2026. 11. 19. csütörtök - Erzsébet, Alžbeta
Keresés
FRISS

Vállról indítható csivava meg csirke valóságshow az Adamisban

Ha annak idején, az iskolakonyhán a spenótot nem tejes levesben úszkáló hínárszerűségként szervírozták volna a tányéromba, nem kellett volna eltelnie egy teljes évtizednek úgy, hogy utáltam a parajt. Ha Németh László író egy nüansznyival jobban figyelt volna az átlag olvasó lelkivilágára, és a Gyász, Bűn, Iszony címek helyett valami kevésbé depresszívet választ, az érettségire készülő diákok nem mantráztak volna, hogy csak őt ne, csak őt ne. De hogy jó példát is említsek: alapiskolában a fizika-helyettesítő pedagógus a felhajtóerőt rímben, sorvégi „kisangyalommal” recitálta: még ma is fújom, ha álmomból ébresztenek is. Ezért mondom, hogy tálalás néha fontosabb, mint maga a tálalt tétel. A gútai Adamis Anna Művelődési Központba, az alapsulisok számára évente megrendezett eseményre idén is a szakma doyenjei érkeztek, akik pontosan tudták, hogyan kell megszólítani, és egy órán keresztül ámulatban tartani kritikus közönségüket. A tálalás nagymesterei. És éppen őmiattuk annyira sikeres a Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont által tető alá hozott Tudományok Napja.

IMG20261118111552.jpg
Az izgalmassá tett tudásszomj ünnepe. Forrás: Kalmár Csaba

Idén négy előadó érkezett, és látta megelégedéssel, hogy a felújított művelődési ház nézőtere teljesen megtelt: a helyi és környékbeli iskolákból több mint kétszáz tanuló és pedagógusaik foglaltak helyet. Elsőként Ribní Ferenc oktatáskutató, informatikus, az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskolájának doktorandusza, a BMA GTK Műszaki Pedagógia Tanszékének oktatója és kutatója, valamint a Petrik Lajos Technikum oktatója foglalta el a színpadot. Előadásának címe: Az értelem „új” horizontja – Interaktív felfedezőút a mesterséges intelligencia lehetőségei, titkai és veszélyei között. Elmondta, hogy az AI-t csak felelősségteljesen lehet használni, és akkor is élni érdemes és kell a gyanúperrel, hogy a mesterséges intelligencia téved. Óva intett attól, hogy minden szavát készpénznek vegyük.

DSC02465.JPG
Szilágyi István, modernkori Mauglink. Forrás: Kalmár Csaba

Teljesen más vizekre evezett, jobban mondva a vadonba vezetett Szilágyi István, a Veresegyházi Farkas- és Medveotthon állatkoordinátora, a Predátor Program vezetője. Vadak között szabadon című előadása bővelkedett a humorban, meglepetésekben – ember és medve, ember és farkas olyan társas „együttéléséről” mutatott fotókat, videókat, melyek letaglózták a nézőt, hiszen ezeket a vadállatokat épp, hogy nem a szelídség, a kézhez való hozzászoktatás jellemzi. A macikkal, mondanivalója során csak érintőlegesen foglalkozott, témája a farkasok világára hegyeződött ki, azzal együtt, hogy többrendbeli összehasonlítással élt a vadállatok, és háziasított fajuk, a kutyák között. Felhívta a figyelmet, hogy bár egyes kutyafajok megőrzitek ősi vadságukból valamit (lásd a „vállról indítható csivavát”, ami szíve szerint a világot is szétmarcangolná), súlyos következményekkel jár, ha a kutyák a farkasokkal párosodnak. Előbbiek ugyanis teljesen hozzá vannak már szokva az ember kínálta kényelemhez, így a vadonban képtelen lennének huzamosabban életben maradni. Szó esett még tényekről és tévhitekről is a farkasokkal kapcsolatban.

DSC02604.JPG
Veszély és adrenalin Marokkó határán. Forrás: Kalmár Csaba

A harmadik előadó, a harmadik Budapest-Bamako rally-túrát teljesítő Horváth Mátyás, alias Nivás Matyi. Becenevéből következtetni lehet, hogy egy Lada Nivával vágott neki minden alkalommal a kalandnak. Autója 31 éves, saját kezűleg teljesen átépítette. Az úgynevezett spirit kategóriában versenyez, ami a leginkább autentikus részvételt jelenti, tehát a legkevésbé veszi igénybe a kényelmi lehetőségeket az út során. Ez azt jelenti, hogy Nivás Matyi nem megy hotelbe vagy keres más, ággyal felszerelt szállást, hanem autójában vagy amellett éjszakázik. Mesélt a sivatagi éjszakákról, a milliárdnyi látható csillagról, az állatok elsőbbségéről. Továbbá a rally veszélyeiről, ami adódhat életveszélyes állatok támadása, akár a nem kielégítő folyadékbevitelből is. Megtudtuk, hogy Afrikában nincs KRESZ, nincs műszaki vizsga, ha viszont valaki papucsban vezet, akár 200 eurós büntetést is kockáztat. A kaland mellett a legnagyobb hangsúly, ami a Budapest-Bamakot különlegessé és nagyon szerethetővé teszi, a jótékonykodás. Nivás Matyi a Szahara homokjából hazahozott néhány marékkal, homokórába töltötte, és ezek közül négyet kisorsolt az Adamis Anna Városi Művelődési Központ nézőterén az előadást élvező gyerekek között.

DSC02694.JPG
Még nem annyira forró a hangulat a nagybajcsi hipermodern csirkefarmon. Forrás: Kalmár Csaba

Az utolsó előadó pedig már régi visszajárója, vendége a Tudományok Napjának. A győri Volvo Laplander C202 Museum vezetője és tulajdonosa, a robotika szakterületén lehetetlent nem ismerő „Robosanyi”, azaz Juhos Sándor. Idén nem a munkája volt a fő téma, hanem a hobbija. Képzeljék: imádja a csirkéket! Fő célja az volt, hogy bebizonyítsa, milyen okos e háztáji baromfi. Mivel nemcsak villamosmérnöki végzettséggel, hanem agrár állattenyésztői vizsgával is rendelkezik, azonnal készpénzre váltotta ötletét, és Nagybajcson létrehozott egy ultramodern farmot a maga 57 csirkéjének, mely 25 fajtából áll. A legmagasabb minősítésű, energiatakarékos keltetőt és pihenőházat épített nekik. Az okosotthonok műszaki megoldásával dolgozott, AI vezérelte kamerák, telefonos irányítás lett beépítve. Van hőkamera is, jelzőgyűrűk, adatátvitel és karantén. Tulajdonképpen egyfajta csirke valóságshow, ami a tudomány extra magas szintjét használja, miközben a csirkék abszolút nincsenek semmire kényszerítve, sem korlátozva, sőt kiskirály módjára élnek, és bár nem tudnak róla, vidáman vigyorognak a kamerába, bizonyítván Robosanyi előadásának címét: A csirkék okosak!
fotó: Kalmár Csaba

hirdetes
hirdetes