Péteri szolgálatába való vasárnapi beiktatása másnapján, hétfőn délelőtt Leó pápa a Vatikánban találkozott a keresztény egyházak, egyházi közösségek és más vallások vezetőivel, akik részt vettek Róma új püspökének első szentmiséjén. Leó pápa beszédében kifejtette, hogy tovább viszi az egyházak és vallási közösségek közötti kapcsolatok ápolását a Ferenc pápa és az elődei által megkezdett úton, a találkozások emberi vonásainak megmaradó értékelésével.
Az elődök nyomdokán az ökumenikus párbeszédben
Leó pápa beszéde kezdetén nagy örömmel üdvözölte a keresztény egyházak és egyházi közösségek, valamint más vallások képviselőit, akik részt vettek Róma püspökének, Péter utódának beiktatási ünnepségén, név szerint is köszöntve Bartholomaiosz ökumenikus, III. Teofil jeruzsálemi pátriárkát és III. Mar Awa katolikoszt, a Keleti Asszír Egyház pátriárkáját.
Ferenc pápa pápaságának egyik erőssége az egyetemes testvériség volt, amire valóban a Szentlélek indította, hogy nagy léptekkel vigye előre azokat a nyitásokat és kezdeményezéseket, amelyeket az elődei már Szent XXIII. János óta tettek. A „Fratelli tutti” pápája mind az ökumenikus utat, mind a vallásközi párbeszédet előmozdította, és ezt mindenekelőtt a személyek közötti kapcsolatok ápolásával tette, mégpedig úgy, hogy a találkozások emberi vonása mindig felértékelődött, mit Leó pápa is hőn óhajt.
Az első niceai ökumenikus zsinat 1700. évfordulóján
Az ő megválasztására az első niceai ökumenikus zsinat 1700. évfordulóján került sor. Ez a zsinat mérföldkő az összes egyház és egyházi közösség által elfogadott Hitvallás kidolgozásában. Miközben úton vagyunk a keresztények közötti teljes közösség helyreállítása felé, felismerjük – szólt Leó pápa – hogy ez az egység csak a hitben való egység lehet. Mint Róma püspöke, kiemelt feladatomnak tekintem, hogy törekedjek a teljes és látható közösség helyreállítására mindazok között, akik ugyanazt a hitet vallják az Atya, a Fiú és a Szentlélek Istenben.
Jelmondatának egység-programja: Krisztusban egyek
Az egységre törekvés mindig is állandó gondom volt, amiről a püspöki szolgálatra választott jelmondatom is tanúskodik: In Illo uno unum, ami Szent Ágoston kifejezése, amely arra emlékeztet bennünket, hogy bár sokan vagyunk, „abban az Egyben - azaz Krisztusban - mi is egyek vagyunk” (Enarr. in Ps., 127, 3). Közösségünk annyiban valósul meg, amennyiben az Úr Jézus Krisztus felé tartunk. Minél hűségesebbek és engedelmesebbek vagyunk hozzá, annál inkább egyesülünk egymás között. Ezért keresztény hivatásunk, hogy együtt imádkozzunk és dolgozzunk, hogy lépésről lépésre érjük el ezt a célt, ami a Szentlélek munkája, és az is marad. Annak tudatában, hogy a szinodalitás és az ökumené szorosan összekapcsolódik, Leó pápa arról a szándékáról biztosít mindenkit, hogy folytassa Ferenc pápa erőfeszítéseit a katolikus egyház szinodális jellegének előmozdítására, valamint az ökumené területén az egyre intenzívebb szinodalitás új és konkrét formáinak kidolgozására.
A közös utat tágabb értelemben is lehet és kell érteni, mindenkit bevonva, az említett emberi testvériség szellemében, hiszen ma a párbeszéd és a hídépítés ideje van. Ezért örül és hálás a Szentatya más vallási hagyományok képviselőinek jelenlétéért, akik osztoznak Isten és az ő akaratának keresésében, amely mindig és kizárólag a szeretet és az élet akarata minden ember és minden teremtmény számára.
Párbeszéd kultúra, közös együttműködést, kölcsönös megismerés
Leó pápa arra emlékeztette a más vallások vezetőit, hogy ők tanúi lehettek Ferenc pápa figyelemre méltó erőfeszítéseinek a vallásközi párbeszéd érdekében. Szavai és tettei révén új távlatokat nyitott a találkozásra, hogy előmozdítsa „a párbeszéd kultúráját mint utat; a közös együttműködést mint magatartást; a kölcsönös megismerést mint módszert és kritériumot”. Éppen ezért köszönetet mond a Vallásközi Párbeszéd Dikasztériumának azért az alapvető szerepért, amelyet ebben a türelmes munkában játszik, amely az emberi testvériségen alapuló kapcsolatok kiépítését célzó találkozók és konkrét cserék ösztönzésére irányul.
A közös gyökerek miatt a kereszténynek különleges kapcsolata a zsidósággal
Leó pápa beszédében külön kitért a zsidó és muzulmán testvérekkel fennálló kapcsolatokra, ezért különleges üdvözlettel fordult a zsidó és muszlim testvérei felé. A kereszténység zsidó gyökerei miatt minden kereszténynek különleges kapcsolata van a zsidósággal. A Nostra Aetate zsinati nyilatkozat hangsúlyozza a keresztények és a zsidók közös szellemi örökségének nagyságát, ösztönözve a kölcsönös megismerést és megbecsülést. A keresztények és a zsidók közötti teológiai párbeszéd mindig fontos volt számára és közel állt és marad is a szívéhez. Így van ez a mostani nehéz időkben is, amelyeket konfliktusok és félreértések jellemeznek, tehát szükséges, hogy lendülettel folytatódjék ez az értékes párbeszéd. A katolikus egyház és a muzulmánok közötti kapcsolatokat a párbeszéd és a testvériség iránti növekvő elkötelezettség jellemzi, amelyet e testvérek iránti megbecsülés táplál, „akik az egy élő és önmagában létező, irgalmas és mindenható Istent imádják, ki a mennynek és a földnek Teremtője, aki szólt az emberekhez” (NAe 3). Ez a kölcsönös tiszteleten és a lelkiismereti szabadságon alapuló megközelítés szilárd alapot jelent a közösségeik közötti hídépítéshez.
Mindegyik közösség a maga bölcsességével, együttérzésével az emberiség javára
Beszéde záró részében Leó pápa köszönetét fejezte ki a más vallási hagyományok képviselőinek a találkozón való részvételükért és a békéhez való hozzájárulásukért. Az erőszak és a konfliktusok által sújtott világban az itt képviselt közösségek mindegyike a maga bölcsességével, együttérzésével és az emberiség javára és a közös otthon megőrzésére irányuló elkötelezettségével járul hozzá. A Szentatya meggyőződése, hogy „ha egyetértünk és megszabadulunk az ideológiai és politikai kondicionáltságtól, akkor hatékonyan tudunk nemet mondani a háborúra és igent a békére, nemet a fegyverkezési versenyre és igent a leszerelésre, nemet az embereket és a Földet elszegényítő gazdaságra és igent az átfogó fejlődésre. A pápa reméli, hogy a testvériségükről szóló tanúságtétel, amit remény szerint hatékony gesztusokkal tudnak majd megmutatni, minden bizonnyal hozzájárul egy békésebb világ építéséhez, ahogyan azt minden jóakaratú férfi és nő a szívében kívánja. Kedves barátaim, még egyszer köszönöm a közelségüket. Szívünkben Isten áldását kérjük: végtelen jósága és bölcsessége segítsen bennünket, hogy gyermekeiként és testvérekként éljünk egymás közt, hogy a remény növekedhessen a világban. Szívből köszönöm! – zárta beszédét beiktatása másnapján, hétfőn délelőtt Leó pápa, amikor a keresztény egyházak, egyházi közösségek és más vallások vezetőivel találkozott a Vatikánban.
fotó: SITA
