XIV. Leó pápa megkezdte afrikai látogatását Kamerunban. A földrészen – minden nehézség és kihívás ellenére – növekszik a keresztények, így a katolikusok létszáma is. Ennek ellenére az Egyház berkeiben sokan úgy vélik: az arányok nem mutatkoznak meg a hierarchia köreiben. Miután a pápa megérkezett az nyolc millió katolikust magáénak mondó ország fővárosába, Yaoundéba, a New York Times riportja erre kívánja felhívni a figyelmet.
Afrikai sajátosságok
Az adott szám a teljes populáció 30%-át jelenti. Jelenleg a Föld minden ötödik katolikus hívője a fekete kontinensen lakik. A bíborosi testület ezzel szemben 121 tagot számlál, melyből csupán 14-en származnak innen. Ez azért is jelent nehézséget, mert Afrika sajátos jellemzőkkel bír – így sajátos gondokkal is küzd. Többek között például a szexuális erkölcs kérdéseiben a helyi egyházak ellenállnak a vatikáni újításoknak – úgy, mint például a Ferenc pápa által jóváhagyott azonos neműek együttélését megáldó döntésnek. Ugyanakkor a törzsi élet egyik jellegzetes vonása a többnejűség, melynek kezelése a hit terjedésének elősegítésére elengedhetetlen. Kamerun lakóit megosztják a nyelvek is, melyeket a korábbi gyarmatosítók hagytak örökül. A népesség egy része ugyanis az angolt beszéli, a másik franciául kommunikál. Az ország „büszkélkedhet” a világ legidősebb tekintélyelvű vezetőjével, a 93 esztendős Paul Biyaval, aki az elmúlt esztendőben csalások sorozatával nyert választásokat, újságírókat tart fogva, és titokban megegyezést kötött Trump elnökkel, kitoloncolt migránsok befogadására. Az egyházfő vele is találkozott, és felszólította, hogy tartsa tiszteletben a törvényt és kormányozza országát az átláthatóság szabályai szerint.
Dilemmák
Leó, Szent Ágostont idézte, amikor erről beszélt: Akik mások felett állnak és parancsolnak, ne a hatalom iránti ragaszkodás alapján tegyék azt, hanem kötelességből, mellyel a rájuk bízott polgárok iránt tartoznak. Mindezt szükségszerű volt kiemelnie, hiszen sokan úgy vélték: az ország vezetőjével való találkozás igazolná annak hiteles és jogos igényét a hatalomra. Így vélte például a jezsuita Ludovic Lado is, aki arra kérte a vatikáni hivatalokat, gondolják át a látogatás körülményeit és következményeit. Azok válasza az volt, hogy XIV. Leó a néppel kíván találkozni elsősorban, függetlenül annak vezetőitől. Ugyanakkor, mivel a pápa maga is kormányfő, a diplomáciai érintkezés más politikai vezetőkkel elkerülhetetlen.
Kamerunban már csak a keresztény vezetőkben bíznak
Mások – mint például Patrice Nganang professzor, aki New Yorkban egyetemi előadó – arra számított, hogy a szentatya, az amerikai elnökkel való, megalkuvás nélküli kommunikációjához hasonlóan, egyértelmű üzenetet küld a kameruni politikai elit számára is. Az afrikai tanulmányok szakértőjét elsősorban a bebörtönzött anglofón aktivisták sorsa aggasztja. A kameruni nép ugyanis ma már csupán a vallási vezetőkben bízik maradéktalanul, hiszen a világiak mindannyian a romlottság és megvesztegethetőség mezsgyéjére léptek. Az afrikai katolikusok ezért egyként utasították el Ferenc pápa azon szállóigévé vált kérdését, mely szerint „Ki vagyon én (a pápa), hogy másokat megítéljek?”
Nehézségek és gondok
A pápa lehetősége szerint, eddig kerülte a kényes témák érintését. Azokat, melyekről a nyugaton széleskörű viták folynak – mint például a fent már említett szexualitás. Afrika kulturális gyökerei és központi szerepet játszó ős-tisztelete alapjaiban utasítja el az azonos neműek ilyen jellegű viszonyát. Az egyházfő ennél alapvetőbb gondokkal is kénytelen szembesülni: szegénységgel, nincstelenséggel, az oktatás és az orvosi ellátás hiányosságaival. A fiatalokkal való kommunikációt megnehezítheti a tény, hogy a harminc év alattiak számára a pápa csupán távoli tekintély, nem modern digitális realitás…
fotó: unsplash, freepik
