Kincskeresés! Felfedezés! Kalandtúra! Rejtélyek és megfejtések. Talányok és találgatások. A múlt hangjai a jelen hullámhosszán. Kutakodás, settenkedés, megtalálás! Heuréka! Generációkon átívelő jelszavak, melyek megmozgatják és kíváncsivá teszik az embereket. Gondolkodóba ejtenek, és csiklandoz a tettvágy. Régi kalandfilmek képkockái vetülnek szemek elé: térképek kanyargós utakkal, figyelmeztetésekkel, aprócska x-szel, ami a kincset jelöli. A kincset, ami viszont csak a végeredmény, csak a pont az i-n. Mert a valódi érték a kaland maga. Az útra kelés lehetősége. A rejtvényfejtés alkalmai. A rácsodálkozások esetei. Az ismerettágítás teljesen egyedülálló módja: egyéni felfedezés vagy csapatépítő buli. A kétszáz éve Komáromban született írózseni, a rendkívül sokoldalú Jókai Mór visszanyúlt a városba, megkocogtatott vállakat, gondolatokat ébresztett az agyakban, lendületet adott a kezeknek, kreatív hullámokat gerjesztett, és íme: Komárom újabb látványossággal gazdagodott! Interaktív-kincsvadászós-kalandos-tanulós séta várja a helyieket és az ide látogatókat egyaránt, ami elkalauzol a város „Jókais részeire”.
Miről olvashatnak a cikkben?
Čech Gábor esete Jókai Mórral
A jó példa – Kolodko, Clet Abraham – ragadós
Játékos séta Jókai nyomában
Čech Gábor esete Jókai Mórral
Ez a sztori két szálon fut. Az egyik 1825-ben, Komáromban, a másik 1975-ben, Nemesócsán (Komáromi járás) indul, tehát pontosan 150 év van a kettő között. Az egyiket, a kétszáz évvel ezelőttit már jobbára ismerjük: Jókai Mór életútjával nemcsak a magyar irodalom, irodalomtörténet, történelem, politikatörténet, gasztrotörténet és kertészeti tudományok foglalkoznak, hanem portálunk is sok érdekességet közölt már: lévén az író születésének idén ünnepeljük a bicentenáriumát. Épp ezért most inkább a másik szálon futunk végig. Az 1975-ös év a mára már igencsak népszerű fémszobrász, Čech Gábor születésének esztendeje. Ahogyan Jókai, ő is a komáromi gimibe járt, majd a gútai Szolgáltató és Szakképző Magán Középiskolában autószerelő és autólakatos szakmát tanult (miből lesz a cserebogár, ugye?). Tanulmányai során megismerkedett, majd beleszeretett a fémbe, majd kiváló rajztudását is latba vetve kis kitérőkkel eljutott a hegesztett-forrasztott fémszobrok készítéséhez. 2020-ban kiállított a Limes Galériában és az ő munkája látható a komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központ épületének bejárata előtt is. Aztán kapott egy felkérést: merüljön el Jókai Mór világában, és alkosson szobrokat, melyek bemutatják és megszerettetik az írót és műveit a legszélesebb közönséggel. Röviden és tömören ez az új komáromi attrakció, a 8 köztéri szobrocska – Jókai íróasztala, Petőfi, Szaffi, Jókai és a bableves, Tímár Mihály, az arany ember, Laborfalvy Róza, a Baradlay-fivérek, valamint Az arany ember regényből ismert Szent Borbála-gőzhajó – története.
A jó példa – Kolodko, Clet Abraham – ragadós
Biztos vagyok benne, hogy a Szabad Újság olvasói között is szép számmal találhatóak olyanok, akik számára a köztéri miniszobrok, illetve egyéb látványos, kreatív alkotások egyáltalán nem idegenek. Előbbiért nem is kell messzire mennünk, hogy megcsodáljuk, lefotózzuk, megosszuk és lájkok százait értük begyűjtsük: csupán át kell ruccanni Magyarországra, és facebookon külön e szobrokra létesült oldalt böngészve eljutni a fifikás alkotásokhoz.
Kolodko Mihály miniszobrai
A 46 éves kárpátaljai magyar szobrászművész 2017 óta él Magyarországon, és készíti lélekmelengető, akár nosztalgiázó szobrocskáit. Sok magyarországi portál foglalkozik velük, az egyik egy térképet is összeállított a fellelhető darabokról. Az ő információik szerint 41 miniszobrot helyezett már el az alkotó, a Balaton-parttól Vácon át, egészen Budapestig. A teljesség igénye nélkül íme pár darab a „gyűjteményből”: Ödön, az utcazenész, Gombóc Artúr, Felhúzható Trabant, Főkukac a Nagy Ho-ho-horgász meséből, a Rubik kocka, Lecsó, a francia gurmán-patkány, Mekk Elek, a Kockásfülű nyúl, vagy akár a Skála Kópé.
Clet Abraham közúti táblái
Az úriember francia, művész, és már több mint egy évtizede járja az olasz városok utcáit kreatív matricáival és installációival. Célja, hogy humorral, játékossággal újraértelmezve megkérdőjelezze a forgalmi táblák mindennapi jelentését, miközben azok funkciója továbbra is egyértelmű marad. Jómagam Firenzében találkoztam az általa „megdolgozott” táblákkal (a városban a művésznek műhelye is van, és matricákat lehet vásárolni, amin feltűnnek a táblás művek): élmény volt táblától-tábláig szaladni, felfedezni újabb és újabb remekműveket, megörökíteni azokat.
Játékos séta Jókai nyomában
És – látványos kitérő után – elérkeztük, vagy inkább visszaérkeztünk Komáromba, a térképes városfelfedező tematikus sétához, kincskereséshez, kalandozáshoz. Fontos megjegyezni: minden generáció kitűnően szórakozhat a séta során, hiszen bárki számára nagyon hasznos ismereteket nyújt a térkép másik oldala, közelítve az írót, műveit, életének fontosabb állomásait. 19 stációból áll a kalandtúra, melynek során lehetőség adódik megtalálni mind a 8 Čech miniszobrot, betekintést lehet nyerni a Duna Menti Múzeum kiállításába, megtekinthető a Jókay-család síremléke. Pompás Jókai-idézeteket ismerhetnek meg a sétára bocsátkozók, történelmi tényeket, helyszíneket, melyek szorosan kötődnek Jókai Mórhoz. Közben pedig megismerik Komáromot, a városlakókat. Lehetőség nyílik betérni éttermekbe, akár megkóstolni az író kedves ételeit is. Kalandra fel, hiszen Jókai bőven megér egy remek sétát!
fotó: Kalmár Csaba, olyanjo.hu
