2025. 01. 20. hétfő - Sebestyén, Dalibor
Keresés
FRISS

Erőleves a hétvégére

XII.

Alkalmas Idő

A régi görögöknek két szavuk volt az időre, s mindkettő másféle lényeget fejezett ki. Ismerték a kronosz kifejezést, ami a múló időt jelentette, a másodpercek koppanását – vagyis a „kegyetlen” időt. A kronosz mennyiséget jelentett. A másik szó – a kairosz – inkább minőséget. A kairosz az a titokzatos, megfoghatatlan pillanat, a „kegyelmi” idő, ami valamiféle nagy lehetőséget kínál: az Alkalmas Idő.

A Sikyonból származó görög szobrász Lüszipposz egyik szobrán igencsak furcsán ábrázolja  a megszemélyesített Kairoszt: látjuk őt mint meztelen fiatalembert, akinek a lábán szárnyak vannak, borotvát tart a kezében, homlokába elöl göndör hajtincs lóg, hátul viszont teljesen kopasz a feje. A szobor talapzatán aztán ott a magyarázat is egy rövid vers formájában:

Honnan és kitől származol? Sikyonból.
És az alkotód neve? Lysippos.
És ki vagy te? Az idő, aki mindent lehagy.
Miért állsz lábujjhegyen? Én örök futó vagyok.
És miért vannak szárnyak a lábaidon? A széllel repülök.
És miért tartasz borotvát a jobb kezedben? Jelként az embereknek, hogy minden élnél élesebb vagyok.
És miért lóg hajad az arcodba? Hogy a velem találkozó megragadhasson.
És az Ég nevében, miért kopasz a fejed hátul? Mert senki, akit egyszer lehagytam, nem foghat meg hátulról, akármilyen fájdalmasan szeretne is.
Miért formált meg téged a művész? A te kedvedért, idegen, és tanulságként állított engem ide.

illusztracio

Hányszor jött már velem szembe a titokzatos Kairosz? Hány meg hány Alkalmas Időt mulasztottam eddig el? Biztos vagyok benne, hogy az időnek és az életnek az Ura, aki alkotója mindennek, számtalan olyan pillanatot küld mindnyájunknak, melyet sorsfordítónak szán. Szituációkat teremt a mindennapjainkban – találkozások, beszélgetések vagy akár érzések formájában –, melyeket ha igazán kihasználunk, akkor sikerülhet megragadni a pillanatot.

Érdemes ezekre a mozzanatokra figyelmes lélekkel koncentrálni: általában többről van itt szó, mint egy győztes gólról – szinte mindig a saját életünk boldogsága (esetleg örök boldogsága) ugyanis a tét…

Fotó: pixabay

hirdetes
hirdetes