban szépen rendbe tették a könyveket. Ezután a falu Turi részéhez indultam el, a fiatalok kedvenc helyére, a játszóparkba. Véleményem szerint, ebben a parkban volt a legtöbb tennivaló, talán a brigád végére nem is tudtak végezni a munkával az emberek, de így is rengetek dolgot tettek szebbé, átfestették a padokat, új homokot hozattak a homokozókba. A vadászok sem tétlenkedtek, ők a falu határánál végezték a feladatukat. Miután az emberek ebéd időben megéheztek, a mi mamijaink dolgos csapata gondoskodott az ellátmányról. Főzték a mennyei gulyást, és sütötték az isteni finom lángosokat, amikkel az emberek nagyon meg voltak elégedve. Akik végeztek a takarítással, elindultak haza, akik pedig nem, még visszatértek, hogy befejezzék, ami még hátra van. A polgármester úr elégedett volt az emberek teljesítményével, boldogan tért haza. A számtalan kép elkészítése és a finom ebéd elfogyasztása után én is hazatértem.
Írta és fotózta Krnčan Patrícia
