Zaťko Ervin, a Csemadok Csábi Alapszervezetének elnöke, a község kulturális életének fáradhatatlan szervezője. Abból az alkalomból szólítottuk meg őt, hogy 10 éve indult el a Csábi Színházi Esték sorozat.
Kinek az ötletéből született ez a szép kezdeményezés? Miért tartották fontosnak, hogy házhoz hozzátok a színházat?
Az ötlet megszületésének az előzménye volt, hogy községünkben sok-sok évig működött sikeresen egy színjátszó csoport Zatyko Mária tanító néni vezetésével, mely végül a 90-es években oszlott fel. De megmaradt az a réteg, akik igényelték a kultúra eme szegmensét és a helyi Csemadok Alapszervezete újraindítása után 2010-től több alkalommal szerveztünk nekik színházlátogatást Budapestre.
2013-ban vettem át a helyi Csemadok Alapszervezet vezetését, majd 2014-ben az alapiskola étterme ki lett bővítve egy színpaddal, melynek köszönhetően egy új közösségi teremmel gyarapodott a község.
Ekkor született meg az ötlet, hogy hívjunk el színtársulatokat, zenészeket Csábra, akik az új helyszínen szórakoztathatják majd a helyi, környékbeli közönséget. Így indult el a Csábi Színházi Esték sorozat, valamint a HANG-ÁR koncertsorozat is.
Ki mindenki fordult meg nálatok az elmúlt 10 év során a sorozat keretében? Melyek voltak a legemlékezetesebb előadások?
2015 tavaszán a ma is sikeresen működő ipolynyéki Mics Károly színjátszó csoport mutatkozott be elsőként az új helyszínen, hatalmas sikerrel, a közönség alig fért be a helyszínre.
Az elmúlt tíz év alatt pontosan húsz előadás érkezett a községbe a Csábi Színházi Esték keretében. Voltak darabok kifejezetten gyerekeknek, de felnőtteknek is. Vígjáték, zenés előadás, mese, dráma és improvizációs színház is műsorra került.
Kitűnő színészeink, társulataink vannak Felvidéken, és mi is őket részesítjük előnyben. Jártak nálunk az említett Mics Károly színjátszó csoport mellett a kassai Thália Színház, a Komáromi Jókai Színház színművészei, a Csavar Színház, a Kuttyomfitty Társulat, a Kossuth-díjas Boráros Imre társulata, vagy épp a néhány éve alakult The Art csapata is. Olyan neves színészeket láthattunk, mint Gubík Ági, Bandor Éva, Boráros Imre, Tóth Károly, Gál Tamás, Nádasdi Péter, Ollé Erik, Olasz István, Kiss Szilvia, Szabó Viktor, Culka Ottó, Lajos András és még sorolhatnám.
Nagy siker volt minden alkalommal a „hazainak” számító Mics Károly színjátszó csoport előadása, akik három darabbal is bemutatkoztak Csábon. A Thália Színház zenés előadása hozta a legmeghatóbb pillanatokat, a Komáromi Jókai Színház színészeinek köszönhetően pedig drámai események részesei lehettünk. Fergeteges hangulat volt az Ahogy esik úgy puffan csapat improvizációs előadásain, az utolsó Sóska, sültkrumpli című darab után pedig mindenki vigyorogva távozott.
Minden esetben a helyi alapiskola közösségi terme ad helyet a színházi bemutatóknak, merthogy a falunak nincs kultúrháza. Nem hiányzik?
Természetesen hiányzik. Mint kultúra fogyasztónak és mint szervezőnek egyaránt. Sok-sok évig a helyi templom és a szabadtéri színpad adott otthont a rendezvényeinknek, ami korlátozta a lehetőségeket. A közösségi terem kialakításával felélénkült a kulturális élet, de továbbra is vannak korlátok.
A színpad mérete miatt csak kamaraelőadásokat tudunk fogadni a Csábi Színházi Esték előadásaira, így a színházak sikerelőadásainak esélyük sincs községünkbe eljutni. Nem beszélve a technikai lehetőségekről és a nézőszámi korlátokról. És mivel egy alapiskolában van kialakítva a közösségi terem, az iskolakezdésre mindent olyan állapotba kell visszaállítani, ahogy azt az előírások megkövetelik.
Talán ennek köszönhetően is kreatívabbnak kell lennünk, így olyan programokat hozunk el Csábra, melyekkel a környéken máshol nem is találkozhat a közönség.
Egy-egy előadásnak van anyagi vonzata is. Honnan kerítetek rá pénzt?
Az előadásokra a Csemadok Alapszervezettel minden esetben próbálunk pályázni, hisz egy-egy darab költségét még több tíz eurós belépő sem fedné. A Kisebbségi Kulturális Alapnál és a Bethlen Gábor Alapnál is voltak sikeres pályázataink, de természetesen az alapiskola vezetőségének és Csáb Község vezetőségének a hozzáállása, támogatása is szükséges ahhoz, hogy mindezeket meg tudjuk valósítani. Így minden rendezvényünket közösen szervezzük.
Elindítója voltál, és főszerkesztője vagy az ATEMPO.sk, szlovákiai magyar zenei-kulturális portálnak, amely szintén 10 éve indult útjára. Mi indokolta a portál létrehozását? Milyen a portál látogatottsága?
2012-ben Tóth Árpád karnagy, zenetanárral ötletelve kezdtem el dolgozni az ATEMPO.sk-n, akkor még zenei portálon, azzal a céllal, hogy szülessen egy felvidéki magyar zenészeket bemutató, segítő felület, amihez hasonlókat Magyarországon is működtettek már abban az időben. A portál az elmúlt évek alatt sokat fejlődött és mára a felvidéki kulturális élet meghatározó felülete lett, több millió olvasóval.
Foglalkozunk a komolyzenétől, a népzenén, a könnyűzenén, a színházi és filmes élet szereplőin át a táncosokig. Itt található a legnagyobb felvidéki kulturális eseménynaptár és számos beszámoló, interjú, premier is itt lát napvilágot.
Máig ez az egyetlen felület, mely kizárólag a kultúrával foglalkozik a szlovákiai-magyar régiót szolgálva. A Csemadok Csábi Alapszervezete égisze alatt működve ez marad a célunk továbbra is a kisebb-nagyobb nehézségek ellenére, és reméljük sok évig itt lesz velünk még az ATEMPO.sk.
Mi az, amit nem kérdeztem, de fontosnak tartod elmondani?
Kisebbségben élve feladatomnak tartom a kultúránk életben tartását, művelését, továbbadását. Csábon, a nyelvhatár szélén ez kiemelten fontos, ahol az asszimiláció is évről évre érezhetőbb. Ezekkel a tevékenységekkel - legyen szó színházi estekről, koncertekről, könyvbemutatókról, megemlékezésekről, szoborátadásról vagy akár a kulturális portál működtetéséről - meg tudjuk őrizni nyelvünket, értékeinket, és erősíteni tudjuk nemzeti hovatartozásunkat. Itt, ahol élünk. Otthon.
fotó: Göbölös Lajos / ATEMPO.sk
