Bátorság. Hazaszeretet. Hűség. Kitartás. Becsület. Bajtársiasság. Vezetői felelősség. Találékonyság és stratégiai gondolkodás. Egység és bizalom. Ilyen és ehhez hasonló jelzőkkel illették a történelemkutatók, a haditudósítók, az írók, művészek, politikusok az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc egyik legkiemelkedőbb honvédtábornokát, Klapka Györgyöt, Komárom várának kapitányát. Beszélni róla, emlékezni rá megtisztelő, ám nevét egy oktatási intézmény nevévé tenni nem csupán szép és jól hangzó gesztus, nem csak annyit tesz, hogy a google keresőmotorja gyakrabban dobja majd fel az iskolát, hanem az intézménynek ezek után sorsközösséget kell vállalnia Klapka György eszmeiségével is. A Munka Utcai Alapiskola 2026. szeptember 4-től immáron Klapka György Alapiskola néven folytatja oktató-nevelő munkáját Komáromban. Alma materem ez az iskola: ismerem szellemét. Éppen ezért állíthatom biztosan, tiszta szívvel és teljes meggyőződéssel, hogy méltók lesznek a honvédtábornok emlékéhez.
Komárom második legrégebben alapított alapiskolája (61 évvel ezelőtt, 1965-ben hozták létre a Munka Utcai Alapiskolát) dupla ünnepet ült péntek délelőtt: egyrészt a fentebb már említett névváltoztatási ceremóniára érkeztek illusztris vendégek, másrészt pedig a tavalyi iskolai évben elkezdődött felújítási munkálatok lezárását, azok látványos, gyönyörű eredményét is közhírré tette az intézmény. A különálló épületekből álló iskola C épülete teljes egészében megújult, a többi épületben energetikai korszerűsítés folyt, illetve a külső felületeket hozták összhangba egymással.
A D épület, ami régebben egyfajta osztóteremként is funkcionált, teljesen új tartalmat kapott: egyik termébe gyakorlóműhelyt telepítettek, a másikba pedig egy tankonyhát. Utóbbiban már az ünnepséget megelőző órákban is nagy volt a sürgés-forgás: a gyerekek szakács tanító nénijük felügyelete és hasznos tanácsai mellett mini croissantokat és linzereket készítettek, amivel boldogan kínálgatták a terepbejáráson résztvevő vendégsereget. Bevallom, irigykedve néztem a sütőket, főzőlapokat, konyhai előkészítő egységeket: bárcsak az én időmben is lett volna ilyen! Ma már tuti világhírű séf lennék! Na, de majd a Klapkások, majd ők megmutatják a világnak, milyen a pompás komáromi ízlésvilág!
„Minden, amit az oktatás, nevelés, odafigyelés, ötletelés, kreativitásra, problémamegoldó készségre, logikus gondolkodásra, a szépérzék fejlesztésére való ösztönzéssel a nálunk tanuló gyerekekért teszünk, befektetés a város, Komárom jövőjébe, hiszen a ma még csak vidáman szaladgáló vagy a tantermekben szorgoskodó, izguló tanulókból lesznek a jövőnket meghatározó és alakító szakemberek”
– utalt ünnepi beszédében az iskola felelősségére és küldetésére Pálinkás Mária, a Klapka György Alapiskola igazgatónője, hozzátéve, hogy Klapka György messze földön híres értékrendjét is magáévá kívánja tenni az iskola:
„Iránytűjét zászlónkra tűztük: vezérel bennünket a kitartás, a becsületes munka és a helytállás!”
Az igazgatónő szólt az iskola tanulóihoz, intve őket, hogy emberséggel legyenek méltók iskolájuk szabadságharcos hősének nevéhez; valamint kollégáihoz, a tantestülethez, felhívva a figyelmet, hogy új fejezet kezdődött az iskola életében, amire mindig büszkék lehetnek.
Keszegh Béla, Komárom város polgármestere rövid felszólalásában összefoglalta, hogy a képviselő-testülettel karöltve az elmúlt években felújították a városban található alapiskolákat, és megújultak a középiskolák is. Hozzátette, hogy Komárom városa kiemelten figyel minden olyan beruházásra, ami a gyerekek, fiatalok fejlődését szolgálja, legyen szó oktatásról, sportról vagy szórakozásról.
„Itt állunk a gyönyörűen felújított épületek között, de joggal mondhatjuk, hogy ezek csak falak. Élettel a tanulók töltik meg: zsivajjal, jókedvvel. Azt kívánom nektek, Klapkások, hogy tartsatok össze, legyetek jó csapat! Ez az iskola remek útravalóul szolgál!”
A város első emberét Kanyicska Belán Dóra, a Szlovák Köztársaság Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Ifjúsági Minisztérium Nemzetiségi, Oktatásfejlesztési Főosztályának igazgatója követte a mikrofonnál. Elmondta, mennyire fontos az értékek és a szellemiség ápolása és tovább adása, majd a jövőben is kiváló együttműködést kívánt az iskola és a minisztérium között.
Vida Krisztina, a Szülői Munkaközösség alelnöke hangsúlyozta, nem az a fő kérdés, milyen lett az iskola, hanem az, hogy milyenné szeretnének válni a benne tanulók, tanítók.
„Nagyon fontos, hogy tudjuk: nem kell választanunk a hagyomány és a modernség között, hiszen e kettő kart karba öltve tud együtt dolgozni és működni.”
Az ünnepélyes aktust a Klapka György Alapiskola tehetséges tanulóinak műsorai tették még élvezetesebbé. Fellépett a Kopócs Anita tanító néni vezette Csillikék tánccsoport, Fördős Zalán szavalattal, Szalai Botond Mátyás pedig énekkel örvendeztette meg a közönséget – utóbbi előadót az V. évfolyam kórusa kísérte; majd a II. évfolyam apró néptáncosai zárták a sort. Emlékfa elültetésére is sor került: Pálinkás Mária, Kanyicska Belán Dóra, Puskás Zsófia DÖK-alelnök és Keszegh Béla közösen lapátolták a földet a facsemetének ásott gödörbe: a fácska együtt növekszik majd az iskola tanulóival, jelen lesz minden fontos eseménynél, és hirdetni fogja a jövőbe vetett példás hitet.
A névadó ünnepség egyik záróakkordja az új iskolai zászló bevonulása volt, amelyet a friss elsősök sorfala követett – ily módon mutatkozott be a legifjabb Klapkás generáció. Mi, nagy öregek, és a sulira állandóan figyelők pedig alig várjuk, hogy elkészüljön az intézmény új himnusza, és hogy a 2027-es Ostromlakoma alkalmával a legfényesebb serleget már a Klapka György Alapiskola csapatának adják át.
fotó: Kalmár Csaba
