Újságírói munkám során megtapasztaltam, hogy mindegy a hivatás, az élethelyzet, amibe alanyom belekerült, ha sportolói múlttal büszkélkedhet, ez munkájában, vállalásaiban minőségi garanciát jelent. Az elhivatott sportszerelmesek ugyanis szert tesznek állóképességre, magukba szívják a kitartást, a küzdőszellemet, az állandó megoldáskeresésre és -találásra való hajlamot. Amikor volt szerencsém ilyen interjúalanyokba botlani, mindig felleltem arcukon, tekintetükben ugyanazt a jelet: tettrekészségük állandó ötleteléssel, az ebből fakadó nyughatatlansággal párosul, és akkor is a következő lépésen törik a fejüket, amikor mások épp elégedetten hátra dőlnek, hogy kiélvezzék munkájuk gyümölcsét. Ez volt az érzésem Kárpáty Ernő esetében is, akit fesztiválszervezői mivoltában kerestem fel. Helyet foglaltunk munkahelyén, a gútai városháza irodájában, ahonnan alpolgármesteri feladatait látja el. Fiatal, ambiciózus, megannyi hazai és nemzetközi cselgáncs-győzelemmel, közösségi munkával, szervezkedéssel, kulturális eseményekkel a háta mögött, melyet a helloGúta Polgári Társulással szerveztek. Forgács Attilával együtt jegyzik a gútai Hajómalom Fesztivált: miközben annak kialakulásáról faggattam, szája sarkában csibészes mosollyal már fel-fellebbentette a fátylat a jövő évi, jubiláló 10.-ről.
„A Gútai Vízimalom, illetve a malomsziget egy valóban csodálatos hely, akik ismerik, szeretik és gyakran látogatják, ám 2018-ban, kilenc évvel ezelőtt mégsem volt még annyira ismert és látogatott. Elkezdtünk barátaimmal, főként Forgács Attila szervezőtársammal azon gondolkodni, hogyan lehetne behozni a köztudatba, a mindennapi közbeszéd témájává tenni, és nemcsak Gútán, hanem szélesebb régiókban, akár nemzetközi szinten is. Ebből az ötletelésből született meg aztán a fesztivál gondolata, mivel fiatalként mi is megéltük a vágyat, hogy helyben, Gútán szórakozzunk, hogy karnyújtásnyi távolságba kerüljünk kedvenc zenekarainktól, de sajnos ez nem adatott meg. Ötvöztük a két vágyat, elképzelést: ebből született meg a gútai Hajómalom Fesztivál, ami idén már kilencedik évadához érkezett”
– mesél a fő szervező a kezdetekről. Hozzátette, bár az első egy-két évben még csak a kis színpad szolgáltatta a műsort, már akkor is fontos volt számukra, hogy ne csupán zenei kínálattal készüljenek, hanem szereplési platformot biztosítsanak a felvidéki magyar kultúrának, művészetnek, és hogy generációkon átívelő rendezvényt kínáljanak, mely nemcsak a bulizni vágyó fiataloknak nyújt szórakozási lehetőséget, hanem az idősebbeknek, családoknak is.
„Fontosnak tartottuk, hogy a felvidéki magyar kultúra minden szegmense megjelenjen, viszont arra kifejezetten ügyeltünk, hogy a politika ne itassa át, ne adjon neki egy ilyen karaktert. Egyik legfontosabb célunk volt, hogy az esti populáris koncertet temérdek egyéb, érdekes, színes esemény előzze meg. Úgy állítottuk össze minden évben a programokat, hogy a felvidéki magyar zenekarok is megmutathassák tehetségüket, hogy egy adott napon belül is váltakozzanak a stílusok zenei és nem zenei téren is. Megjelent az irodalom, a színház is: edukációs jelleggel alakítottuk a műsort, hogy azok is szembesüljenek kulturális, művészeti kincseinkkel, akik eredetileg csak a »húzónév« miatt érkeztek a fesztivál helyszínére. Kiállításokat is behoztunk, idén pedig – nyitva valóban minden érdeklődési kör felé – nagy népszerűségnek örvendett a kivetítő, melyen a futball világbajnokság mérkőzéseit lehetett nézni – akár pihenés gyanánt.”
A kezdethez képest mára már kettőről három naposra bővült a Hajómalom Fesztivál, több színpaddal. Nemcsak nagyságában, hanem mélységében, tartalmában is változott, fejlődött: sokkal igényesebb irodalmi, színpadi produkciókat hoznak Gútára a szervezők, és természetesen a nagyszínpad is sorra megtölti nézőterét a magyarországi zenei paletta kiemelkedő együtteseivel.
„Koncerteket, sőt: nagy és jó koncerteket megszervezni sokan tudnak. De amire én kifejezetten büszke vagyok, hogy sikerült megteremtenünk az igazi, hamisítatlan fesztivál-élményt, a Hajómalom Fesztivál közösségébe való tartozás melengető érzését. Be kell valljam: sosem álmodtunk volna arról, hogy ilyen szintre jutunk el! Ez a fesztivál teljesen alulról építkezve jött létre: mindannyian beleadtunk mindent, amit csak tudtunk, a gyermekünknek, büszkeségünknek tekintettük, úgy is álltunk hozzá, és igyekeztünk fokról-fokra felépíteni, megtölteni tartalommal. Nem titkolom, nagyon jó érzés, hogy meghatározó rendezvény lettünk nemcsak Gútán, hanem a régióban és nemzetközi szinten is, hiszen Győr környékéről és Budapestről is sok fesztiválozó érkezik hozzánk. A Hajómalom Fesztivál kulturális-szórakozási export-cikke lett Gútának. Kihatással van ez az egész város életére, hiszen a fesztiválozni érkezők lefoglalják a város összes szálláslehetőségét, megtelnek a vendéglátóipari egységek, és maga a rendezvény nevet és jó hírt hoz Gútának. Felemelkedtünk a nagyokhoz: Gömörben Gombaszög, a nógrádi vidéken a füleki Vár-Lak Fesztivál, a Csallóközben pedig a Hajómalom”
– Kárpáty Ernő elmondja még, hogy a klasszikus értelemben vett bakancslistáról a fesztivál kapcsán nem is nagyon tudna mit mondani, hiszen volt már a rendezvénynek nemzetközi előadója is, idén pedig minden eddigi rekordot megdöntött a látogatószám, ami azonban rámutatott arra is, mekkora a helyszín biztonságos, kényelmes befogadóképessége, mely határokat nem akarják feszegetni. Kiemelte, hogy minden évben törekszenek a minél magasabb szintű minőségre. Víziójuk, hogy a fesztivál-élményt kibővítsék, és megteremtsék a sátrazás feltételeit a sziget területén, ami magával hozná a négynapos rendezvényre való kibővülés lehetőségét. Az évek során a Hajómalom Fesztivál csapata is megnőtt. A szerezők, akik menedzselik a rendezvényt, heten vannak (bűvös szám, talán ebben is rejlik a fesztivál sikere?), melyhez további hét-nyolc operatív kulcsember társul a helyszínen, valamint önkéntesek, brigádmunkások, illetve a technikát biztosítókkal együtt számuk eléri a százat is. Nagy, de összehangolt banda, akik megoldás-orientáltak, küldetésük a páratlan élmény biztosítása.
„Éppen a Parno Graszt fellépése zajlott, amikor a zenekar menedzsere szólt, hogy menjek a színpadra. Mielőtt még tisztázhattam volna a miérteket, már fent is találtam magam. Azt el kell mondanom, hogy Oláh József zenekarvezetővel, illetve az egész együttessel nagyon jó, baráti kapcsolatot ápolunk, a kilencből hét fesztiválunkon felléptek, nevük már összeforrt a Hajómalommal. Aztán ott fent valahogy szó szót követett, és következő pillanatban már együtt énekeltem kedvenc slágerem velük együtt a mikrofonba (A Muki fia). De ebből biztosan nem teremtünk hagyományt, én a színpad innenső oldalán sokkal otthonosabban érzem magam”
– kacag Kárpáty Ernő, aki egyébként (ott voltam a nézők között, együtt sikítottam velük!) hatalmas tapsot és ovációt kapott. A közönség már csak ilyen: állhatatos, mert mindig valami újabbat, jobbat, szebbet, többet, nagyobbat akar, de adott pillanatban tiszta szívből tudja szeretni nemcsak a művészt, művészeket, akik hangulatba hozzák és vidámmá teszik, hanem azokat is, akik mindezt a háttérből biztosítják. Az alpolginak – szavaiból ítélve – négy szenvedélye van: családja, Gúta, a kultúra és a sport. Büszkeségtől csillogó szemmel meséli, hogy tizenegy éves kislánya szintén judozik. Ez tehát már öröklődött. Ha a kultúra szeretete és a patriotizmus is, a jövő nemzedékének sem kell aggódnia: a mezőváros pompás rendezvényeket szervez majd. Hja, kérem: apja lánya!
fotó: Hajómalom Fesztivál
