Beatles-élmény Komáromban. Olyan magyar narancsos: kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk. Mert azon a szerda délelőttön nem négy öltönyös sétált át egy zebrán, hanem sok kartonlapos a Klapka téren. A komáromi Helios Fotoklub tagjai, szinte Beatles-esen, egymás nyomában járva, vigyorogva. Valami készül vagy tán már meg is van? – jött az első gondolat, aztán a gyors helyszíni pászma: vajon hová lettek a téren vonuló üres kartonok tartalmai? Elárulom: föld alá kerültek. Egy lyukba. Pontosabban: a Yukba!
Rangos és hiánypótló eseményre invitálta a sajtó munkatársait, színészeket, politikusokat és a komáromi közélet kiemelkedő résztvevőit a városvezetés és az Egressy Béni Városi Művelődési Központ. Az egykor szebb napokat és kulináris élményeket megélt Yuk éttermet – a gasztronómiában gyakran használt fogalommal élve – újragondoltak. Az idők folyamán használaton kívüli hely romossá vált, tele szeméttel, nyomában sem őrizve az egykori pincehelyiség emlékét és patináját. Pedig elhelyezkedése kiváló: a Tiszti pavilon kiterjedt pincerendszerének egyik egysége, közvetlenül a pavilon udvarára a Klapka tér felől bevezető vaskapu előtt. Szinte kínálta magát, hogy valakinek bogárként mászhasson a fülébe, emlékeket, érzéseket és gondolatokat ébresztve, hiányt teremtve, űrt, amit be kell tömni. Keszegh Béla polgármester és Lakatos Róbert népzenész, az Egressy igazgatója lettek a „kiszemeltek”, összeültek, ötleteltek, hogyan aztán szeptember második hetében ünnepélyes nyitásra és átadóra invitálják a közönséget.
„Van egy csodálatos és nagy befogadó képességű művelődési központunk, aminek hamarosan elkezdődik a teljes körű felújítása és modernizálása. Rendelkezünk a Tiszti pavilon patinás dísztermével, ahol különleges eseményeket, koncerteket, találkozókat, bálokat rendezünk. Ott van a pavilon meseszép belső udvara is, szabadtéri színpaddal és jókora nézőtérrel. Éppen csak egy klubhelyiség hiányzott, ami pont azoknak a kisebb formációknak tud befogadó teret biztosítani tehetségük bemutatására (legyen szó színházról, alternatív zenéről, filmvetítésekről, könyvbemutatókról, beszélgetős estekről akár), amelyek nem hatalmas terekben tudják hangjukat kellően hallatni”
– kezdte beszédét Lakatos Róbert igazgató, a Yuk kultúrpont ünnepélyes átadóján. Az eseményen részt vett Heidl György társadalmi kapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Kokkai István határon túli magyarokért felelős helyettes államtitkár is.
„Tudják miért szeretem máris ezt a helyet, illetve ezt a megnyitó rendezvényt? Mivel semmi köze a politikához. Nem kell általános szabályokhoz és szabványokhoz tartanunk magunkat a tekintetben, mit mondjunk, mit ne mondjunk. Itt és most azért vagyunk jelen mindannyian, hogy a Komáromban élő vagy ide látogató magyar és szlovák közösségeknek – melyeket valóban rendkívüli sokszínűséggel lehet jellemezni – átadjuk ezt a csodálatosan megújult, remek akusztikával, pompás belső térrel, megdöbbentő szeparékkal rendelkező találkozási pontot”
– köszönte meg a meghívást és a befogadást Heidl György államtitkár. A rendezvény fényét és hangulatát emelte Korpás Éva és Madarász András zenei előadása: az esemény kezdetén a népdal ötvöződött jazz hangzásokkal, később pedig az A csitári hegyek alatt című, rendkívül népszerű dalt, melyet a közönség együtt énekelt az előadóval. És itt térnék vissza cikkem bevezetőjére, a Helios Fotóklub látványos Klapka téri átvonulására, az üres kartonlapokkal. A Yuk kultúrpont közlekedőjének falát díszítik hát a tavalyi nagy eseményre, a Jókai bicentenáriumra készült fotó-alkotások. A hely egyik nagy előnye, hogy nem egyetlen térből áll: kisebb beugrók, diszkrét félrevonulók, sőt még egy hangszigetelt próbaterem is kialakításra került.
Az ünnepélyes átadón Bandor Éva színművésznő előbb Barak László, majd Laboda Róbert egyik költeményét adta elő, majd Keszegh Béla polgármester lépett a mikrofonhoz.
„Azt szeretnénk, ha ez a hely olyan kis közösségeknek biztosítana otthon művészetük megéléséhez és bemutatásához, amelyeknek jellemzője, hogy bár méretükben kisebbek, mégis hatalmas dolgokat visznek véghez. Komárom városában mindig is fontosnak tartottuk a közös alkotás örömét és a részvételt a közösségi életben. Fontosnak tartom azonban hangsúlyozni minden platformon, hogy ez a közösségi élet, amire mi itt a városban oly büszkék vagyunk, nem skanzen!
Élő, dinamikus, állandóan fejlődő, megújulásra kész és képes. A Tiszti pavilon homlokzatán egy latin mondat áll: viribus unitis. Azt jelenti: egyesült erővel. Bízom benne, hogy ez az egyesült erő, ami jellemezte eddig is a városban tevékenykedők mindennapjait, a kormányzatokhoz kapcsolódó munkát és jó viszonyokat, megmarad, és ugyanolyan prosperáló lesz, mint eddig. Kívánom, hogy a Yuk töltse be a hozzá fűzött reményeket, és legyen ez egy olyan brand, amit komáromiként együtt tudunk élvezni”
– hangoztatta Komárom város polgármestere, hozzátéve, hogy a bejáratot hamarosan Seress Rezső szobra díszíti majd, aki annak idején konceret adott a Tiszti pavilonban, illetve a pinceklub tereit legelőször az Alternatíva Fesztivál előadói és közönsége veszik majd birtokba.
fotó: Kalmár Csaba
