Mennyire befolyásolják életünket a normák? A rendszeren belüli definíciók, amelyek életünk kezdete óta útmutatásként lebegnek a szemünk előtt, amelyek meghatározzák azt, mi való és mi nem. Tekinthetünk ezekre irányadásként, vagy szabályként kellene őket kezelnünk? Kitörhetünk az ördögi körből úgy, hogy mégis újra és újra felötlik bennünk a megfelelési kényszer?
A budapesti Art9 Galéria február negyedikei bemutatóján pontosan ilyen és hasonló kérdések kerültek előtérbe. Palik Eszter és a blanche the vidiot közös munkáját és gondolkodásmódját a NORMA című kiállítás fogja össze, amelyben a társadalmilag előírt szerepek megkérdőjelezése, összemosása és elkülönítése jelenti a központi témát.

A normaszegők és -követők érzelemvilágának összemérésére, az egyezések és eltérések felfedezésére törekedve hozták létre a különböző műveket az alkotók: fotókat, videókat, szobrokat, illetve ezek párosításait. Megjelenik a tökéletes neccharisnyába burkolt láb, mely bár hosszú, de borotválatlan. Feltűnik a szandállá alakított súrolókefe, mellyel mindig rendet hagy maga után az ember, bármerre is lépjen. Tornyosul a fölöslegesen nagy süteményhalmaz, megcsillan a mixerfejre erősített tükör, burjánzik a női ágyékban összpontosuló purhab.

A hagyományosabbnak mondható kiállítási darabok között olyan objektumokat is felfedezhetünk, melyek a mindennapi életben, a leghétköznapibb szituációkban haszontalannak és fölöslegesnek tűnhetnek. Régi babaházak megkopott székei, ismeretlen rokonok megsárgult képmásai. Ezek kombinációi az idő és az emlékezés témáját is felvetik, az örökkévalóság létezését, az új értelemnyerést fejegetik.

A kiállítás nem csupán a vizualitást használta fel narratívája kialakításához és mondanivalójának átadásához. A változatos anyagtípusokkal és a torzított hangokkal egyéb érzékszervekre hatva is ki szerette volna fejezni a belsőnkben lévő kavarodást a normák megélésével kapcsolatban.
fotó: Bóna Friderika