„Két vita volt az EP-ben a dekrétumok ügyében. Az elsőn – ugyan elhangzott felvezető témaként a Beneš-dekrétumok szókapcsolat, ám itt meg is állt a történet, és más irányt vett az esemény. A másik a LIBE bizottság szakmai vitája volt. Milan Uhrík, a szlovák Republika párt EP-képviselője, akivel együtt vagyunk a Szuverén Nemzetek Európája EP-frakcióban, kérés nélkül átadta nekem a helyét, hozzátéve, tudja, mennyire fontos számomra a bizottság által tárgyalt téma. Nos, el kell mondjam, a vita alakulásában nem csalódtam: ugyan eleinte valóban a Beneš-dekrétumok volt napirenden, utána azonban átváltott a magyar kormánypárt gyalázásába. Sajnos újra meg újra tudatosítanunk kell, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek ügye – legyen az bármelyik Európa Uniós országban – nem éri el az unió vezetőinek ingerküszöbét. Ők csupán globalista ügynökök, akiknek az a feladata, hogy beszántsák a nemzeti kisebbségeket” – tájékoztatta az európai hozzáállásról Borvendég Zsuzsanna a gútai közönséget, akik azért gyűltek össze az Adamis Anna Városi Művelődési Központban, hogy első kézből kapjanak feleleteket a sorsukat érintő kérdésekre.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szervezésében, valamint a Magyar Polgári Kör társszervezésében látta vendégül Gúta mezőváros közössége Borvendég Zsuzsannát, a Mi Hazánk párt Európai Parlamenti képviselőjét és dr. Gaudi-Nagy Tamást, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjét, akik elsősorban a jelenlegi európai fősodrat szemszögéből ismertették a Beneš-dekrétumok ügyének alakulását. Az előadás a „Küzdelmek a magyarságért – Felvidéktől Brüsszelig” címet viselte, a beszélgetés koordinátora pedig Dobay Gergely volt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom felvidéki társvezetője. A házigazda szerepében Halász Béla, Gúta város polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket, kifejezve örömét Borvendég Zsuzsanna irányába: „Felszólalásaiból kitűnik, hogy számára fontos a felvidéki magyarság megmaradása, jogainak érvényesítése. Köszönjük, hogy mellettünk áll!”
„Bíró Gergely barátomtól egy »hordozható« stop-táblát kaptam, mely utalás arra, hogy a magyarok korabeli és jelenleg is hatályos jogfosztottságának a Felvidéken egyszer s mindenkorra legyen elég! Azóta bárhová megyek, mindig magammal hordom, egyfajta kéznyomatom lett ez a jelkép.”
Borvendég Zsuzsanna először kissé visszament az időben: Szlovákia 2004-es Európai Uniós csatlakozását véve górcső alá. Megemlítette az úgynevezett koppenhágai kritériumokat, melyeket a csatlakozni kívánó tagállam-jelölteknek kell teljesíteniük, melybe beletartozik az ország területén élő őshonos nemzeti kisebbségek tiszteletben tartása és védelme is.
„Az, hogy Szlovákiában akkor is élő és a gyakorlatban folyamatosan alkalmazott törvényként volt jelen a Beneš-dekrétumok intézménye, eleve a kritériumok megsértését, de legalábbis be nem tartását jelentette, ám konkrétan a csatlakozáskor az unió vezetése ezeket nem kéri számon. Egyéb kisebbségi ügyekkel kiemelten foglalkozik az EU: lásd például az LMBTQ-képviseletet, mely kifejezetten nagy visszhangnak örvend, ám az őshonos kisebbségek kérdése, jogaik tiszteletben tartása nem téma a vezető államok képviselőinek szemében”
– emlékeztetett az előadó, hozzátéve, hogy az EP-frakciójukban szintén jelenlévő német AFD párt képviselői, akik tulajdonképpen osztoznak a felvidéki magyarsággal a »háborús bűnös« jelzőn, a fülük botját sem mozdítják. A Mi Hazánk párt EP-képviselője úgy fogalmazott, a német társadalom jó része ebben nőtt fel, ilyen nevelést kapott: úgy tudják, nincs joguk megkérdőjelezni történelmi bűnösségüket és felelősségüket. Hozzátette, hogy az osztrák FPÖ párt már kissé felvilágosultabban áll a történethez.
„Jelenleg az Európai Parlamentben Szlovákiát ugyanúgy kezelik, mint Magyarországot: az összes eljárást és megvonásokat foganatosítani kívánják Szlovákiával szemben, amit a magyaroknál már egy ideje alkalmaznak. Felszólalásomban emlékeztettem a szlovákiai képviselőket, hogy csak úgy tudunk együtt küzdeni a globalizmus támadásai ellen, ha tiszteletben tartjuk egymást, és ha Szlovákia nem tiporja lábbal a nemzeti kisebbségek jogait, gondolok itt a BTK módosítására és a továbbra is hatályban lévő földelkobzásokra.”
A beszélgetős est másik vendége, dr. Gaudi-Nagy Tamás emlékeztetett, hogy megállás és lazítás nélkül nyomást kell gyakorolni a magyar kormányra, hogy vegyék a lehető legkomolyabban az elcsatolt területeken végbemenő hatalmas asszimilációt!
„A kulturális – bizonyos országokban és esetekben a területi is – autonómia az Európai Unióban nem számít kuriózumnak. Éppen ezért kiemelten szükséges, hogy a magyar kormány, valamint a felvidéki politikai képviselet: a Magyar Szövetség egyértelműsítse akaratát ebben a témában. Higgyék el: egy kis egészséges radikalizmus sosem árt! Ellenkező esetben még hosszú évek múltán is ott tartunk majd, mint most, hogy a kettős állampolgárság intézése is bonyodalmakat és kemény, néha talán nem is teljesíthetetlen feltételeket támasztanak.”
Dr. Gaudi-Nagy Tamás visszaemlékezett a tíz évvel ezelőtti szlovákiai helyzetre, amikor Morvai Krisztinával úgynevezett jogi monitorozó utakat teljesítettek, aminek kapcsán eljutottak Komáromba is, ahol meggyűlt a bajuk a hatóságokkal. Azt figyelték, mennyire van jelen a – törvény adta – magyar nyelvhasználat a mindennapokban, mennyire jelennek meg a magyar nyelvű feliratok. Elmondása szerint a komáromi vasútállomáson elszomorító és egyben dühítő helyzettel találkoztak.
„Egyetlen magyar felirat sem volt. Nem tudtunk magyarul jegyet váltani a pénztárban, amikor a panaszkönyvet kértük, az állomásvezetőhöz vezettek, aki provokátornak tekintett, és rendőrt hívott. Úgy is, hogy jeleztük felé, hogy Európai Parlamenti képviselők vagyunk, mentelmi joggal. Akciónkat természetesen rögzítettük: a világhálón több mint egymilliós a nézettsége. Egy-két évvel később aztán megváltozott a helyzet: ma már a Pozsonyba közlekedő vonaton a soron következő települést is bemondja egy hang magyarul.”
Az ügyvezető hozzátette, meg fogják említeni Gubík Lászlónak, a Magyar Szövetség párt elnökének, hogy álljon bele az ilyen kezdeményezésekbe, valamint keresse meg a lehetőséget, hogy akár jogi segítséget is nyújtson a párt azok részére, akik jogtalannak érzik földjeik elkobzását.
A gútai közönség több alkalommal hangos vastapssal nyugtázta az előadók megszólalását. A beszélgetés befejeztével Varga Zsolt, a Kerecsen zenekar gitáros-énekese adott akusztikus koncertet, emelve ezzel is az esemény fényét. Hogy a gútai közönség minden kérdésére választ kapott-e, nem tudni. Az viszont mindenki számára kiderült, hogy bár a jelenlegi szlovák büntetőtörvénykönyv akár börtönnel is sújthatja azt, aki megkérdőjelezi a Beneš-dekrétumokat, beszélni mégis kell róla. Minél többször, minél több helyen, hogy állandóan közszájon forogjon, hogy állandóan tudatosítsuk: életünk végéig meg fogják taposni a jogainkat, ha hagyjuk magunkat!
fotó: Kalmár Csaba
