A „Capellanus Sanctitatis Suae”, vagyis Őszentsége káplánja címet viselheti, XIV. Leó pápa május 30-án emelte a pápai káplánok sorába.
Zsidó János a Nyékvárkonyon szolgál, és az utóbbi időszakban is példaértékű lelki és közösségi munkát végzett, helytállása kiemelkedő volt a kommunista diktatúra idején, amikor a papokat üldözték. A napokban lapunk beszámolt a kommunista idők üldöztetéséről szóló megemlékezésről. Akkoriban több, mint ezer helyi szerzetest és egyházi személyt üldöztek és hurcoltak meg.
Zsidó János szerepet vállalt az alulról szerveződő, egyház zizkos támogatásában, csempészett magyar nyelvű egyházi irodalmat, amit a plébánián rejtett el.
Szellemi vezetője volt Ján Chryzostom Korec püspök. Emellett több közösségi szervezet alapítója, részt vett magyar kateketikus munkában, és aktívan támogatta a keresztény ifjúsági mozgalmakat, valamint az értelmi sérülteket segítő Carissimi szervezetet.
"Világi kitüntetésem számos van, de az ez első egyházi, aminek szívből örülök. Papi szolgálatomra azonban természetesen semmilyen hatással sem lesz, azt ugyanolyan hittel fogok végezni, mint eddig”
– mondta el sajtónak Zsidó atya.
A „Capellanus Sanctitatis Suae” cím eredetileg a katolikus egyházban a pápától függő káplánokat jelölte, akik különösen közel álltak a Szentszékhez vagy kiemelkedő lelki szolgálatot végeztek. A kitüntetés a 16. század óta létezik, és hagyományosan a papság egyik legmagasabb elismerésének számít, különösen azok körében, akik jelentős apostoli vagy adminisztratív feladatokat láttak el. A cím viselése általában életpályához kötött.
A kitüntetés viselése szimbolikusan a piros bojt és gombok által jelezi a rangot, és a cím adományozásának feltétele, hogy illető több évtizedes hűséges szolgálattal rendelkezzen az egyházban. Manapság ez a cím már kevésbé gyakori, de a legméltóságteljesebb tisztelet jele napjainkban is.
fotó: Nagyszombati érsekség közösségi oldala
