Erzsébet királyné – Sisi egyik ruhájának replikáját simogatta az október végi napsugár a komáromi Klapka téren. Dicső várkapitányunk szobra előtt „reformkori divatbemutatót” tartott a Balatonfüredi Reformkori Hagyományőrzők csapata, feltárva a kor jelentősebb viseleteit, társasági, báli szokásait. Nemcsak emiatt és nemcsak a korabeli ruhákba öltözött népes tömeg komáromi belvárosi sétája miatt érezhette magát a külső szemlélő úgy, mintha egy mesébe cseppent volna. A Lehár Fesztivál, ami idén már harmadik évadához érkezett, tele volt pici csodákkal és nagy rácsodálkozásokkal.
Éveken, sőt évtizedeken keresztül a komáromi születésű, világhírnévre is szert tett zeneszerző, Lehár Ferenc csupán egy szobor volt a komáromiak tudatában, a róla elnevezett parkban, a Kis-Duna híd lábánál. Nem volt igazán kultusza, mint más hírességeknek, akik a városhoz kötődnek: Jókai Mór, Selye János, Klapka György. Pedig a zene világa, főként a könnyen értelmezhető és élvezhető operett színpompája, dallamaik dúdolhatósága, megkapó látványuk közel áll az igényesen szórakozni szeretők szívéhez. Ezért vált hiánypótlóvá a Lehár Ferenc Polgári Társulás megalakulása és munkássága – éltetni és tovább növelni a Lehár-kultuszt, valamint elültetni a jó zene magját minél szélesebb körökben, hogy szárba szökjön, levélbe boruljon, gyümölcsöt hozzon.
A komáromiak megszokhatták már, hogy a Lehár Fesztivál nemcsak a hangokról, hanem a látványról is kiemelten szól. Olyan ez a fesztivál, mint egy igazán lelket gyönyörködtető operett: van benne minden – olyan, amire számít a látogató, és olyan is, ami meglepi. Az idei fesztivál nyitóelőadása a gyermekközönséget célozta meg: Kékkovács Mara és Bordás Barbara – a Budapesti Operettszínház előadóművészei – „Mesén innen, mesén túl” című előadásukkal repültek a komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központ színpadára. Mondhatnánk, szó szerint, hiszen a darab épp azzal kezdődött, hogy egy múlt századi nyomozó hölgyet, csinos ruhácskában, pattanásig feszített esernyővel befújt az északi szél a színpadra. Aztán érkezett hozzá társa is a jövőből, a közönség pedig ámulattal figyelte, hogyan lehet egyetlen üstben több, teljesen különböző mesét jól megkavarni.
A legkisebbeket az örökifjak váltották a nézőtéren, akik nagyon kíváncsiak voltak a váchartyáni Canzonetta Női Kar Egyesület előadására: „Asszony, asszony, asszony, asszony – asszonyok az operett világában” címmel. Az előadást a Dunakeszi Szimfonikus Zenekar kísérte. Alig ért véget, a művelődési központ aulájában Prácky István grafikusművész várta az érdeklődőket: három Jókai Mór regényből készült képregény-részletet mutatott be, melyek mindegyikét Korcsmáros Pál rajzolta (a művész legismertebb regény-adaptációi Rejtő Jenő híres alakjai: Piszkos Fred, a kapitány, Fülig Jimmy, Gorcsev Iván). A tárlat átadását követően a grafikusművész Lengyel Zoltán orgona- és zongoraművésszel kiegészülve tartott előadást e legnépszerűbb billentyűs hangszerről és annak virtuózairól, „Zongorológia” címmel.
A pénteki nap fénypontja az esti előadás volt: Johann Strauss nagyoprettjét, A cigánybárót láthatta a közönség. A zenés színdarab Jókai Mór hasonló című regénye alapján készült. S hogyan kapcsolódik Johann Strauss és Jókai Mór a III. Lehár Fesztiválhoz? A jubileumok terén: idén ünnepeljük ugyanis Lehár Ferenc születésének 155., Jókai és Strauss születésének pedig 200. évfordulóját.
Szombaton, a fesztivál másnapján, bevallom, egy kicsit elkéstem. Cseke Brigitta és Szondi Tamás operett- és musicalslágerekből összeállított, remek hangulatot teremtő Klapka téri koncertjének csak a végére érkeztem városunk központjába. Ám a látvány kárpótolt az elmulasztott dallamokért: a Balatonfüredi Reformkori Hagyományőrzők, kiegészülve a Lehár Ferenc Polgári Társulás néhány tagjával, Klemen Terézia fő szervezővel és számos komáromival, akiknek fontos a város kultúrtörténelme, korabeli ruhákban, kicsit énekelve, kicsit a zene ritmusára mozogva ejtették bámulatba a helyieket, illetve a szombat délután a városban korzózó turistákat. A népes és látványos tömeg aztán egy megadott jelre megindult: Klemen Terézia és Varga Tamás alpolgármester vezetésével elsétáltak előbb Lehár Ferenc, majd Jókai Mór szobrához: mindkét helyen koszorúkat helyeztek el.
Szombaton a Klapka tér is kiemelt helyszínné változott: a balatonfürediek bemutatóját később az Újhold régizene és -táncbemutatója követte, illetve bátorkeszi, ógyallai, marcelházi, illetve mindkét Komárom táncosai lejtettek látványos örömtáncot. Az Egressy Béni Városi Művelődési Központban pedig a rendezvény fővédnöke, Szinetár Miklós Strauss és Jókai operettben való felleléséről, Bősze Ádám zenetörténész pedig Lehár és Puccini barátságáról tartott előadást.
A szombat este sem maradhatott pompa és fennköltség nélkül: borkóstolóval egybekötött gálaestre várták az érdeklődőket, szólóelőadásokkal, duettekkel, az opera és az operett világából, majd a Dunakeszi Szimfonikus Zenekar kíséretében fellépett a népszerű Tenorok triója: Boncsér Gergely, Ľudovít Ludha és Vadász Dániel.
fotó: Kalmár Csaba
