A magyar szerző neve már hosszú évek óta sorakozik a lehetséges díjazottak listáján. Krasznahorkai László végül sorra került: a svéd Nobel-bizottság tegnap jelentette be, hogy 2025-ben, az irodalom terén őt tünteti ki "kényszerítő és látnoki erejű életművéért, mely az apokaliptikus terror közepette is megerősíti a művészet erejét." Első regényét, a Sátántangót, melyet 1985-ben jelentettek meg, később Tarr Béla filmesítette meg 1994-ben.
Krasznahorkai 1954-ben, Gyulán született. Visszaemlékezései szerint, a legismertebb írásában megismert környezetre nagyon hasonlító körülmények között szerezte első benyomásait a világról. Visszatérő témája és hangulata az apokaliptikus jellegű várakozás, mely megváltáshoz, vagy kárhozathoz vezet. A Sátántangó, és az azt követő írások figuráira gyakran jellemző, hogy képtelenek kilépni kétségbeejtő rabszolga-erkölcseikből. Drámájukat kíséri a fenyegető zűrzavar és a visszaszoruló rend ellentéte; a hatalom kíméletlen játéka. Krasznahorkai műfaja nehezen beazonosítható, a realitás és a szürreális határmezsgyéjén; az abszurd és a nyugtalanító fantasztikum régióiban mozog. Az ezredfordulót követően, a szerző életét befolyásoló állomások hatása egyre erősebben jelenik meg írásaiban is. Soraiba beszüremlenek a Távol-Kelet művészetének mozzanatai, főként a kínai és a japán mitológia elemei.
Tarr Béla
Gyermek-, és ifjúsági éveit követően, a szerző Szegeden, majd az ELTE Bölcsészkarán tanult tovább. A joggal ismerkedett, 1983-ban pedig magyar és népművelő szakon szerzett diplomát. Első komolyabb sorai a Mozgó Világban jelentek meg, 1977-ben. A következő évtized során szabadúszó íróként dolgozott. 1987-ben, egy egész évet töltött Nyugat-Berlinben. A rendszerváltástól kezdve Nyugat-, és Dél Európában is élt, majd Mongóliában is jelentősebb időt töltött. Mint már szóba került, vándorlásai a Felkelő Nap országáig vezették. Regényeit folyamatosan fordítják idegen nyelvekre, ezzel egy ütemben szaporodnak díjai is. Ezek közé tartozik többek közt az America Award, a Booker-díj – nem beszélve a magyar nyelvű szakmai élet kitüntetéseiről.
Irodalmi Nobel-díjban 1901 óta, 122 személyt részesítettek; 2002-ben Kertész Imrét is, kinek teljesítményét a már akkor is túlpolitizált közélet többféle képpen ítélt meg. A Nobel-díj elsősorban tudományos jellegű kitüntetés, az elmúlt napok során a természettudományok területén is megnevezték az idei győzteseket – az orvoslás, a fizika és a kémia síkján három-három kutatót jutalmaz meg a bizottság. A békéért tett legnagyobb erőfeszítésekért való elismerését elnyerő személy kivoltára ma kerül sor. Hasonlóan várat magára a közgazdaságtan "hőse" is. A béke-Nobelre ebben az esztendőben, szinte már szenvedélyes sóvárgással áhítozik Donald Trump amerikai elnök, aki ezekben az órákban is gőzerővel szeretne fegyvernyugvást kicsikarni a Közel-Keleten. (Barack Obamának a megtiszteléshez elegendő volt csupán letennie az elnöki esküt!)
A díjak ünnepélyes kiosztására december 10-én kerül sor – ezen a napon halt meg az alapító, Alfred Nobel. A kitüntetett, egy arany plakettet, valamint a díjat igazoló okmányt kapja meg – ezzel tizenegymilliós összegű svéd korona is jár.
forrás: telex.hu, nobelprize.org
fotó: wikipedia.org, unsplash.com
