Kilencvennél is több csallóközi település polgármestere érkezett Gútára, az Adamis Anna Városi Művelődési Központ rotundájába, hogy részt vegyenek a Csallóközi Városok és Falvak Társulásának közgyűlésén. A találkozó egyik fő aktusa maga a szavazás volt, mellyel a tagok maguk közé fogadtak öt települést – Gúta, Megyercs, Bogya, Kamocsa és Vízkelet –, akikkel a jövőben már együtt lépnek majd a tettek mezejére, kölcsönösen segítve egymást e történelmében, mezőgazdaságában és természeti kincseiben is gazdag térségben. Riportunkban áttekintést adunk a közgyűlés eseményeiről, valamin értékelőre kértük fel a találkozó házigazdáját, a társuláshoz frissen csatlakozott Gúta város polgármesterét, Halász Bélát.
A Csallóközi Városok és Falvak Társulásába tartozó települések polgármesterein kívül a rendezvényt megtisztelte jelenlétével Horony Ákos kisebbségügyi kormánybiztos, aki az anyanyelv használatára buzdított; Zsombok László, a magyarországi Hét Határ Önkormányzati Szövetség elnöke, aki a kapcsolatfelvételre hívta fel a figyelmet. Elfogadta a meghívást és előadást tartott Katona Roland, Dunaszerdahelyi járási rendőrkapitány, aki hasznos tanácsokkal szolgált a rendezvények bejelentésével kapcsolatban, valamint felhívta a figyelmet, hogy a Csallóközben ismét felütötte a fejét a megnövekedett drogfogyasztás, ami ellen közös fellépésre lesz szükség.
Matej Puzder, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Önkormányzati Intézetének igazgatója a főellenőrök munkájáról beszélt, elmondva, hogy szakmai feltételekhez kötnék a munkájuk végzését, illetve megszabnák, hány önkormányzatot segíthetnek. Branislav Tréger, a ZMOS (Szlovákiai Falvak és Városok Társulása) alelnöke prezentációjában a költségvetési konszolidáció önkormányzatokra gyakorolt hatásait ismertette. Megjelent Branislav Becík Nyitra megye és Jozef Viskupič Nagyszombat megye ispánja. Előbbi vázolta mindazokat a fejlesztéseket, melyek a vidék fejlődését tették lehetővé, utóbbi pedig kiemelte a Csallóköz kulcsfontosságú szerepét. A két megye alispánjai is jelen voltak: Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke hangsúlyozta, hogy számukra a legnagyobb kihívást az utak és hidak felújítása jelenti; Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke beszámolt a somorjai gimnázium korszerűsítéséről, mely idén júliusban kezdődik, valamint felhívta a figyelmet a nemzetközi pályázati lehetőségekre.
„A minisztereknek, államtitkároknak több időt kellene szánniuk a települések képviselőire. Nekik kell értünk lenniük és nem fordítva! Mi, polgármesterek naponta találkozunk az emberek problémáival, ismerjük őket, beszélgetünk, kapcsolatot tartunk, mi vagyunk azok, akik pontosan tudjuk, mire van szükségük”
– hangsúlyozta Balódi László, a Csallóközi Városok és Falvak Társulás elnöke, miután örömét fejezte ki az esemény résztvevőinek számát illetően. Kiemelte, hogy az új tagok csatlakozásával megkerülhetetlen erő lesznek: szavuk és hangjuk lesz a szlovákiai magyar közéletben.
Halász Béla, a Csallóközi Városok és Falvak Társulása közgyűlésének helyszínt biztosító Gúta város polgármestere nyitó beszédében kitért a társulás erejére, összetartásának szükségességre, különös tekintettel a 2027-es parlamenti választásokra.
„Hiszem, hogy erős Dunaszerdahelyi és Komáromi járás nélkül nincs magyar képviselet a parlamentben. Azt vallom, hogy félre kell tudjuk tenni a pártállásunkat, mert sajnos kevesen vagyunk ahhoz, hogy csak a politikai párt a szemszögéből nézzük a jövőnket, kizárva minden mást. Nem az elvek és az izmusok fontosak, hanem a magyar lélek. Egyre nagyobb az igény és a szükség a magyar képviseletre a parlamentben: olyan emberekre, akik felszólalnak, akik országos szinten képesek küzdeni közösségeinkért. A szlovák pártok a kampányidőszakban fűt-fát megígérnek, ám teljesítést alig-alig tapasztalunk. Szlovákiában épp az említett két járás a legerősebb, itt élnek legtöbben magyar nemzetiségűek, éppen ezért fontos, hogy erősek legyünk, összetartóak és küzdjünk egymásért! Azt hiszem, ilyen hosszú parlamenten kívül töltött idő után mindenkinek be kell látnia, hogy nem személyekben kell gondolkodni, hanem közösségekben.”
Arra kértük Halász Béla polgármestert, értékelje a városában lezajlott közgyűlést.
„A találkozót kifejezetten hasznosnak értékelem, és fontosnak tartom. Elnöke vagyok az Alsó-Csallóközi Városok és Falvak Társulásának: havonta, másfél havonta találkoznak e térség polgármesterei. A gyakoriság biztosítja számunkra, hogy tisztában legyünk egymás problémáival, erősségeivel és gyengeségeivel, tapasztalatokat tudjunk cserélni, és lehetőségünk adódjék minél jobban segíteni egymást. Az Alsó-Csallóközi Falvak és Városok Társulása találkozói egyben csapatépítők is: közvetlen, baráti hangulat jellemzi, miközben természetesen igyekszünk megoldásokat keresni és találni a bennünket érintő kihívásokra. Ugyanezt az összetartást, a lelkes együttműködést látom a Csallóközi Falvak és Városok Társulásánál is.
Ha Gútát nézzük, elmondhatjuk, kölcsönösen nyertünk egymással: a társulás egy több mint 10 ezer lakosú, dinamikusan fejlődő várossal gazdagodott, mi pedig részesei lettünk egy erős, közös munkára rendkívül nyitott magyar egységnek.”
Több olyan fontos, sarkalatos pont is szóba került, melyek azonnali megoldást igényelnek, s melyért közösen szállnak síkra a térség polgármesterei, hogy minél gyorsabban, minél kedvezőbb eredményt érjenek el. A legégetőbb gondot egyértelműen a kamionforgalommal túlterhelt közutak, valamint a magyar iskolák helyzete jelenti.
„Szeptemberben látványos demonstrációt tartottunk, melynek nagy médiavisszhangja volt: eljutott a híre és üzenete a felelős szervekhez, még a megyére, a minisztériumba is. Sok tárgyalás kezdődött, sikerült kisebb eredményeket elérnünk. Amikor viszont március 24-én Garamkelecsényben kihelyezett kormányülés zajlott, Jozef Ráž közlekedési miniszter elmondta, hogy meg akarják oldani a Komárom-Gúta-Vágsellye útszakasz tehermentesítését, ami azt jelenti, hogy a kamionforgalmat kitiltanák ezekről az utakról. Szerencsére sikerült megértetnünk az országvezetőkkel, hogy regionális útjaink nem erre lettek tervezve: hiába a felújítás, mert a húsztonnás járművek egy-két-három év alatt kigyúrják azokat. Rengeteg pénzt kell emiatt költeni az utak, hidak gyakori javítására. A tehermentesítés egy rövid távú megoldás, de hosszú távon természetesen különböző fejlesztéseket, új utak építését kívánja a helyzet: a komáromi elkerülő, az R7-es folytatása, a 63-as (Pozsony-Komárom) és a 64-es (Nyitra-Komárom) főutak négysávossá bővítése, gyorsforgalmi úttá nyilvánítása. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy ilyen beruházások hatalmas költségvetést igényelnek, és amíg nem valósulnak meg, addig is tennünk kell valamit, hogy biztosítsuk a lakosság biztonságát, nyugalmát. Hogy tudjuk ezt elérni? Kivilágítjuk és biztonságosabbá tesszük gyalogátkelőinket, sebességmérő telepített radarokat helyeznénk ki, és igyekeznénk a lassítani a településeinket érintő közutak forgalmát.
A magyar iskolák, a települési kis iskolák kérdése komplex megoldást kíván, amihez alapvető szükség van (lenne) a parlamenti magyar képviseletre, oktatási autonómiára. Természetesen fontos a mérlegelés: azoknál az oktatási intézményeknél, melyeket nagyon kevés tanuló látogat, így egyre veszteségesebb a fenntartásuk, megfelelő modell megalkotására van szükség. Összevonásokkal, iskolabuszok hadrendbe állításával, óvodáink számának optimalizálásával azonban képesek leszünk elhelyezni a tanulókat, diákokat, fenntartani és működtetni a magyar oktatást”
– nyomatékosította Gúta város polgármestere, hozzátéve, hogy a Csallóközi Városok és Falvak Társulása május 11-12-13-án összpontosítást tart majd, ahol lehetőség nyílik az ismerkedésre, kapcsolatteremtésre, tapasztalatcserére. Az Alsó-Csallóközi Falvak és Városok Társulása április 25-26-27-én csapatépítőt tart Kőszegen, május 7-én pedig Alsóbodokon tesznek látogatást, mert fontosnak tartják a felvidéki emlékhelyek megismerését, és hogy lelkileg is töltődni tudjanak.
fotó: Kalmár Csaba
