Kertész Mihály, angolosított nevén Michael Curtiz Oscar-díjas magyar–amerikai filmrendező 1886. december 25-én született Budapesten. Oscar-díjat a klasszikus Casablanca című film rendezéséért kapott, amely a filmtörténet egyik legjelentősebb alkotásának számít. Csillaga is van a Hollywoodi Hírességek Sétányán.
Kaminer Manó néven született egy zsidó családba Budapesten. Apja, Kaminer Ignác, galíciai szobafestő, anyja Nott Gold Nagyváradon született. Kertész 17 évesen elszökött otthonról egy cirkusszal, majd színészi tanulmányokat folytatott. 1905-ben változtatta nevét Kertészre. 1906-ban végzett a Színiakadémián. Színészként és rendezőként Pécsen, Szegeden, majd Dániában dolgozott, ahol asszisztensként és főszereplőként is közreműködött az Atlantis című filmben. Legjelentősebb németországi munkája a Szodoma és Gomora (1922).
Kezdetben színészként foglalkozott a némafilm műfajával. Első rendezését az Utolsó bohém-ot 1912-ben forgatta Dániában. Később Magyarországon, Kolozsváron dolgozott Janovics Jenő stúdiójában, majd különböző filmgyáraknál, például a Kinoriportnál, a Phönixnél, valamint Németországban az UFA-nál is tevékenykedett. 1926-ban az Egyesült Államokba költözött, ahol nevét Michael Curtizre változtatta. A Warner Bros. állandó rendezője lett, és több mint 100 filmet készített hollywoodi karrierje során.
Kertész magyarországi filmjeinek többsége nem maradt fenn. Egyik leghíresebb alkotása, az A tolonc (1914). A film forgatása Kolozsváron, Janovics Jenő stúdiójában, valamint Torockón és a Tordai-hasadéknál zajlott. A főszereplők között volt Jászai Mari, akinek ez az egyetlen fennmaradt filmje, és Várkonyi Mihály, aki később Victor Varconi néven Hollywoodban lett ismert. A filmet 1915-ben mutatták be Bécsben, Budapesten és Kolozsváron. 1962-ben, 75 évesen halt meg Los Angelesben.
fotó: Flickr, Wikipédia
