Nemzeti gyásznapunkon, június 4-én szokássá vált Bősön megemlékezni az első világháborút lezáró tragikus békeszerződés következményeiről. A rendezvény az idén is a nemzeti lobogó félárbocra emelésével kezdődött. Ez a délelőtti órákban történt, majd a szerdai munkanapot követően, a polgárok a Csemadok helyi szervezetének székházánál gyűltek össze, hogy osztozzanak gyászban és reményben.
Az összegyűltekhez Nagy Anikó elnökasszony szólt először, aki a trianoni békeszerződés történelmi hátterét ismertette. Az esemény fő szónokaként Fenes Iván polgármester lépett mikrofonhoz, aki arról beszélt, hogy szülőföldünkön a veszteség feletti bánat is sokszor bűnnek számít. Pedig jogunk van nemzeti jelképeinkhez, nem utolsó sorban pedig a múltunkhoz – ezekről nem vagyunk hajlandók lemondani. A magyar összetartozás nem mások ellen irányuló indulat, hanem jövőt megőrző szükség!
A történelmi Magyarország térképével díszített színpadra Nagy Mónika, Nagy Gábor és Bősi Szabó László dalokkal lépett; Stifter Luca, Csikmák Máté pedig szavalattal ihlette meg a közönséget. Végül Fenes Iván az önkormányzat, illetve Vida Géza a Csemadok képviseletében koszorút helyeztek el a honfoglalási emlékműnél, valamint a Trianonra emlékeztető táblánál.
A megjelenők közt volt többek között Gróf Árpád díszpolgár, valamint Parák László katolikus plébános is.
A rövid hivatalos eseményt követően, a jelenlévők ismét mécsest gyújthattak az 1920-ban feldarabolt ország térképénél.
