A minap Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár a békéről, a remény diplomáciájáról és Európa szerepéről nyilatkozott a L’Eco di Bergamo olasz lapnak. Napjainkban, amikor úgy tűnik, hogy a nemzetközi diplomácia mindenhol elvesztette vonzerejét és hatékonyságát, a bíboros megismételte a Szentszék határozott támogatását a multilateralizmus iránt, hangsúlyozva a befogadó megközelítés fontosságát a béke megteremtéséhez, aminek egyik sarokpontja, hogy a konfliktusok megoldását soha nem szabad egyoldalúan kikényszeríteni.
A sok témát felölelő beszélgetésben a bíboros államtitkár számos más sürgető geopolitikai kérdéssel is foglalkozott, köztük a gázai és az ukrajnai háborúkkal, a közel-keleti helyzet változásával és Európa szerepével korunk geopolitikai kihívásaiban. Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban óvatos optimizmusát fejezte ki az ideiglenes és bizonytalan fegyverszünetet illetően. Ugyanakkor a szíriai rezsim közelmúltbeli változásával kapcsolatban aggodalmát fejezte ki annak stabilitása miatt, és nyomatékosította, hogy nemzetközi támogatásra van szükség ahhoz, hogy az ország megőrizze területi integritását és elősegítse a sokszínű lakosság harmonikus együttélését.
Arra a kérdésre, hogy a nemzetközi diplomácia milyen nehézségekkel néz szembe az olyan összetett helyzetek kezelése során, mint a gázai és az ukrajnai háború, Parolin bíboros megjegyezte, hogy az elsődleges akadály a széles körben elterjedt kölcsönös bizalmatlanság és félelem, amely táplálja a polarizációt és akadályozza a konstruktív párbeszédet. Megerősítette, hogy a globális politikában egyre inkább elterjedt „klubmentalitás” – ahol a szereplők csak hasonló gondolkodású kollégákkal lépnek kapcsolatba, miközben kerülik az ellentétes nézőpontokat – tovább súlyosbítja a diplomácia hatástalanságát. Ez az öntörvényű kirekesztés a sokszínű vitákból korlátozza az értelmes közvetítés és a megoldás lehetőségeit – figyelmeztetett a vatikáni államtitkár.
E kihívások leküzdésére Parolin bíboros egy olyan diplomáciai megközelítést javasolt, amely abban gyökerezik, amit Ferenc pápa a „remény diplomáciájának” nevez, és amely a párbeszédre, a türelemre és a bizalomépítésre összpontosít. Egy ilyen megközelítés alternatívát jelent a konfrontáció és a kirekesztés uralkodó dinamikájával szemben. Olyan keretet javasol, amely a megértést és a hosszú távú megbékélést helyezi előtérbe, ami által hatékonyabb lehet a béke előmozdítása.
Majd Ferenc pápa és Szent II. János - Pál pápa szavait idézve a bíboros államtitkár azt is hangsúlyozta, hogy a békéhez bátorság, igazságosság és megbocsátás szükséges, három olyan érték, amelyek egyre inkább hiányoznak a modern társadalomból.
„Ma a tárgyaláshoz szükséges bátorságot gyakran összetévesztik a gyengeséggel, miközben a katonai erőt és az erődemonstrációt továbbra is kiváltságos eszközként kezelik a konfliktusmegoldásra” – mutatott rá Parolin bíboros.
„Másrészt, a békét a megbocsátáson alapuló igazságosságra kell építeni, mivel hiteles béke nem létezhet igazságos rend nélkül. Csak amikor a bátorságot, az igazságosságot és a megbocsátást ismét alapvető értékként éljük meg, akkor lehet majd elindulni a béke felé vezető úton” – állapította meg a vatikáni államtitkár.
Áttérve Európa szerepére a globális ügyekben, Parolin bíboros a kontinens jelenlegi kihívásait arra vezette vissza, hogy az Európai Unió, alapalkotmányában nem ismerte el keresztény örökségét. Ennek az elismerésnek a hiánya - Parolin bíboros szerint - hozzájárult az európai identitás és egység meggyengüléséhez. Ahhoz, hogy Európának továbbra is legyen hangja és szerepe a jelenlegi világban, vissza kell térnie a zsidó-keresztény történelmi és kulturális gyökereihez, amelyek egykor erejét és jövőképét adták, amelyet Szent II. János - Pál pápa és Ferenc pápa is kért. Ez ma is aktuális: „Európa, találj újra önmagadra, légy önmagad!” Ez mindenképp a követendő út, ha földrészünk továbbra is központi szerepet kíván játszani a világ színpadán.
Vagyis miközben küzdünk azért, hogy földrészünk, s rajta és benne a szűkebb és a tágabb környezetünkben is folytatódjon a lelki, a szellemi és anyagi növekedés, tudatosan arra kell törekednünk, hogy javítsuk a helyzetet azokon a területeken, ahonnan napjaink kihívásai érkeznek hozzánk. Mindig szem előtt tartva, hogy úgy az eseményekben, mint az egyének és a közösségek történéseiben meglássuk Krisztus arcát. Ennek érdekében a jubileumi évben különös készséggel építsük a megbékélés, a befogadás és a testvériség hídjait, de ugyanakkor el ne felejtsük, bátran keresni, és megtalálni, azt a lehetőséget, hogy miközben megőrizzük minden ember méltóságát; földrész és nemzetként, miként tudunk egy olyan bevándorlási rendszert kiépíteni, amely megvédi közösségeink vallási, kulturális, erkölcsi ősi értékeit.
szerző: Gábor Bertalan
fotó: TASR
