Lakatos Áron és zenekara (Juhász Sándor, Nagy Gergő) a Kékvirágos című kalotaszegi muzsikával hozta hangulatba a komáromi Szent István lovasszobornál összegyűlt népes tömeget. Bár forró és nyomasztó kánikula telepedett a légbe, levegőt venni is nehéz volt, a közönség mégis csodálattal hallgatta a népzenét, népdalt. A szabadtéri előadás apropója a Szent István-napi ünnepség volt, melynek főszervezője a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület.
Az egyesület elnöke, Keszegh Margit egy csángó népdalban idézte meg Szent István király szellemét, majd néhány mondatban összefoglalta államalapító uralkodónk életét. A rendezvény kezdete előtt Szénássy Tímea városi képviselővel karöltve ajándékot osztottak szét a közönség tagjai között: Szent István intelmei Imre herceghez. Ebből is idézett, valamint felhívta a figyelmet, hogy az államalapítás ünneplése a Kárpát-medencében élő magyarság számára a feltétel nélküli nemzeti érzés teljes megélését jelenti.
„E napon képletesen árbocra húzzuk nemzeti zászlónkat, s mint egy család, körbeüljük a közös asztalt. Bizakodunk, hogy elmúlnak életünkből a keserűségek, csüggedésünket legyőzi a hit és a remény ereje”
– nyitotta meg az ünnepséget Keszegh Margit, majd átadta a szót az ipolysági származású Dr. Molnár Imre történész-szociológusnak, aki Joseph Ratzinger, azaz később XVI. Benedek pápa szavait hívta segítségül, hogy rámutasson, mennyire fontos volt a hit és az amellett szorosan haladó, mértani pontossággal megválasztott politika összefonódása.
„Korunkban, de a múltban is, hosszú évszázadokon keresztül nehéznek, sőt lehetetlennek látszott a politikai gondolkodás és stratégia, a keresztény hit és életszentség összeegyeztetése. Szent István alakjában e két látszólag ellentétes pólus között tökéletes szintézis jelenik meg. Szent István keresztény Magyarországot teremtett hitben fogant erkölcse, saját bölcsessége és megbékítő erejének irányításával.”
A történész megmagyarázta az idézet lényegét: Szent István király képes volt népe önazonosságát erősíteni és megújítani, beállítani a keresztény európai elvárások irányába, miközben szívvel követte a jelszót: „hagyd, hogy mindenben a szeretet vezessen téged”.
„Hogy mit ünneplünk augusztus 20-án ezen a helyen, a két Komáromból összeolvadt szeretetkupola alatt? Szlovákiai magyarként tudnunk, éreznünk kell, hogy számunkra létkérdés, hogy Szent István gondolkodását és politikáját tegyük magunkévá, hiszen a világban és bizony a szűkebb környezetünkben is megfigyelhető gyűlölet-cunami az államalapítás korában is megvolt, ám István képes volt megbékítő erejével helyreállítani és fenntartani a rendet.”
Dr. Molnár Imre megemlítette még a Szent István-i bölcsesség három alappillérét: a hitben fogant erkölcsöt, a bölcsességet és az önazonosság megőrzésének szükségét. Esterházy János szavaival zárta beszédét:
„Mi magyarok egyek vagyunk abban, hogy végelenül szeretjük ezt a Földet, amiből kisarjadtunk.”
Figyelmeztetett, ha újra erősek és nagyok akarunk lenni, vissza kell térnünk Szent István politikájához, melyről II. János Pál pápa azt mondta, nem elég tisztelni, hanem meg is kell érteni azt.
Az ünnepi beszédet követően nagytiszteletű Fazekas László emeritus püspök áldást mondott, Szőllősi Martin Alan katolikus diakónus pedig megszentelte a Földes pékség által megsütött, nemzeti szalaggal átkötött ünnepi kenyeret. A koszorúzást és a Himnusz eléneklését követően a kenyereket felszelték és szétosztották a közönség között.
fotó: Kalmár Csaba
