A teheráni metróban megnyílt a Szent Szűz Mária nevét viselő új állomás, melynek képei bejárták a közösségi médiát. Sokan az iráni rezsim ritka gesztusának tartják, ám mások szerint ez csak díszlet: Iránban továbbra is keresztényeket tartanak börtönben pusztán Bibliabirtoklás vagy imádkozás miatt.
A Marjam-e Moqaddasz vagyis a Szent Szűz Mária metróállomás megnyitása Teheránban első pillantásra vallási toleranciát sugall. Az állomás a hatos vonalon, a Szent Szarkisz örmény katedrális közelében épült, és tíz éven át tartott a kivitelezése. Aranykupolája, boltíves csarnoka és Máriát ábrázoló freskói a nyugati nagyvárosok díszes metróit idézik. A rezsim a projektet a vallások közötti együttélés jelképének nevezte, az iráni nagykövetség Jerevánban pedig "a békés egymás mellett élés szép jelének" titulálta az új állomást, írja a CNA.
Azonban az iráni valóság épp az ellenkezőjét mutatja. A Szent Szűz Mária állomás neve és díszletei szinte groteszk kontrasztban állnak az ország vallási gyakorlatával, amely a keresztény hitet üldözi, a megtérteket börtönbe zárja, és a vallási kisebbségek jogait szisztematikusan korlátozza. Az állomás falain olvasható felirat: "Jézus Krisztus üzenete az emberek megváltása volt a sötétségből, a tudatlanságból, a korrupcióból, a romlottságból és a diszkriminációból", ám ez egy olyan országban köszönti az utasokat, ahol az emberek a hitük miatt kerülnek sötétségbe.
Az iráni állam törvényei tiltják az iszlámról való áttérést, és a keresztény hittérítést illegális tevékenységként büntetik.
Akik perzsa nyelven próbálnak istentiszteletet tartani, börtönbüntetést kockáztatnak. A Szabad Európa beszámolója szerint nemrég egy örmény keresztényt tíz év szabadságvesztésre ítéltek, mert több perzsa nyelvű Bibliát találtak nála. A keresztényeknek csak örmény vagy asszír nyelven szabad misét tartaniuk, és minden alkalommal egyeztetniük kell az időpontot a hatóságokkal.
Fred Petrossian, Brüsszelben élő iráni–örmény újságíró szerint a Szent Szűz Mária állomás célja egyértelmű: "A rezsim imázsának tisztára mosása a Nyugat szemében", és az iráni hatalom így próbálja elhitetni a külvilággal, hogy tiszteli a kereszténységet és más vallásokat, miközben a valóságban ezek követői másodrendű állampolgárok az országban.
Az iráni keresztény közösségek többsége ma már szó szerint és átvitt értelemben is a föld alatt működik. A házi gyülekezeteket rendszeresen razziázzák, tagjaikat letartóztatják. Az Article18 szervezet 2024-es jelentése szerint 2023-ban 166 keresztényt tartóztattak le, egyharmadukat azért, mert egynél több Bibliát tartottak otthon.
A bebörtönzöttek közül többen kínzást és lelki bántalmazást szenvedtek el.
A vallási üldözés azonban nem tudta megállítani a kereszténység terjedését, közel 800 ezer iráni tért át titokban a keresztény hitre. A legtöbben házi közösségekben imádkoznak, elrejtve a szomszédaik és a hatóságok elől. A GAMAAN iráni kutatócsoport felmérése szerint a lakosság 1,5 százaléka vallja magát kereszténynek, és a fiatal irániak közül egyre többen fordulnak el az iszlámtól.
A teheráni metró Szent Szűz Mária állomása kétségtelenül lenyűgöző építmény, de miközben a külföldi diplomaták és az állami média a „vallások közötti harmóniáról” beszélnek, Iránban a vallásszabadság továbbra is csak szólam. A keresztények félelemben élnek, hitéletük a föld alá szorult, és még a Biblia is tiltott könyv maradt.
kép: közösségi média
