Sidny jelenleg a legrégebbi kennel-lakó. A hatalmas kaukázusi hölgyemény családi problémák miatt került a gadóci menhelyre. Akkor még rendkívül bizalmatlan volt, támadott is – minden bizonnyal félelemből. Azóta viszont lenyugodott, most az egyik leginkább kenyérre kenhető kutyus, aki bárkivel lepacsizik, aki hajlandó megvakargatni a füle tövét, esetleg megpaskolni méretes hátsóját. Október 3-án, egy nappal az Állatok Világnapja előtt az idén 70 éves komáromi Jókai Mór Alapiskola négy diákja és biológia-testnevelés szakos pedagógusa kényeztette Sidnyt.
„Idén már negyedik éve szervezzük meg a Jókai Mór Alapiskolában a gyűjtést a gadóci állatmenhely kis lakói számára. Biológia szakosként nagy hangsúlyt fektetek a környezetünkre, a velünk együtt létező élőlényekre. A gyerekeknek naponta igyekszünk átadni a felelősségtudatot, erősíteni bennük az empátiát. Úgy gondoltuk, a menhelynek való gyűjtés mindenképpen erősíti bennük mindazon értékeket, melyek később még jobb emberekké teszik őket”
– Papp Eszter pedagógus a lelke és mozgatórugója ennek a kezdeményezésnek. Évente segítőket választ maga mellé, a nyolcadik és kilencedik évfolyamból. Idén négy lány vállalta örömmel és igazán lelkesen ezt a feladatot, mindegyikük nagy kutyus-rajongó: Pálenik Dóra, Mikes Emma és Nagy Gréta – mindhárman a nyolcadik évfolyam tanulói, először vettek részt segítőként a projektben, illetve Csintalan Fruzsina, aki végzős a suliban, és már tavaly is segített az adománygyűjtésben, plakátkészítésben, az akció szervezésében és lebonyolításában.
„Kifejezetten sok adományt sikerült idén begyűjtenünk. Plédeket, takarókat kaptunk, minőségi száraz tápokat és konzerveket, jutalomfalatokat, illetve a segítőim egy zárt perselyt is kihelyeztek, ahová a pénzbeli juttatások érkeztek. A projekt fénypontja, amikor mindezt összepakoljuk az autó csomagtartójába, és kivisszük a gadóci menhelyre. Valuch Mónika jelenleg ott dolgozik, vele állunk kapcsolatban. Természetesen mindig nagy az öröm, a legkisebb segítség is nagyon sokat számít a telepen lévő kutyusoknak”
– tette hozzá a pedagógus, kiemelve, hogy a jövőben is mindenképp folytatni kívánják ezt a szeretetből gyúrt adomány-akciót.
A gadóci menhelyen jelenleg 64 kutyus tartózkodik, némelyek sorsa az átlagosnál is megindítóbb. Ott van például Böbe, akinek hiányzik a jobb szeme. Egyébként rendkívül barátságos kutyus, legszívesebben belemászott volna az őt simogató lányok ölébe. Hogy miért hiányzik a szeme? Nos, sajnos őt is Marcelházáról (Komáromi járás) gyűjtötték be, ahol a teljesen lealjasult kétlábúak kutyaviadalokban használták, és egy másik eb csúnyán helybenhagyta Böbét. Még szomorúbb ebben a valóságban, hogy nem ő az egyetlen, ilyen múlttal rendelkező kutya a menhelyen. De megemlíthetjük Lloydot is, aki Őrsújfaluról került Gadócra. Mónika elmondta, soha korábban nem látott még ennyi bolhát egy kutyában, ráadásul a szőre is több helyen hiányzott, mert volt gazdája Savoval öntötte le, gondolván, ez segít majd a bolhátlanításban. Lloyd már jól van, csinos drótszőr bundát visel, és simán elmehetne politikai agitátornak, mert be nem áll a szája.
„Az adó két százalékából, a KOMVaK által szervezett gyűjtésekből, magánemberek felajánlásaiból, és természetesen a komáromi iskolák lelkes segítségének köszönhetően jutunk támogatáshoz, felszereléshez, tápokhoz. Minden segítségre szükségünk is van, hiszen naponta körülbelül 20 kiló ételt osztok szét, havonta ez majd kétezer euróba kerül. A legnagyobb tételt az állatorvosi vizsgálatok, beavatkozások viszik el, ez azonban szükségszerű és kihagyhatatlan. Nagy szükségünk van a különféle féreghajtókra, kullancs- és egyéb rovarok elleni szerekre, valamint takarókra, ágyhuzatokra: vannak kölykök is a menhelyen, alattuk naponta többször is cserélni kell ezeket”
– hangsúlyozta Valuch Mónika, hozzátéve, hogy a legnagyobb segítség a kutyusok számára természetesen a szerető gazdik, családok lennének, akik hazavinnék, kényeztetnék és szeretnék őket, mert mindegyik szemében ott csillog ennek a vágya.
fotó: Kalmár Csaba
