Prof. Dr. Gyarmathy Éva – előadása bevezetésében – rámutatott, hogy a figyelmet körülbelül három–hét percig tudja lekötni egy előadó vagy egy bizonyos téma. Ezen idő elteltével már hézagossá válik a koncentráció, erősen lanyhul az érdeklődés. Majd „A neurodiverzitás az információs társadalomban: előnyök és hátrányok” című előadását prezentálta a jelenlévőknek, közel egy és háromnegyed órában. Nem készült csinnadrattával, színes, villogó vagy zenélő aláfestéssel, nem keringett hallgatósága körül. Diavetítéssel magyarázta, közelítette szavait, sok példát hozott fel, alkalmanként megcsillogtatta remek humorát. És képzeljék: fenntartotta az érdeklődést olyannyira, hogy még az előadást követően is annak részletei adták a szünet beszédtémáját. Nem varázslat ez, csak iskolapéldája a kiváló adó és kiváló vevő pont megfelelő helyen és időben való találkozásának. Erre tesz – sikeresen – kísérletet már hagyományosan a Patrona nostra nonprofit szervezet a Katolikus Iskolavezetők Országos Konferenciája és a módszertani napok megszervezésével.
„Szervezetünk, a Patrona nostra évről évre olyan alkalmat teremt, amely hidat ver az egyházmegyék határai között, és újra összekapcsolja mindazokat, akik a felvidéki magyar katolikus nevelés ügyét szolgálják. Ritka lehetőség ez: együtt lehetünk, tanulhatunk egymástól, és megerősíthetjük azt a közösséget, amelyet a hit, a hivatás és a gyermekek iránti felelősség tart össze”
– nyitotta meg az eseményt Madarász Róbert, a Patrona nostra alapítója, egyben a komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpont igazgatója. Felszólalásában megköszönte Mons. Kiss Róbert komáromi esperes, kanonok, a Nagyszombati Főegyházmegye általános helynökének szolgálatát: szentmise bemutatásával tette ünnepélyessé a rendezvényt. Ahogyan már szokásos, három előadást hallgathatott meg a közönség – ezek nyilvánosak voltak minden érdeklődő számára, utána pedig a szakmai beszélgetéseké és munkáé lett a főszerep: a kifejezetten az egyházi iskolák képviselőinek szánt konferencián az iskolavezetés, az óvó- és fejlesztőpedagógia, valamint az oktatásügyi reform kérdéseit feldolgozó műhelymunkák kerültek előtérbe.
„Ha olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába.” Máté evangéliumából idézett Gubík László, a Magyar Szövetség párt elnöke, aki szívélyes köszönetet mondott Madarász Róbert igazgatónak: egyrészt, hogy gondolatai megosztására felkérést kapott, másrészt, hogy az iskolavezető nem mint politikust, hanem édesapát – lánya a Marianum Egyházi Iskolaközpont növendéke – és a felvidéki magyar oktatásügy lelkes támogatóját szólította meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy a nevelésnek, a közösségek felkarolásának és a szakmai kérdések górcső alá vételének kéz a kézben kell járnia. Kiemelte, hogy döntő fontossága van az oktatás-nevelési hivatásetikának a manapság az élet szinte minden területét érintő, a közösségi média által terjesztett, a névtelenség, személytelenség álcafala mögé rejtőzés lehetőségét megadó támadások kereszttüzében:
„Ítélkezünk, tájékozódás nélkül alkotunk véleményeket, pálcát törünk akár tévinformációk alapján is, megbélyegzünk másokat! Ahogyan a pedagógusok tudják, hogy egész generációkért felelősek, úgy kell a politikusoknak is tisztában lenniük azzal, hogy nemcsak a pénzügyek, az irányítási elvek tartoznak feladatköreik közé, hanem választóik lelki jólétének biztosítása is”
– fejezte be szavait a pártelnök.
„A furi gyerekek tudománya” – fogalmazta meg egyszerűen és közérthetően a neurodiverzitás fogalmát Prof. Dr. Gyarmathy Éva. A tudományos magyarázat szerint a neurodiverzitás az a szemlélet, amely szerint az emberi idegrendszer és az agy működésének sokfélesége az emberi génállomány természetes variációja, nem pedig betegség vagy hiba. Rámutat tehát az emberiség idegrendszeri sokszínűségére (mint a természetben a biodiverzitás).
„Már 2018-ban olyan sokakat érintett ez az idegrendszeri sajátosság, hogy az atipikus lett a tipikus. Eljutottunk arra pontra, amikor az idősek már tudják oktató jelleggel átadni tudásukat a fiataloknak, lévén utóbbiak halmozottan többet tudnak – az internet szabad elérhetősége és az érdeklődésük mélységei miatt – az előttük lévő generációk képviselőinél. A felnőttek elbizonytalanodnak; a mindentudást felváltja a minden-tanulás. A gyerekek elvárják, hogy partnerként kezeljék őket a tudásban, de bizonyos szerepköröknek akkor is meg kell maradniuk, hiszen a felnőtt mindig, minden életkörülményben felelős: megadja a kereteket, amin belül aztán lehet szabadon mozogni”
– mutatott rá a szakember. Az előadás jelezte, hogy a pedagógus feladata nem csupán a tanítás, hanem a személyiség szeretetteljes, felelős és gondos támogatása is. A keresztény nevelésben mindez annak a felismeréséből fakad, hogy minden gyermek Isten képmása, akinek méltósága nem a teljesítményből, hanem a Teremtő szeretetéből ered.
Madács Anita gyógypedagógus az idegrendszeri érettség jelentőségéről tartott előadást. A hallgatóság megismerkedhetett a szenzoros feldolgozási zavarokkal: az érzékszervek problémáiból eredő gondokkal, a túlérzékenység fogalmával, a hiposzenzitív állapottal, a szenzoros élménykereséssel és -diszkriminációs zavarokkal. A harmadik előadó pedig Kovács Flóra szociális testvér volt, aki a Marianumba, mint alma materébe érkezett; az „Amikor az idő beteljesedik” címet adta prezentációjának. Mit jelent az, hogy valakit meghív az Isten? Mennyire jelent nehézséget felismerni a hivatást?
„Annál jobb valami, minél inkább a szeretetre és a szolgálatra késztet” – emlékeztetett. A Patrona nostra által szervezett Katolikus Iskolavezetők Országos Konferenciája és a Katolikus Pedagógiai Módszertani Napok évről évre rámutat azokra a szakterületekre, melyek mezsgyéjén ember- és gyermekközpontúbbá válhat az oktatás, megoldásokat mutat be az állandóan és rohamosan fejlődő mindennapok kihívásaira. Igazán szerencsés lenne, ha értékes előadásaikat mind nagyobb számban látogatnák a nem egyházi iskolák képviselői is.
fotó: Kalmár Csaba, Pézman Enikő
