Amikor az új pápa, az amerikai Robert Francis Prevost bejelentette az egyházfő által választandó nevet, talán nem túlzás azt állítani, hogy a világ meglepődött. Elsősorban a katolikus életet nem ismerők, de azok is, akik benne mozognak. A Leó archaikusnak hangzik már csak azért is, mert az utolsó 1878-tól, 1903-ig uralkodott Szent Péter trónusán. Azóta az egyházfők bevezették a kettős nevet, (lásd János Pál) és főként a II. Vatikáni Zsinat örökségére utaltak. Már XVI. Benedek is meglepetést okozott a 20. század elejének „nosztalgiájával.”
Miért lett az új pápa „oroszlán”?
Mit üzen XIV. Leó első megjelenésének szimbolikája
Személyiség, emberség. Kicsoda Robert Prevost, és hogyan beszélnek róla, akik ismerik?
Ferenc nyomában haladó – de mégis milyen gyorsan halad?
Az első amerikai…
Miért lett az új pápa „oroszlán”?
A New York Times szerint Prevost névválasztása történelmi elmozdulást jelent. XIII. Leó azon túl, hogy az első, a modern értelemben értve szociális érzékenységű pápa volt, hangsúlyozta azon igényét, hogy a Vatikán tanítása az erkölcs dolgaiban, minden nemzetre vonatkozó legyen. Az előző Leó egy rendkívül összetett és nehéz időszakban vezette az Egyházat. Mondhatni egy régi világból az új ideológiák egymásra feszülésére épülő modern valóságba. Abba a valóságba, melyben a tőke, az elszegényedő munkástömegek, a kevés kiváltságos, nem utolsó sorban pedig az önjelölt kollektivista megváltók sorakoztak fel a „sakktáblán”. Vincenzo Gioacchino Pecci vezetésével lépte át a Katolikus Egyház annak a korszaknak a küszöbét, melyet a nukleáris energia, számítástechnika – a földi paradicsom építésének valódi technológiai lehetősége és a minduntalan megvalósuló pokol jellemez. Ennek egyik jelképes ténye, hogy XIII. Leó a legkorábban született ember, akiről mozgókép készült… Érdemes megjegyezni, hogy XIII. Leó a Vatikán foglyaként vonult be a történelembe, hiszen az ő pontifikátusának idején vesztette el az Egyház politikai hatalmát. Emellett kiemelkedő gondossággal és aggodalommal óvta a Szűzanya kiemelt tiszteletét – emlékezteti olvasóit a vatikáni híroldal.
1891-ben kiadott pásztorlevele a „Rerum Novarum” mérföldkő a munkások érdekeinek felismerésében és védelmében. David I. Kertzer, a Brown Egyetem történésze, könyvében úgy írja le őt, mint alapvetően konzervatív vezetőt, a hagyományok emberét, aki mégis felismerte az új évszázad kihívását. Kapcsolat a hűbéri jellegű Egyház és a modern katolicizmus között. Prevost névválasztása tehát azt jelenti, hogy XIV. Leó döntése, nem más mint, hogy folytassa közvetlen elődje munkáját, ugyanakkor a ferenci mű radikális éle nélkül.
Egy másik valláskutató, Robert Orsi szerint XIII. Leó egyszerre lépett fel tekintéllyel és megértéssel. Mivel XIV. Leó, legelső megnyilvánulásában egy globális egyházra utal, feltételezhető, hogy ellenlábasa lesz majd a mindenfelől reneszánszát élő nemzeti, szuverenista kezdeményezéseknek. Szinte elkerülhetetlen, hogy foglalkozzon majd a mesterséges intelligencia által, a munkaerőpiacról kiszoruló embertömegek gondjaival, és egyéb, a jövőben felmerülő súlyos erkölcsi kérdésekkel.
Nem kell elfelejtenünk, hogy a hatvankilenc esztendős pápa, életének jelentős részét Peruban töltötte, ahol missziós munkát végzett. A Dél-amerikai országban látta az egyszerű, szegényember küzdelmét; ugyanakkor a politikai, technológiai, gazdasági entitások működésének szörnyű eredményeit is. A világnak egy olyan részében küzdött az igazságért, ahol még ma is hihetetlenül jól érzékelhető szakadék tátong ínség és bőség között.
A National Catholic Reporter felveti annak lehetőségét is, hogy Robert Francis Prevost, részben az első Leóról, a 440-től, 461-ig uralkodó pápáról is megemlékezhetett. I. Leó kiváló teológus és szerző volt, akinek munkáit ma is idézik. Legjelentősebb cselekedete az volt, hogy a várost megszállni készülő Attila hun királyt lebeszélte Róma elpusztításáról. Ezért kiváló tárgyalónak, békeszerzőnek is tartja a hagyomány. A Leo név – talán keveseknek meglepetés – az oroszlán szóból ered: erőt, bátorságot sugároz.
Mit üzen XIV. Leó első megjelenésének szimbolikája
Az új pápa első megjelenésének szinte minden részlete üzenet. Minden apróságnak, minden szónak értelme van, utal valamire, egész történeteket mesél és állást foglal. Így történt ez Robert Francis Prevost – XIV. Leó esetében is. Teljesen természetes, hogy sokan hasonlítják össze elődjének, Ferenc pápának első egyházfői pillanataival: vajon mi a közös, miben térnek el és miért?
A fehér olyan szín, mely kizárólag a Katolikus Egyház fejét illeti. VI. Pál idejéig, megjelenése királyi volt, a korona – ez esetben a tiara – teljességével. Ő volt azonban az utolsó, aki még ezzel fogadta megválasztását, de le is mondott róla, hogy a szegényekért való elkötelezettségét jelezze. A 20. század közepére, Szent Péter örökösei egyre több jelképet hagytak el a monarchiára való üzenetből. Legtovább Ferenc ment, aki szinte minden jellegzetes uralkodói elemet nélkülözve lépett a Szent Péter térre néző erkélyre. Később is gyakran csupán „Róma püspökeként” hivatkozott magára… Hasonlóképpen járt el XIV. Leó is, ám Ferenchez képest ismét egy lépést tett vissza, a hagyományok felé. Palástban jelent meg, az alant összegyűlt tömeget latinul szólította meg, és áldását „városra és világra” adta. Nem vált hagyománnyá tehát a ferenci gesztus, melynek alapján először az egyházfő – mint egy a hívők közül – előbb kéri a nyáj tagjainak fohászát. Az elemző (theconversation.com) röviden így foglalta össze tapasztalatát:
„Ferenc, de mégsem Ferenc!”
Személyiség, emberség. Kicsoda Robert Prevost, és hogyan beszélnek róla, akik ismerik?
XIV. Leó megjelenése emberi volt. Sem trónuson ülő királyt, sem alázatot megjátszó személynek nem tűnt. A CNN hírtelevízió összefoglalójában a következőket olvashatjuk: Tudni lehet róla, hogy mielőtt egyházi pályára lépett volna, matematikusnak tanult, számtanból szerzett diplomát. Ennek tükrében érthető, hogy régi ismerősei, barátai összeszedett, megbízható – ugyanakkor jó humorú jelleműek. Messze áll tőle a karrierizmus, de ahogy mondják: mindig jó helyen van, hogy szolgáljon! Inkább távolságtartó, mielőtt megszólalna, gondosan meggondolja mondanivalóját.
Ferenc nyomában haladó – de mégis milyen gyorsan halad?
Progresszivizmusa az egyházon belül elsősorban abban mutatkozik meg, hogy óhajtja a nők tevékeny jelenlétét és mindenképpen túllép a bezárkózást sürgető nemzeti ideálokon – nem is tehetne másként, hiszen teljes lénye a missziók szolgálatát kívánja. Előző ügyben azonban megjegyzendő: az új pápa azt is kijelentette, hogy szerinte a női papság semmiféle bajt sem oldana meg az Egyházban – sőt, új viharokat keltene!
Szinte bizonyos, hogy követni fogja Ferenc pápa környezettudatos politikáját.
Vannak olyan katolikus közösségek, melyek joggal aggódnak az Egyház kétezer éves hagyományai és liturgiája miatt. Közülük többen, némileg fellélegezve nyugtázzák, hogy Prevost nem tartja szükségesnek a latin örökség száműzését az Egyház ünnepeiből. Legalábbis ebben nem követi majd elődjének lázas küldetéstudatát…
Az első amerikai…
A legnagyobb amerikai, liberális televízió állomás munkatársai számára fontos kérdés, hogy az új szentatya milyen álláspontot foglal el az USA-t érintő kérdésekben; olyanokban például, mint a palesztin-izraeli összeütközés, az törvénytelen bevándorlás. A CNN „lencséiben” nem érdemel pozitív értékelést, hogy Robert Prevost, az Egyesült Államok állampolgáraként rendszeresen a republikánus jelöltetkre szavazott.
Izrael elnöke, Isaac Herzog abban a reményben ünnepelte a pápa megválasztását, hogy Izrael és a Szenszék közeledni fognak egymáshoz. A palesztin hatóságok ellenben éppen a hivatalos palesztin vezetés és a Vatikán közti korábbi együttműködésre hivatkozva küldte gratulációját. Ebben a pillanatban még nem tudni, vajon XIV. Leó álláspontot foglal-e valamelyik fél között, vagy elődjéhez képest igyekszik semlegesen, minden háborúban szenvedő érdekében megnyilvánulni.
A bevándorlással kapcsolatban egyértelműen a jelenlegi amerikai kormányzat polikája ellen foglal állást. Ezt nem is olyan régen nagyon világosan kifejtette, J. D. Vance alelnök ellenében, aki néhány esztendővel ezelőtt vált katolikussá. A politikus érveit azzal hárította el, hogy Jézus nem akarta tőlünk, hogy rangsorba állítsuk az embereket aszerint, kinek szeretete előbbrevaló!
Csupán a rend kedvéért: az USA populációjának jelenlegi összetététele szerint, köszönhetően elsősorban a spanyol ajkú lakosoknak, minden ötödik felnőtt katolikusként azonosítja magát!
fotó: SITA, pixabay.com, unsplash.com
