Csoóri Sándor 1930. február 3-án született Zámolyon. Kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar költő, író, esszéista és politikus, és a Digitális Irodalmi Akadémia egyik alapító tagja volt.
Egyszerű parasztcsaládban nőtt fel, középiskolai tanulmányait Pápán végezte, az egyetemen orosz szakon tanult. Betegsége miatt félbehagyta. Később újságíróként dolgozott több lapnál. Az 1960-as évektől a Budapesti Műszaki Egyetem újságjának szerkesztője, és a Mafilm dramaturgja volt.
Írásaiban kritizálta a diktatúrát. A vidéki emberek nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet. Ezért gyakran megfigyelték és elhallgattatták. Sokáig nem is kaphatott elismeréseket. Első versei 1953-ban jelentek meg, nagy feltűnést keltettek. A Kádár-rendszer fontos ellenzéki alakjává vált.
A 60-as években Kubába utazott, ekkor nagy hatással volt rá Che Guevara, még verset is írt róla. Esszéiben a magyar történelem és kultúra volt középpontban. Szociográfiát, gyermekverseket és film forgatókönyveket is írt. 1980-as évektől aktívan részt vett a rendszerváltás előkészítésében. A Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. A Magyarok Világszövetségének elnöke volt, ő kezdeményezte a Duna Televízió létrehozását.
Idős korában visszavonultan élt. Utoljára a 85. születésnapi ünnepségén jelent meg nyilvánosan a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Hosszú betegség után 2016. szeptember 12-én hunyt el. Az Óbudai temetőben helyezték örök nyugalomra.
Február 3. nap eseménye – Szent Balázs ünnepe vagy balázsáldás napja
Szent Balázs napján régen a balázsolás volt divat. A torokfájósokat parázsra tett alma héjának füstjével füstölték, hogy elűzzék a betegséget.
Valahol a pap két keresztbe tett gyertyát tett a beteg gyermekek álla alá közben imádkozott. Balázs napja a magyaroknál az iskolások ünnepe is volt. A diákok jelmezben adományokat gyűjtöttek az iskolának és új tanulókat toboroztak. Szent Balázs püspök és vértanú emlékére történik a szertartás, aki több gyógyítást is csinált élete során.
fotó: Wikipédia
