Nem volt előre eltervezve, szigorúan a dátumhoz igazítva a beszélgetés. Hogy mégis így alakult, a véletlen szerencse műve, vagy a sorsé – azok kedvéért, akiknek fontos, hogy apró bizonyítékait lássák az előre elrendeltnek. Augusztus 20-án ültünk le Kuzma Györggyel, a Kamarum Beer marketingesével interjúzni a komáromi Újvár látványosan felújított, labirintusszerű falai között. Hogy ez miért említésre méltó? Mivel augusztus 20-a nemcsak a magyar keresztény államalapítás, hanem az új kenyér ünnepe is. A búza lelkének napja, amikor hálát adunk a teremtőnek a termőföld bőségéért, a simogatóra őrölt lisztért, s a belőle aranybarnára, ropogósra sütött mindennapi betevőnkért. S hogy mi köze az ünnepnek a komáromi várhoz, Kuzma Györgyhöz és a Kamarum márkanévhez? Folyékony kenyér – évszázados történelme van már a sör efféle aposztrofálásának. Nem véletlenül! Az aranyló ital, habkoronával a tetején gazdag múltra tekint vissza. Történetünk pedig kiválóan beleillik az augusztus 20-i ünnepkörbe: az új (folyékony) kenyérről beszélgettünk, ami már az első főzetekkel rajongókat toborzott maga köré, amiről lépten-nyomon beszélnek a városban, amiért a turisták szintén sorban állnak, kóstolatlanul is! Tartsanak velem az ezerliteres csillogó tartályok közé, szakítsuk fel együtt az illatos malátás zsákokat, főzzük meg közösen Isten folyékony ajándékát. Jelige: ínyencek előnyben!
„Két szálon fut a Kamarum Beer létrejöttének története. Az egyik a több száz éves múltba nyúlik vissza. Kutakodtunk Komárom történelmében, és rábukkantunk egy dátumra: 1696-ban alakult meg a városban az első Kézműves Sörfőzde Céh. Azért is mindenképp említésre méltó, mivel még a pesti céh létrejöttét is megelőzte. A másik szál az elmúlt évek gyümölcse: Gyuricsek Attila kollégám – a Kamarum sörfőző mestere – komoly érdeklődést mutatott a sörkészítés irányában: eleinte otthon főzte saját italait, majd egyre komolyabban belemerülve a témába, egy tanfolyamot is elvégzett, megszerezve a kellő tudást valami új és nagyon finom létrehozására. A két szálat összecsomózva aztán belevágtunk a vállalkozásunkba, ami azonban nemcsak magáról a sörfőzdéről szól, hanem a komáromi Újvárban felújított terekről: panzió és konferencia-, illetve rendezvényterem – ezeket közös egységként üzemeltetjük”
– tájékoztatott Kuzma György, miután megmutatta a sörfőző termek melletti vendéglátóhelyt is, melyen folyamatosan dolgoznak: épp az asztalosok munkálatai folynak, ám a többkaros sörcsap a pulttal együtt már a helyén van. Első nekifutásra kétféle sör készült a vár falai között: a 10-es Villa Camarum és a 12-es Klapka. Első helyen a minőség: a Kamarum Beer minden egyes főzeténél törekszik az élő sör létrehozására – szűretlen és pasztőrözetlen italok kerülnek a hordókba.
Komáromnak és környékének eleve nagy sörös hagyományai vannak, a város területén több jelentős söröző vagy nevesebb söröket is kínáló bár működik, elnézve a pocakokat kijelenthető: sörivó és sörszerető település, sőt régió vagyunk. Az viszont egyáltalán nem mindegy, mit iszunk, így már a legelején Györgynek szegeztem a kérdést: mi a jó sör titka?
„Ha a fogyasztó szempontjából nézzük, akkor a szépséget említeném legelőször: meghatározó a szín és a hab, illetve a látvány után természetesen az íz, ami aztán rabul ejt. A sörfőző oldaláról pedig a kiváló alapanyagokon múlik a minőség, a megfelelő eljáráson, és hozzáadott értékként a jó marketingen. A malátát Léváról szerezzük be – ennek az ízvilága áll hozzánk közelebb, a víz pedig – ezen sokan csodálkoztak már – a komáromi vezetékes víz. Bevizsgáltattuk, és kiváló minőségűnek bizonyult, így tökéletesen fel tudjuk használni a sörfőzésben. Természetes, hogy kristálytiszta forrásvíz még jobb lenne, de ilyennel Komáromban nem rendelkezünk. Van viszont termálvizünk, aminek rendkívüli gyógyhatásai vannak, ám az italkészítés során egyrészt sokáig hűtenünk kéne, másrészt túl sok anyagot kéne kivonni belőle, hogy sörfőzésre megfelelő minőséget kapjunk.”
Hagyománytisztelet – ez volt a legelső fogalom, amit György említett, amikor arról kérdeztem, mi jellemzi a Kamarum söröket. Rendhagyó, hiszen más esetekben, legyen szó sörről, borról, pálinkáról vagy a gasztronómia bármelyik ágáról, egészen biztosan elsőként a látványt, az illatot vagy az ízt említik. György és Attila viszont derék lokálpatrióták, ami visszaköszön a sörök portfóliójából is. A már említett Villa Camarumon (Komárom városa három kisebb településből jött létre, egyike volt a Villa Camarum) és a Klapkán kívül egyéb finom főzetek is készülnek a közeljövőben. Lesz például egy barna sör, mely a Black Bastion nevet kapta – utalva a komáromi vár egyik kiállító- és rendezvényterére, a Lőporosra. Eredetileg a Lőporraktár kincse fantázianév merült fel, ám más nyelvekre való fordítása bonyolult lett volna, ezért esett a választás inkább a „Fekete bástyára”. A Ferdinand a német-római császárra, valamint magyar-cseh királyra utal, aki 1550-ben uralkodott, egyike volt, aki az Öregvár megépítésében határozott, a Ferdinánd-kaput róla nevezték el. Körülbelül ebben az időszakban kezdték el benépesíteni Amerikát, ahová az angol sörfőzdékből átkerültek a sörök – a hosszú hajóút miatt a komlótartalmat alaposan megnövelték, hogy ne romoljék az ital, így keletkezett a felsőerjesztésű sör, az apa, illetve az ipa. Ezt a két történelmi fonalat fűzték össze, és alkották meg a Ferdinand ipát. A komáromi Újvár úgynevezett koronamű, németül Kronwerk – olyan bástyarendszer építési stílus, aminek egyik oldala koronára emlékeztet. A konferencia- és rendezvényterem, valamint a sörfőzde egy része is ebben a koronaműben helyezkedik el, így ez adta a 11-es láger nevét. A Kronwerk egy félbarna, malátásabb ízhatású főzet. Jelenleg ezek a sörök képezik a kínálatot, ám szezonális tervek is szerepelnek az elképzelések között: jövő nyáron már elérhető lesz a radler, a meggysör, illetve ale- és session-típusú sörök is.
„Szeptember közepe-végére tervezzük a hivatalos indulásunkat, akkor nyílik meg a söröző is a várban. Legelső akcióként pedig egyfajta Októberfeszt jellegű rendezvényt készítünk elő. Ekkor már elkészül az erre az időszakra szánt teljes porfóliónk. Lesznek decis kóstolópoharak hosszú kínálón: ízorgia az ínyenceknek, a sörök szerelmeseinek, illetve bevezető a Kamarum sörvilágába. Készülünk igazi sörkorcsolyákkal, illetve a sörökhöz passzoló ételekkel: csülökkel, kolbásszal. A megjelenésre is sokat adunk: a különféle promóciós termékeken kívül saját korsókat és poharakat készíttettünk, hamarosan megérkeznek a kekszek, azaz a söralátétek is. Tervezünk a jövőben tematikus vezetéseket is: végigmegyünk a sörfőzés folyamatain, az érdeklődők megtekinthetik az alapanyagokat, a főzőtartályokat. Bemutatjuk a technológiát, lehetőség lesz a tartályból csapolásra, kóstolásra is”
– lelkes sörivóként – bevallom – kifejezetten nagyokat nyeltem az interjú közben, és sajnálkoztam magamban, amiért nem lehettem jelen az előző hétvégén a Spiccen tartott pikniken, ahol friss csapolással mutatkozott be a Kamarum Beer. A visszajelzések? Nem tudom, Györgyhöz és Attilához mennyi értékelés jut el, viszont amikor jómagam megvásároltam az első flakon Villa Camarum sörömet, Patrik, a Világ Kávéi pincére szuperlatívuszokban, ragyogó arccal és heves gesztikulációval fejezte ki elragadtatását. Körülbelül ugyanez történt egy neves komáromi sörözőben is, ahol egyik sörtársammal elemeztük a komáromi sör ízeit. Mint frissítő zápor a nyári kánikulában – úgy jött és olyan hatással bír a Kamarum Beer sörkínálata. Ők keményen dolgoznak, mi, sörrajongók pedig türelmesen várakozunk: mert megéri!
fotó: Kalmár Csaba, Kamarum Beer
