Csilizradvány községben izgalmas kulturális fejlesztés van folyamatban. A település egyik legjellegzetesebb épületét, egy nádfedeles házat alakítanak át falumúzeummá.
A munkálatok jelenleg is gőzerővel zajlanak. A nádfedeles ház – amely eddig is egyedinek számított a helységben – most még fontosabb szerepet kap, hiszen a falu történetének és kultúrájának őrzője lesz.
A helyszínre megérkezve, a község elöljárója, Janík Erzsébet, továbbá a munkálatokat felügyelő két szakember, Horváth Béla helytörténész és Berecz Zoltán barátságosan fogadott.
Janík Erzsébet polgármester asszony már a beszélgetésünk kezdetén megjegyezte, hogy a nádfedeles ház egy építészeti és kulturális érték, a benne fellelhető tárgyak pedig visszatükrözik a régmúltban élő csilizradványi lakosok életvitelét.
A házat Tamási Ágnes építtette, az épület 1862. május 5-én készült el. Ez a dátum a mestergerendán is fel van tüntetve. A házat Both László és Számel Zsuzsanna örökölte szülei halála után, akik nagy gonddal figyeltek az épület karbantartására, megőrzésére. Csilizradványon már csak ez az egy ház maradt meg eredeti formájában, jelenleg ez a falu legöregebb lakóépülete.
A nádfedeles ház a munkálatok megkezdése előtt
A polgármester asszony kiemelte, hogy szeretnék megőrizni és bemutatni a nádfedeles házat a következő generációk számára, s ez inspirálta a falumúzeum létrehozásának ötletét.
„Fontosnak tartjuk, hogy megismertessük a látogatókkal a helyi történelmi, kulturális értékeket. A felújítás célja az épület eredeti jellegének megőrzése, a nádfedeles ház egyedi megjelenésével hozzájárul községünk szépségéhez” – emelte ki a község elöljárója.
A tetőszerkezet cseréje
Kérdésemre, hogy mikor kezdték el az átalakítási munkálatokat, s milyen főbb lépések vannak még hátra a falumúzeum megnyitásáig, a polgármester asszony megjegyezte, hogy az épületet Csilizradány község 2022-ben vásárolta meg. 2023-ban megvalósult a nádfedél és a tetőszerkezet cseréje, amelyet a község saját költségvetésből finanszírozott.
„2024-ben megkezdődtek a felújítási munkálatok: falazás, vakolás javítása, tapasztás, betonozás. A Csemadok Csilizradványi Alapszervezete a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. sikeres pályázatának köszönhetően a támogatásból hozzájárul a felújítási költségek megtérítéséhez. Minden munkálatnál nagy hangsúlyt fektettünk az épület eredetiségének megőrzésére, melyben nagy segítség Horváth Béla helytörténész és Berecz Zoltán. A további tervek közt szerepel a nádfedeles ház berendezése, parkosítás és a kerítés felújítása” – mondta a jövőbe tekintve Janík Erzsébet.
Berecz Zoltán, Horváth Béla és Janík Erzsébet polgármester asszony
Kíváncsi voltam arra is, hogy miképp választották ki a kiállítandó tárgyakat, s milyen programokat, illetve kiállításokat terveznek a múzeum megnyitása után.A polgármester asszonytól ezekre a kérdésekre is választ kaptam: „A házban megmaradt a régi berendezés, a bútorok, a személyi tárgyak, az edények – ezeket tervezzük felújítani és kiállítani. Ez annak köszönhető, hogy magasabb területen fekszik, mint a többi épület. Az 1965-ös árvíz sem tett szerencsére jelentős károkat a házban. Régi népi használati tárgyakat gyűjtöttünk össze a község lakosaitól, amelyek szintén kiállításra kerülnek a falumúzeumban. Szeretnénk az épületet kézműves foglalkozások, népművészeti bemutatók helyszínéül is használni.”
Gőzerővel folytak a munkálatok
Horváth Béla helytörténész büszkén mutatta meg a házban található eredeti mestergerendát, ami 1862-ből származik. Megjegyezte, hogy a későbbiekben a ház biztosan több álalakításon is átesett, de a ház alakja, illetve a három fő helyiség az úgy maradt meg napjainkig, ahogy eredetileg is ki lett alakítva, mivel a legrégibb, 1889-es kataszteri felmérés már ugyanezt az alakot mutatja. Ami az egyes átépítések bizonyosságát mutatja, az az, hogy a tető homlokzatán megtalálható volt egy felírás, ahol a két mester nevének az iniciáléja közé az 1900-as dátum volt írva, tehát biztos, hogy a tetőt akkor átépítették.
A nádfedeles házban egy jó állapotban lévő, működő kemence is található, amit egy kicsit át kell átpofozni, de a régi füstöskonyhában – amit az itt lakók később bezártak – egy rakott sparheltet is szeretnének kialakítani, mégpedig a nagymegyeri tájház rakott sparheltje alapján. A nádfedeles ház kamarájában a mezőgazdasági szerszámokat tervezik kiállítani.
A megújult tető
Horváth Béla megjegyezte, hogy a házat az elmúlt több mint százhatvan év alatt több család is birtokolta. A Tamási család után Makó vezetéknévű tulajdonosai voltak, majd Horváth nevűeké is volt, s az utolsó tulajdonosai, a Both család tagjai az 1940-es évek végén vették meg.
A helytörténész hangsúlyozta, hogy a tervezett falumúzeumot mindenképp „élő házként” szeretnék működtetni. A helyi nyugdíjas klub mellett az iskolások is bármikor igénybe vehetik majd, és egy gondnokot is szeretnének alkalmazni, aki karbantartja az épületet és annak környékét. Egy sövénykerítés kialakítása is tervben van, amire akár még az idén is sor kerülhet.
Kíváncsi voltam arra is, hogy mik voltak a legnagyobb kihívások egy ilyen régi nádfedeles ház átalakításában. Horváth Béla kiemelte, hogy a tető szinte már javíthatatlan állapotban volt, és a rekonstrukciót is rögtön annak rendbetételével kezdték. A javítás során új gerendázatra is szükség volt, mivel a régi már kezdett beomlani. A biztonság kedvéért egy vasoszlop falba való beépítése is szükségszerű volt, s ennek köszönhetően már meg van erősítve, tehát stabilizálva van az egész. A munka során mások mellett az egész vakolatot is le kellett szedni a házban.
A nádfedeles ház szemből
Horváth Béla helytörténész és Janík Erzsébet polgármester asszony a beszélgetésünk végén egyetértettek abban, hogy nagyon sok munkálatot már sikerült elvégezni a nádfedeles ház falumúzeummá való eddigi átalakítása során, viszont még így is sok precíziós feladat és elintézni való várat magára.
A polgármester asszony zárásként megjegyezte az átalakítás nem kis pénzösszegbe kerül, viszont a képviselőtestület egyhangúan és egyetértésben döntött úgy, hogy ezt a nádfedeles házát – és a benne megtalálható kiállítási tárgyakat – mindenképp szeretnék majd megőrizni az utókornak.
A feliratos mestergerenda
A múzeum hosszútávú fejlesztése kapcsán Horváth Béla kiemelte, hogy először a házat szeretnék majd berendezni, feltölteni bútorokkal – amik már el vannak mentve raktárba –, s azokat is rekonstruálni kell majd. A pár itt lévő bútor mellett sokat szereztek, vettek is. A bútorok mellett többek között ruhaneműket és mezőgazdasági szerszámokat is ki fognak majd állítani. A már említett kemencét is szeretnék használhatóbbá tenni, hogy télen is tudjanak itt programokat szervezni. A nádfedeles házzal szemben elhelyezkedő parkban pedig szeretnének egy régi gyümölcsöskertet, valamint egy pajtaszerűséget is kialakítani.
A tervezett cél az, hogy a falumúzeumot már jövő ősszel átadhassák, de ehhez még sok munka szükséges.
Fotó: A szerző és Csilizradvány község
