Ízlések és pofonok. Kinek a pap, kinek a papné. Ahány ház, annyi szokás. Kinek a rózsa, kinek a szegfű. Igazából tudnám még sorolni a hasonló tartalommal és üzenettel bíró mondásokat, ha nem szúrná a májamat a kisördög, hogy bökjem már ki: Cech Gábor – szerintem: tudják: kinek a pap – menőbbet alkotott mind Kolodko Mihály. A miniszobor egy világhírnévre szert tett zeneszerzőt ábrázol: Seress Rezsőt, zongorázás közben. Kolodkoé Budapesten, a Kispipa Bar & Food (régen egyszerűen Kispipa) vendéglátóipari egység külső falán. Seress törzshelye volt. Cech Gáboré pedig Komáromban, a YUK Kultúrpont kovácsoltvas korlátján. Mindkettő szép meg pompás is, de Kolodko – szerény véleményem szerint – némileg elnagyolta, míg Cech aprólékossá tette. Utóbbiba szerettem bele, cáfoljanak meg, ha másként gondolják.
Újabb különleges alkotással gazdagodott Komárom belvárosa. A Tiszti pavilon pincéjében működő YUK Kultúrpont lejáratánál Seress Rezső, a világhírű „Szomorú vasárnap" című dal szerzőjének miniszobra kapott helyet. Cech Gábor fémszobrász alkotása annak a zeneszerzőnek állít emléket, aki gyermekéveit Komáromban töltötte, első sikereit is itt aratta, és egykor éppen a Tiszti pavilon pincéjében zongorázott.
A miniszobor ötlete a művelődési központ kezdeményezésére született meg. A cél az volt, hogy méltó módon emlékezzenek meg a városhoz kötődő világhírű zeneszerzőről. A helyszínválasztás sem véletlen: Seress Rezső az 1920-as évek közepén a Tiszti pavilon egyik pincehelyiségében berendezett bárban dolgozott zongoristaként.
Seress Rezső, eredeti nevén Spitzer Rezső, 1899. november 3-án született Budapesten, gyermekkorát azonban Komáromban töltötte. Fiatalon színésznek készült, majd 1924-ben visszatért az akkor már Csehszlovákiához tartozó Komáromba, ahol a zeneszerzés felé fordult.
A város zenei életében is aktívan részt vett. Fellépett a helyi Egyetértés Munkásdalárda rendezvényein, zenei próbálkozásait pedig Schmidt Viktor, a Komáromi Dalegyesület és a Munkásdalárda későbbi karnagya segítette. Első slágerét is Komáromban szerezte 1924-ben, „Még egy éjszaka..." címmel. Gyakran komponált az Erzsébet-szigeten, egy barátja zongoráján, és a helyi Moderna moziban is játszott, ahol a némafilmeket kísérte zenével. További nagy sikerű szerzeményei például a „Szeressük egymást, gyerekek” vagy éppen a „Gyere, Bodri kutyám”.
1929-ben végleg Budapestre költözött. Világhírnevét az 1933-ban komponált „Szomorú vasárnap" hozta meg, amelyet 28 nyelvre fordítottak le, és 140 országban vált ismertté. A dalt olyan világsztárok is előadták, mint Billie Holiday, Louis Armstrong, Bing Crosby vagy Ray Charles.
Életét a második világháború és a holokauszt tragédiái is meghatározták, később pedig a kommunista rendszer idején háttérbe szorult. 1968-ban hunyt el Budapesten. Emlékét Észak-Komáromban 1992 óta utcanév is őrzi.
A Cech Gábor által készített miniszobor különleges kapcsolatot teremt Komárom múltja és jelene között. Közel száz évvel azután, hogy Seress Rezső a Tiszti pavilon pincéjében zongorázott, most ugyanitt, a YUK Kultúrpont lejáratánál emlékezhetnek meg róla a látogatók. Az alkotás egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy Komárom kulturális múltja számos világhírű személyiség életútjához kapcsolódik.
fotó: Kalmár Csaba, Komárom város
