Amtmann Jenőről semmi nincs elnevezve Komáromban. Pedig hatalmas figura volt: a város első igazi polgármestere. Amikor közigazgatásilag bevezették ezt a funkciót (1848. május 4-én), Amtmannt kinevezték. Korábban főbíró vezette a települést. De térjünk vissza Amtmannra. Képzeljék: aktív szerepet játszott az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc eseményeiben is! Amikor császárhű csapatok próbáltak bejutni Komáromba, nem törődve az esetleges megtorlásokkal, szétszedette a dunai hajóhidat, ezzel megakadályozva a bejutásukat. Ekkor 37 év körül volt, foglalkozását nézve jogász, politikus, úgyhogy benne van a pakliban, hogy ravasz szemei és sokat sejtető mosolya volt. Most sírja miatt vetült rá rivaldafény, de remélhetőleg a közeljövőben másként is szóba kerül majd a neve.
Hosszú időn át teljesen elhanyagolt állapotban állt Amtmann Jenő sírja a komáromi katolikus temetőben: zöld- és egyéb hulladék között, rendezetlenül. Az elmúlt időszakban azonban a temető gondnoka, a Somnia Nonprofit Társaság megkezdte az elhanyagolt területek rendezését és a védett sírok rendbetételét. Amtmann Jenő sírjánál segítségükre volt Nagy Tibor vállalkozó is, aki a sírt megtisztította, felületét impregnálta. Környezetének rendezéséről a Somnia gondoskodott.
A szervezet korábban több katonasír és egyéb védett sír felújítását is elvégezte, emellett pályázati forrás bevonásával megújult a temető központi feszülete is: egy 1785-ben készült barokk kereszt.
Amtmann Jenő a 19. századi Komárom meghatározó egyénisége és közéleti szereplője volt, akit a város első, modern értelemben vett polgármesterének tartanak (1848. május 26-án választották meg e tisztségre). Pályafutását közjegyzőként kezdte, majd a szabadságharc leverése után 1861-ben országgyűlési képviselőjelöltként indult.
Neve jelentős Komárom önkormányzatiságának történetében, így valóban remélhető, hogy hamarosan találkozhatunk vele valamilyen közösségi tér vagy esemény kapcsán, melyet Amtmann Jenőről neveznek majd el a városvezetők.
fotó: Komárom város
