Sokan vagyunk, akiknek a régi értékek kiemelten fontosak, akiknek pontosan ezek az iránymutatók és a követendők. Sokan vagyunk, akik képesek vagyunk hosszú perceken, akár órákon át is ácsorogni, és megnézni minden oldalról, minden szögből egy templomot, kápolnát, akár útszéli keresztet. Sokan vagyunk, akik némán, de mosolyogva nyugtázzuk a híreket, ha új Isten háza épül valahol, vagy felállványoznak tornyokat, hogy szorgos munka következtében megújuljanak, a közösség szolgálatában. És sokan vagyunk – remélem –, akik szomorúan rácsodálkozunk, ha öreg kontinensünk fejlett (?) nyugati országaiban kávéházat, konditermet látunk templomfalak között, vagy még rosszabb esetben azokat az enyészet markában. Lehet, hogy mi, itt, Közép-Kelet-Európában nem vagyunk annyira „kifinomultak”, annyira nyitottak vagy befogadóak, de nálunk a templom, a kápolna, a kolostor még mindig szent helyek: terei az Istennel való találkozásnak, megnyugvásnak. Dolgozunk rajtuk és törődünk velük. Menedékül szolgálnak. Vagy ha úgy adódik – ne adódjék!, de ha mégis – segítünk hamvaikból újjá éledni.
A Patrona Nostra Kht. és a Keresztény Kulturális Akadémia gazdag kultúrműsorral körített jótékonysági estet hirdetett meg, első advent alkalmából a komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpont aulájában. Bár a belépés a programra ingyenes volt, ám a szervezők jelezték: a jótékonykodni vágyók adományait a csicsói misszionárius kolostor újjáépítésére ajánlják fel. Mint ismeretes, néhány hónappal ezelőtt egy éjszakai tűzeset semmisítette meg szinte teljesen a kolostor tetőszerkezetét, rongálta meg a falakat. Azóta széles körű összefogás indult az ügyben: nemcsak a Csallóközben hirdettek különféle eseményeket, hanem a szélesebb régióban is – egyházi és civil kezdeményezések során gyűjtik a felajánlásokat, melyek az újjáépítést lehetővé teszik.
Az ünnepi estet a Marianum Egyházi Iskolaközpont Schola Mariana kórusa nyitotta, majd Madarász Róbert, a Patrona Nostra Kht., valamint a Marianum Egyházi Iskolaközpont igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket.
„Mi lehet advent üzenete a felvidéki, komáromi vagy éppen a csallóközi magyarság számára? Úgy hiszem, ugyanaz, mint az ember személyes életében: a hit, a remény, a szeretet és az öröm lángjait nem szabad hagyni kialudni, hanem gondos figyelemmel kell táplálni. Az adventi időszak arra is hív, hogy újra felfedezzük a közösség erejét. Hogy meglássuk, nem vagyunk egyedül, hanem egymásra bízva élünk. A tanítók türelme, a szülők áldozata, a fiatalok lelkesedése, az idősek bölcsessége mind-mind olyan ajándék, amely láthatatlanul építi közös életünket.”
Az ünnepségen részt vett Joseph John Parackal, azaz József atya – a Marianum Egyházi Iskolaközpont lelki vezetője, aki a megáldotta az oktatási intézmény adventi koszorúját, melynek legelső – a hit – gyertyáját az esemény vendégei: Keszegh Béla, Komárom város polgármestere, János atya, Czibula Ádám, a Bethlen Gábor Alap felvidéki igazgatója, valamint Kristofóri Ferenc, a Keresztény Kulturális Alap képviselője gyújtották meg.
A jótékonysági esten fellépett a Kicsi Hang Duó (Lantos Borbély Katalin és Menyhárt József), Kristofori Ferenc operaénekes, a Magyar Állami Operaház magánénekese, aki felolvasta Pajor András atya – a Keresztény Kulturális Akadémia elnökének – adventi üzenetét is. A közönség továbbá lelkesen üdvözölte az iskola két diáklányát, Cseh Zsófiát és Ladányi Violát – mindketten szavalattal készültek.
Az immáron 9. évfolyamához érkezett Bárka című országos képzőművészeti verseny eredményhirdetésére is sor került az est folyamán. Az idei pályázat fő témája Sámson volt. 261 beérkezett alkotásból, hat kategóriában 55 díjat ítéltek oda.
„Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen – mondja az Úr.” A Bárka díjazott alkotói egy-egy bibliai idézettel gazdagított ajándékcsomagot vehettek át. Ez az ige fejezi ki talán legjobban a zsúfolásig megtelt aulában helyet foglalók elhivatottságát: együtt lenni, együtt ünnepelni, együtt csodálni az első adventi gyertya lángjának lobogását, együtt várakozni az eljövendőre, és együtt hinni-remélni, hogy a mi templomaink, kápolnáink, kolostoraink mindig megmaradnak elrendeltetett céljuknál, és hogy hittel, szeretettel és összefogással újat lehet alkotni a megüszkösödött falakból is.
fotó: Kalmár Csaba
