Mielőtt még bárki ferde szemmel nézne az óvoda igazgatónőjére, védelmében kell megemlítenem, hogy az időjárás a főkolompos! Ugyanis, ha olyan telek lennének, mint az én gyermekkoromban, akkor az immáron hagyományos ovis Mikifutás hóban történt volt, ami talán jobban hasonlított volna a méretes hóban való önfeledt bukdácsoláshoz, mint a futáshoz. Ám éppen erre a hétvégére enyhülést hoztak mediterrán ciklonok, köddel, párával, egy kis esővel is. Ezért lett a hó helyett sár, ami meg ugye csak egy bizonyos életkorig buli, utána már nyűg meg Persil Ultra. Viszont a mozgás meg egészséges, ráadásul jó példa a gyerek előtt, nem is beszélve a kicsik drukkolásáról, büszke pillantásairól. Na, hát ezért feszült megannyi szülő fekve a könyökén a Komáromfüssi Magyar Tannyelvű Óvoda parkettáján.
„Diósförgepatonyi kolléganőm mesélt arról, hogy ők igyekeznek mindig bevonni a nagyikat is, amikor adventi készülődés van – minden gyermeknek a nagymama süteményei, kekszei a legfinomabbak. Mivel Füssön a nagyszülők még igencsak fiatalok, a helyi nyugdíjasklub tagjait kértem meg, csatlakozzanak hozzánk, legyen közös örömünk a karácsonyi készülődés. Lelkesen fogadták a megkeresést, öten eljöttek, és együtt készítettek az ovisokkal hókiflit, linzert, mézeskalácsot és mézes golyókat. Az ovis sereg nem is maradt hálátlan: megtáncoltattuk vendégeinket, hogy fiatalodjanak, Balatoni Kata Csillagrege című könyvéből pedig karácsonyi dalokat énekeltünk nekik. Annyira jó volt látni, hogy ragyogott az arcuk a vidámságtól, boldogságtól, amikor búcsút intettek nekünk”
– mesélte Bálint Angelika, a Komáromfüssi Magyar Tanítási Nyelvű Óvoda igazgatónője. Neve már ismert lehet a Szabad Újság portál olvasóinak: igen, igen, ő az a mindig aktív pedagógus, aki kollégáival karöltve állandóan újabb és újabb ötleteken töri a fejét, hogy az ovisok ne csak kiválóan edukálódjanak, hanem fantasztikus élményekkel is gazdagodjanak. Még „alig száradt meg a tinta” legutóbbi – Márton-napi – riportom óta, és máris egy újabb közösségépítő eseményről számolhatok be a Füssi Fecskék fészkéből (ez egy egészen szép alliteráció!).
A bevezetőben említett Mikulásfutáson két táv volt: a picik hópihe-, a nagyobbak pedig krampuszkört futottak. Utóbbiaknak bóját kellett megkerülniük, előbbieknek pedig átölelni soron következő társukat, utána visszafutni az angyalkának öltözött tanító nénihez. És itt jön a képbe a címben is említett plank. Azok kedvéért, akik még nem hallották volna, elmondom, hogy ez a tornamozdulat leginkább a fekvőtámaszhoz hasonlít, csak nem tenyéren tartja magát az ember, hanem behajlított alkarján. Nem kell fel-le mozogni sem, mint a fekvőtámaszban, csupán egyenes tartásban lenni, minél tovább. Ez a feladat várt a szülőkre – köztük természetesen magára a kiötlőre, Bálint Angelika igazgatónőre is, lévén maga is édesanya –, amit zokszó nélkül teljesítettek, bezsebelve utána csemetéik elismerő pillantásait, szavait.
Amint alkonyodni kezdett, megérkezett a Mikulás is. De jaj, minő szörnyűség: eltűnt a gyerekeknek szánt ajándékokkal teli zsák, mivel útközben a Grincs megtréfálta a fehér szakállút, és elcsórta. Ilyet még nem látott a világ, de még a mesés Csallóköz sem: síró-rívó, szomorú, engesztelhetetlen Mikulást! Szerencsére a Füssi Fecskék senkit nem hagynak búslakodni, így énekekkel és mondókákkal szórakoztatták, míg a tanító nénik vadászatra indultak: hátha megtalálják az ajándékokat és magát a Grincset is.
„Zsófi néni volt a legravaszabb, fülön csípve hozta a zöld kópét, aki megszeppent a gyermekek láttán, ám nem bírt ellenállni az egyre növekvő remek hangulatnak. Végül maga is táncra perdült, az ajándékokat kiosztották, ráadásul a Mikulás szánján további klassz dolgok is voltak, amelyek az ovit gazdagítják: mászóka, alagutas játék, lúdtalp elleni masszázsgömbök”
– tájékoztatott Bálint Angelika. Az eredményhirdetést – 3-3 győztese lett a futóversenynek, illetve díjat kapott a legszebb rajzot készítő gyermek és szülő is – követően az óvoda megvendégelte kis tanítványait és szüleiket. S bár a Mikulásnak még sok-sok településen lett volna rengeteg dolga, valahogy nem igazán tudott szabadulni a Füssi Fecskék szívélyes vendéglátásától. Szóval, ha bárkitől késett volna, ez az oka. Tudják mit: fogják az időjárásra!
fotó: Bálint Angelika
