2025. december 11-én, Kassán, délelőtt 11 órakor emléktáblát avattak Fischer-Colbrie Ágoston püspöknek, aki Zselízen született 1863. október 16-án és Kassán halt meg 1925. május 17-én, mint a római katolikus egyház kassai megyéspüspöke, előbb Magyarországon, majd később Csehszlovákiában.

Gimnáziumi tanulmányait Kremsmünsterben, Pozsonyban és Esztergomban a bencéseknél végezte. 1879-ben az Esztergomi Szemináriumba került papnövendéknek. A teológia tanulmányait 1882-től a bécsi Pázmáneumban, 1885. november 6-tól az Augustineumban, ahol Lackenbecher-díjat nyert kiváló arab fordításáért. 1886. március 20-án Bécsben szentelte pappá Simor János esztergomi érsek. 1888. június 25-én Bécsben teológiai doktorátust szerzett. Hét nyelven beszélt, köztük németül és szlovákul. 1888. július 9-től káplán volt Budapest-Belvárosban. Július 28-tól prímási szertartó és levéltáros Esztergomban. 1889–1890-ben érseki titkár. 1890-ben udvari kápláni címet kapott. Ugyanebben az évben, július 23-án kinevezték az Augustineum igazgatójává.1892-ben rábízták Rudolf trónörökös lányának, Erzsébetnek a hitoktatását. 1894-ben pápai kamarás, majd 1899–1901 között dogmatikát adott elő a Pázmáneumban. 1902-ben kinevezték a dogmatika professzorává és az intézmény rektorává. Ezt a címet 1924-ig töltötte be. 1900-ban esztergomi kanonok és pápai protonotárius. 1907. május 22-én nevezték ki kassai megyéspüspökké. Legalább 5 évente felkereste egyházmegyéje minden egyházközségét. Ő szentelte pappá Jozef Tisót 1910-ben a bécsi Pázmáneum kápolnájában.
1919-ben, miután letette a hűségesküt a csehszlovák államra, a hatóságok a helyén hagyták. 1920-ban aktívan közreműködött a Keresztényszocialista Párt létrehozásában. A csehszlovák hatóságok kritikusan néztek tevékenységére és kísérletet tettek elmozdítására. Fischer-Colbrie Ágoston volt az utolsó olyan szlovákiai püspök, aki a szlovákiai magyarságot is képviselte.
Nagy műveltségű férfi volt, napi négy órát töltött tanulással, sok könyvet írt. Még korához képest is igen sok nyelven beszélt: angolul, magyarul, szlovákul, oroszul, franciául, olaszul, latinul, németül, arabul, héberül, ógörögül. Sok szociális és kulturális intézményt alapított, köztük a Szent József Szegénygyermekek Otthonát, Kassai Patronage-t, Átmeneti Fiú Otthont, Leány-menhelyet, Katholikus Tanonc Otthont, keresztény iparosok és kereskedők fogyasztási szövetkezetét. XIII. Leó pápa „Rerum novarum” körlevelét ő fordította magyarra. 1917-ben egyházi földreformot javasolt, 1918 után pedig több különböző tanulmányt jelentetett meg reformelképzeléseiről (a nők társadalmi helyzetéről, a munkásosztály problémáiról).

Az emléktábla és a domborműszentelést a kassai magyar konzulátus kérésére Mons. Bernard Bober, kassai megyéspüspök végezte, aki beszédében méltatta és követendő példaképként állította napjaink egyházi és társadalmi képviselői számára.
Az avató ünnepségen Nagy István iskolaigazgató és Sára nővér vezetésével megjelent a Boldog Salkaházi Sára Egyházi iskolaközpont diákküldöttsége is, a hála és a köszönet jeleként, mivel az iskola égi patrónusa, Boldog Sára testvér szerzetesi életét Kassán abban épületben kezdte, amelyet Fischer-Colbrie Ágoston kassai megyéspüspökként adományozott a társaságnak.
Az ünnepség végén az érsekfőpásztor megajándékozta Dr. Hetey Ágota konzulasszonyt az érsekségen található portréfestmény olajmásával, ami ez idáig a Szepsi plébánia magángyűjteményében volt látható.
fotó: romkat.sk

