A vasárnapi televíziós politikai vitaműsorokban egyebek mellett a választási kampányról, a parlament előtt lévő törvényjavaslatokról, a hivatalnokkormány támogatásáról, illetve a migránsok elosztását célzó kvótáról mondtak véleményt az egyes stúdiók vendégei.
A TA3 televízió Politikában (V politike) című műsorában Roman Mikulec (OĽANO-Egyszerű emberek és független személyiségek) és Matúš Šutaj Eštók (Hlas-SD-Hang-Szociáldemokrácia) parlamenti képviselők vitáztak egymással. Matúš Šutaj Eštók szerint az Ódor Lajos vezette kormány legfontosabb feladata, hogy megnyugtassa a társadalmat és tárja a nyilvánosság elé, hogy milyen rossz helyzetbe juttatták az országot a Matovič, illetve Heger kormányok. Idézte a jelenlegi kormányfőt is, aki szerint nem is sejtették, hogy milyen katasztrofális helyzetben vannak a Helyreállítási Alapban megfogalmazott célok. Pártja nem szavaz bizalmat a hivatalnokkormánynak, mivel annak tagjai nem választások útján kerültek hatalomba. Roman Mikulec szerint csak abban az esetben nyeri el bizalmukat az új kabinet, ha az fenntartja a családtámogatási rendszert és jóváhagyja azt a jogszabályt, amely ötszáz euróval jutalmazná azokat a polgárokat, akik részt vesznek a választásokon.
Szóba került a kötelező migránskvóta is. Mikulec úgy vélte, hogy nem változott az ország szemlélete ebben, ennek jele az is, hogy Ivan Šimko belügyminiszter végül tartózkodott az erről szóló szavazáson az Unióban. Šutaj Eštók felrótta Mikulecnek, hogy a minisztériuma tétlensége miatt Csehország és Ausztria lezárta a Szlovákiával közös határát, a nehezedő migránsnyomás miatt. Szóba hozta azt is, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb számban jelennek meg illegális bevándorlók Komáromban és környékén, és ez nagyon aggasztja, félelemmel tölti el az ott élőket. Téma volt a szeptember végi választás is, illetve annak lehetséges manipulálása. Mikulec szerint Oroszország részéről tapasztalható befolyásolási kísérlet, de Szlovákiának megfelelő jogszabályai vannak a voksolás ellenőrzésére, melybe valamennyi párt bekapcsolódhat. Šutaj Eštók úgy vélte, hogy valamennyi nagyhatalomnak vannak geopolitikai érdekei a választások befolyásolására. Jó döntésnek tartja, hogy a Nato végül a választások utánra halasztotta a szövetséget népszerűsítő kampányát, mert ezzel elkerülhetőek a fölösleges feszültségek a kampányban.
A közszolgálati televízió 5 perc múlva 12 (O 5 minút 12) című műsora Boris Kollár parlamenti elnököt és Peter Pellegrini parlamenti képviselőt (Hlas-SD-Hang-Szociáldemokrácia) hívta meg vendégként.
Boris Kollár a választások kapcsán elmondta: pártja lojális a hozzá hű tagokhoz, akik az elmúlt években kitartottak mellette, ezért elsősorban ők kapnak helyet a jelöltlistán, – de platformként – 4-5 polgármester is helyet kaphat a jelöltek között. Peter Pellegrini arról szólt, hogy jó döntés volt két éve a Hlas-SD párt megalapítása, amely mára önálló politikát folytató, jól szervezett, több mint kétezer taggal rendelkező politikai erő. A választásokat követő együttműködési lehetőségekkel kapcsolatban ismertette azt a tíz pontos értékrendbeli deklarációt, melynek teljesülése esetén fognak csak koalíciós tárgyalásokba bocsátkozni. Boris Kollár elmondta: támogatja, hogy Ukrajna további fegyvereket kapjon, hiszen éppen most indította meg offenzíváját és bennünket is véd ezzel. Pellegrini szerint Szlovákia már nem tud fegyvereket küldeni, szinte minden készlete elfogyott. „Támogatni kell viszont a hazai lőszergyártást, hiszen annak értékesítése gazdasági érdek. Ha nem mi adjuk el, megteszi más” – tette hozzá. A kormányon kívüli szervezetekkel kapcsolatos törvényről Boris Kollár úgy fogalmazott: valamennyi harmadik szektorbeli szervezetről tudnunk kell, honnan kapnak támogatást, és kinek az érdekében cselekednek. Azok, akik civil szervezetként politizálnak, alapítsanak pártot és vegyenek részt a választásokon, ez a tisztességes hozzáállás. Pellegrini egyetértett Kollárral, szavai szerint a szóban forgó szervezetek gyakran – az átláthatóságra hivatkozva – minden egyes fillérről elszámoltatnák a pártokat, ám ők maguk nem tesznek így. A migrációval kapcsolatban a parlament elnöke úgy vélte, hogy Szlovákia bizonyította szolidaritását: többszázezer ukrajnai menekültet fogadott be, akik itt maradhattak, dolgozhatnak, tanulhatnak. De ezek az emberek az útlevelüket felmutatva, legálisan érkeztek. Most húszezer euróval kell az illegális migránsok ellátásához hozzájárulni, de mennyi lesz ez az összeg később? 30 ezer, 50 ezer euró? Pellegrini emlékeztetett, hogy kormánya számos segítséget nyújtott ebben a témában. Szlovák rendőrök a magyar kollégáikkal közösen védték a szerb határt, hajókat vásároltak a Frontex számára Líbiába és a V 4-ek együttműködése is kitűnő volt. „Európa ma gyenge, nincs igazi védelmi stratégiája” – mondta.
A Markíza televízió Testre (Na telo) című műsorában Denisa Saková (Hlas-SD-Hang-Szociáldemokrácia) és Richard Sulík (SaS-Szabadság és Szolidaritás) parlamenti képviselőket láthattuk, hallhattuk. A műsorvezető a műsor elején ismertette a legfrissebb közvéleménykutatási eredményt, mely szerint az ország polgárainak 34 százaléka bízik az új ügyvivői kormányban, a kabinet elutasítottsága ennél nagyobb, 48 százalék. Mint elhangzott, Richard Sulík pártja bizalmat szavaz az Ódor kormánynak a parlamentben, mert úgy véli, ha megkapja a támogatást, akkor az országgyűlés ellenőrizhetné a kabinetet, szükség esetén a minisztereit is leválthatná. Saková szerint a jelenlegi kormány legfontosabb feladata, hogy elvezesse az országot a szeptemberi választásig, s addig ne legyen lehetősége dönteni fontosabb külpolitikai kérdésekben. A Hlas-SD párhuzamos szavazatszámlálást végez majd a választások napján, rögzítik az egyes választókörzetek adatait és azokat összevetik a hivatalos számokkal. Sulík meggyőződése, hogy a választások tisztességesen, demokratikusan zajlanak majd. A parlament jövő héten kezdődő ülésszakán több mint kétszáz jogszabályról szavaznak a honatyák. Így például arról a javaslatról, amely korlátozná az üzletláncok árréseit. Saková szerint Németországban ez bevált, jól működik, míg Szlovákiábn kétszer többet fizetünk az élelmiszerekért, mint az euróövezet országaiban. Sulík szavai szerint ez a lépés úgymond kartellezésre ösztönözné az üzletláncokat, kibúvót találhatnának, vagyis nem lenne hatékony. Sőt, számos termék eltűnhetne az élelmiszerboltok polcairól. Abban mindketten egyetértettek: amíg az SaS a piac „mindenhatóságában“ bízik, addig a Hlas-SD az erőteljesebb állami beavatkozás híve.
