„Számolj hét évhetet, hétszer hét esztendőt vagy hét évhét idejét, negyvenkilenc évet. A hetedik hónapban, a hónap tizedik napján fújd meg a harsonát az egész országban. Legyen ez jubileum számotokra: mindenki kapja vissza birtokát, mindenki térjen vissza családjához. Ez az ötvenedik esztendő legyen jubileumi év számotokra: ne vessetek, ne arassátok le a kalászt, ne kössétek kévébe, és ne szüreteljétek le a fürtöket, amelyek maguktól nőnek. A jubileumot tartsátok szent dolognak: egyétek a földek termését.” (Mózes III, Leviták könyve 25)
A Szentírás hirdetése alapján először VIII. Bonifác pápa hirdette meg a szentévet 1300-ban, manapság 25 évenként ünnepeljük a jubileumi évet. 2024 májusában Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában vesperást vezetett Urunk mennybemenetele ünnepe alkalmából, amelynek keretében átadta az öt kontinens képviselőinek A remény nem csal meg (Spes non confudit) – kezdetű bullát, meghirdetve ezzel a 2025-ös szentévet, ami tavaly, december 24-én, a vatikáni bazilika szentkapujának megnyitásával vette kezdetét.
A pápai rendelet szerint több szenthelyet határoztak meg, olyan templomokat, amelyek kiváltságos helynek minősülnek, ahol a hívek – a 2025-ös jubileumi szentév móttója szerint, a remény zarándokai – elnyerhetik a teljes búcsút.
Lépes Lóránt atya, a Mária Rádió Mirjam által kiadott 2025-ös naptárban, amely A remény zarándokútján címet viseli, emlékeztet, hogy Jézus önmagára vonatkoztatja Izajás szavait:
„Az Úr Lelke van rajtam, azért kent fel engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek. Elküldött, hogy hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabadon bocsássam az elnyomottakat, hirdessem az Úr kegyelmének esztendejét.” (Lk 4,18-19)
Majd így folytatja a Mária Rádió Mirjam műsorigazgatója:
„Jézus megváltói műve az ember számára szabadulást jelent a bűn adósságától. Éljünk az Egyház adta lehetőséggel, a jubileumi búcsúk elnyerésével! Így ez a kegyelmi év meghatározó mérföldkő lehet az életünkben.”
Varga Lajos váci segédpüspök, az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ igazgatója ekképp nyilatkozott a Vatikáni Ráidóban Ferenc pápa A remény nem csal meg bullájára hivatkozva:
„A remény egy általános antropológiai tulajdonság: minden ember reménykedik valamiben. Épp ezért maga a remény összefoghatja az egész világot, nemzetközi jelleget tud adni a szentévnek.”
A bűnbánat, illetve a gyónás visszavezet a kegyelem állapotába, az isteni életbe. De a bűn „nyomai”, a kialakult rossz szokások megmaradnak bennünk, ezért van szükségünk megtisztulásra, vezeklésre, valamint emiatt jutnak az emberek az ideigtartó büntetésre, a tisztítótűzbe. A teljes búcsú épp ettől, a tisztítótűztől szabadít meg minket, illetve a tisztítótűzben szenvedőket a mennybe juttatja. A teljes búcsút kérhetjük önmagunkért vagy felajánlhatjuk a tisztítótűzben szenvedő lelkekért.
A teljes búcsú elnyeréséhez szükséges a szentségi gyónás, a szentáldozás (lehetőleg a teljes búcsú elnyerésének napján), a teljes búcsú elnyerésének legalább általános szándéka, mentesség minden bűnhöz, még a bocsánatos bűnökhöz való ragaszkodástól is, valamint imádság a Szentatya szándékára.
A Jubileumi Szentév imája a legtöbb – teljes búcsú elnyerését kínáló – templomban, szent helyen elérhető, mi az alábbiakban közöljük.
Atyánk, aki a mennyekben vagy,
a hit, amelyet fiadban, Jézus Krisztusban,
a mi testvérünkben adtál nekünk,
és a szeretet lángja,
amely kiáradt szívünkbe a Szentlélek által,
ébressze föl bennünk országod eljövetelének
áldott reményét!
Kegyelmed alakítson át minket
az evangélium magvainak tevékeny földműveseivé,
hogy az emberiség és az egész világmindenség
bizakodóan várja az új eget és az új földet,
amikor a gonosz hatalmai már legyőzettek
és örökre felragyog a Te dicsőséged!
A Jubileumi Szentév kegyelme
élessze fel újra bennünk, a Reménység Zarándokaiban,
a mennyei javak utáni vágyakozást,
és árassza el az egész világot
Megváltónk örömével és békéjével!
Örökké áldott Isten,
tiéd legyen a dicsőség és a dicséret mindörökké!
Ámen.
Egyházmegyénként ismertetjük azokat a templomokat, melyek a magyar hívek által gyakrabban látogatottak, és melyek a Jubileumi Szentév templomainak számítanak Szlovákiában.
Pozsonyi Főegyházmegye: Szent Márton-székesegyház (egykori koronázódóm) – Pozsony, Páduai Szent Antal-kegytemplom – Bacsfa-Szentantal.
Nagyszombati Egyházmegye: Szent András-bazilika – Komárom, Szent István király-templom – Galánta, Szűz Mária Mennybemenetele-templom – Dunaszerdahely, Antiochiai Szent Margit-templom – Vágsellye, Szent László-templom – Ógyalla.
Nyitrai Egyházmegye: Szent Emmerám-székesegyház – Nyitra, Magyarok Nagyasszonya-templom – Bény.
Besztercebányai Egyházmegye: Szűz Mária Mennybemenetele-templom – Ipolyság.
Rozsnyói Egyházmegye: Szűz Mária Mennybemenetele-templom – Rozsnyó, Keresztelő Szent János-templom – Rimaszombat, Szűz Mária látogatása-templom – Losonc.
Kassai Egyházmegye: Szent Erzsébet-dóm – Kassa, Isten Irgalmasságának-temploma – Kassa, Szent Miklós-templom – Eperjes, Szent Simon és Júdás Tádé-templom – Nagykapos, Szentlélek görögkatolikus templom – Nagymihály, Nagyboldogasszony Szűz Mária görögkatolikus temploma – Tőketerebes, Királyhelmeci görögkatolikus templom.
fotó: wikipédia
