Irán régóta aggályos régiója Földünknek. A vallási diktatúra hosszú évtizedeken keresztül okozott fejtörést a Nyugatnak. A moszlim lelki és politikai vezetők szoros uralma a perzsa lakosságon gyengülni látszik. A felszín alatti elégedetlenség feltörésének bizonyára hatékony előzménye volt a közelmúltban zajló rövid háború Izraellel, majd a nukleáris energiával foglalkozó központokra mért amerikai csapás. Jelenleg a lakosság ébredni látszik, az ország régen nem látott civil megmozdulásokat tapasztal.
Radikális változás készül Iránban?
Gazdasági válság
Csitulnak-e az indulatok, vagy polgárháború lesz az USA támogatásával?
Nyilatkozatok és szócsaták
Gazdasági válság
Az elmúlt napok során a főváros Teherán, valamint Mashhad utcáin komoly felvonulások történtek. Ezeken a tömeg Ali Khamenei ajatollah lemondását, és Reza Pahlavinak, a korábban elűzött sah fiának visszatérését követelte. A megmozdulások immár több mint két hete tartanak. Ezek közvetlen megelőző oka az iráni pénznem összeomlása volt, mely több mint száz városban kényszerített tüntetőket nyilvános terekre. Egy amerikai központú emberjogi szervezet szerint eddig legalább 34 tiltakozó és nyolc biztonsági ember halt meg a zavargásokban. Ugyanez a csoport legalább 2270 letartóztatásról tud, ugyanakkor különböző nemzetközi megfigyelők más-más adatokat közölnek. A valóság megállapítása azért is ütközik nehézségekbe, mert az iráni internetszolgáltatás összeomlott (vagy megszüntették.) Az eddig napvilágra került felvételeken a felvonulók az 1979-ben elűzött uralkodó gyermekét éltették, ezzel együtt pedig az ajatollah lemondását – másutt egyenesen halálát kívánták. Pahlavi, a jelenleg Washingtonban élő trónörökös, különböző csatornákon maga biztatja az iráni népet a rendszerváltásra. A hivatalos teheráni rezsim értelemszerűen tagadja a megmozdulások nagyságát, sőt bizonyos esetekben egyenesen tagadja azokat.
Reza Pahlavi trónörökös
Csitulnak-e az indulatok, vagy polgárháború lesz az USA támogatásával?
Az utcákat birtokba vették a kurdok által lakott régióban is. Ilam, Kermanshah és Lorestan területén legalább 17 embert öltek meg a biztonsági szolgálatok tagjai. Amennyiben a jelenlegi tendencia folytatódik, elemzők attól tartanak, hogy a megmozdulások egyre nagyobb méreteket öltenek majd, ezzel együtt azok természete is egyre erőszakosabb lesz. A forradalmárok bátorságát növelheti az a tény, hogy Donald Trump ismét megfenyegette a jelenleg regnáló hivatalos rezsimet – szokás szerint, a maga sajátos módján üzente meg az iráni vezetésnek, hogy "keményen odavág" amennyiben a tüntetőket általános fegyveres támadás éri. Az iráni elnök, Masoud Pezeshkian azt nyilatkozta ezzel kapcsolatban, hogy a biztonsági erők mindent megtesznek, hogy elkerüljék a vérontást. Khamenei, az ország valódi vezetője arra utasította a hatóságokat, hogy beszéljenek a tömeggel, de a lázongókat mindenképpen "tegyék helyükre!"
A tüntetések december 28-án kezdődtek, a bolttulajdonosok tiltakozásával, akik az iráni gazdaság mélyrepülését kifogásolták. Csatlakoztak hozzájuk az egyetemisták és főiskolások is. Egyre többen érzik úgy, hogy kilátástalan helyzetben élnek, az országban nincs jövőjük. Hasonlóan széleskörű nyugtalanságra 2022-ben került sor, amikor az erkölcsrendészet letartóztatta Mahsa Aminit, a kurd fiatalasszonyt, aki nem viselte az Iszlám által megkövetelt viseletet. Akkor több mint ötszázötven ember halt meg, és 20 ezer személy került börtönbe. Ezt megelőzően 2009-ben vonultak ki milliónyian az utcára, mert úgy vélték az időszerű elnöki választások csalás áldozatává lettek – tudósít a BBC.
Nyilatkozatok és szócsaták
Az arab Al Jazeera az iráni hatóságokat idézi, melyek szerint a megmozdulásokat az USA és Izrael támogatja és tüzeli. Gholam-Hossein Mohseni-Ejei főbíró megfenyegette mindazokat a külföldieket, akiket a lázongások szításában bűnrészesnek találnak. Mindezt azután tette, hogy Donald Trump kifejtette véleményét az ügyben, és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök elmondta: "Valószínűleg eljött az idő, hogy az iráni nép végre saját kezébe veszi a sorsát." Amir Hatami, az iráni hadsereg legújabb vezetője szintén kijelentette, hogy országa "levágja a kezét bárkinek, aki megtámadja Iránt." Magabiztosan jelentette be, hogy fegyveres erejének elszántsága nagyobb, mint a háború előtt volt. Az erőfitogtatás őszintesége azonban kétséges, főként Nicolas Maduro venezuelai elnök elrablását követően, aki Irán szövetségesének tudta magát.
Az elégedetlen bazári dolgozók – akik jelentős része a rezsim hívének volt tekinthető – azt követően kezdett tiltakozásba, hogy a központi bank – megválogatott kivételekkel – megszüntette az olcsóbb dollárhoz való hozzáférést. Ennek következményeként az árak gyorsan emelkedni kezdtek. Az alapvető élelmiszer lassan megfizethetetlenül drága, más termékek egyszerűen eltűntek a kínálatból. A vásárlóerő hiánya sokakat kényszerített arra, hogy bezárják boltjukat. A kormányzat úgy próbálta orvosolni a helyzetet, hogy az érintetteknek havit 7 dollárnyi juttatást igért – közölte a CNN.
fotó: wikipedia.org, unsplash.com
