A Csemadok jövője fordulóponthoz érkezett. Méry János, a somorjai Csemadok vezetőségi tagja szerint a szervezetnek most kell döntenie, hogy megújulva a modern kor kihívásainak megfelelve, új lendületet vesz, vagy a múlt dicsőségében ragadva, relevanciáját vesztve vegetál tovább.
A helyzetet elemezve Méry kiemelte, a Csemadok küldetése egyértelműen a helyi szervezetek olyan működésének elősegítése, amely alternatívát nyújt, irányt szab és összefogja a helyi kulturális életet. Véleménye szerint a jól működő alapszervezetek időben elvégzik a fiatalítást, átadják a rendezvények szervezését is az új generációnak, folyamatosan toborozzák a tagokat, és a tagság erőt mutat a szervezésben és anyagilag is. Példaként említette a somorjai Csemadok hűségkártya-programját, melynek köszönhetően a tagok értesítéseket kapnak az eseményekről, és kedvezményesen vásárolhatnak a helyi vállalkozásoknál.
A Csemadok feladata, hogy a nemzeti gyász- és ünnepnapokon megemlékezéseket szervezzen, melyekbe a fiatalok beleszületnek, és magukénak érzik azokat.
"Én Somorján már tapasztalom, és látom, hogy a barátaim fiai jönnek oda október 6-án, hogy vihetik-e a fáklyákat a felvonuláson, vagy a Csemadok focikupán már jelentkeznek, hogy átadhatják-e ők az érmeket"
- mondta Méry.
A Csemadok országos szinten is erőt demonstrálhat a magyarokat érintő ügyekben, felhívva a figyelmet a problémákra, és együttműködve a magyar párttal. Méry hangsúlyozta, "politizálni nem feltétlenül kell, de a magyarokat érintő hibákra, elnyomásra fel kell hívni a figyelmet, és együtt kell működni a magyar párttal is.
Mert a felvidéki magyarok élete, megtartó ereje a nyelvük és a kultúrájuk, s a kultúrát, ahogy arra már utaltam, a legtöbb helyen a Csemadok szervezi".
A somorjai Csemadok működését jónak látja, de az országos Csemadok állapota szerinte kritikán aluli. Véleménye szerint a kultúra szervezését, a Csemadok-láng átadását időben elő kell készíteni, el kell fogadni, hogy a fiatalok máshogy fognak csinálni dolgokat, és hagyni kell őket a saját fejük szerint megszólítani az aktív fiatalokat, miközben a háttérből figyelik őket és segítik a munkájukat.
Méry szerint az országos szervezetben átláthatóbb, pörgősebb, fiatalosabb működés, kisebb létszámú elnökség és negyven év alatti elnökségi tagok kellenek.
Kérdéses azonban, hogy a jól működő szervezetekből akar-e valaki a központba menni, ha annak semmi értelme nem lesz.
Azt javasolja, az alapszabály lehetővé tegye, hogy az elnök választhasson magának négy elnökségi tagot, és minden területi választmány küldjön egyet. Véleménye szerint radikális, de határokon belüli változásra van szükség, ezért a jelöltek közül Kiss Beáta és Hrubík Béla alkalmas erre. Hrubík Bélát is alkalmasnak tartja, ám az ő esetükben meg kell egyezniuk, hogy az egyikük egy évre vállalja az elnökséget, aki megpróbálja letenni az alapokat.
Erre azért van szükség, mert „rendet kell tenni végre, és a rendrakás szerintem lehetne korszakos és a névben is megmutatkozó".
Elmondta, az akkori Szlovenszkói Magyar Kultúregyesületben szakelőadásokat, szabadegyetemeket is szerveztek, mozgókönyvtárakat üzemeltettek, és rendszeres támogatást nyújtottak a hátrányos szociális helyzetű főiskolai hallgatóknak és a szegény és beteg gyerekeknek is. Véleménye szerint az akkori emberek munkáját meg kell becsülni, akár úgy, hogy a legnagyobb felvidéki szervezet nevében megemlékeznek róluk és áldozatos munkájukról, melyet a kitelepítések, deportálások, és a beneši dekrétumok hiúsítottak meg.
kép: Méry János közösségi oldala
