Erdélytől Csallóközig, Székelyföldtől Somogyig, Kalotaszegtől a Szigetközig, Szatmártól Pozsony környékéig utazhatott ezernyi színű, formájú és hangulatú mesehajóval a közönség, amely hagyta magát valamivel több mint egy órán keresztül elvarázsolni a komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központban a Táncfórum Szlovákiai Magyar Néptáncosok Szakmai Egyesülete által életre hívott Táncpódium – Szlovákiai Magyar Néptáncosok Szakmai Minősítő Gáláján, mely a felvidéki magyar néptáncélet egyik meghatározó szakmai fórumává nőtte ki magát. Tíz csoport jutott a döntőbe, és mutatta be tudása legjavát, igyekezvén nemcsak elnyerni a zsűri és a közönség tetszését, hanem bemutatni mindazt a szépet és csodát is, melyet a magyar néptánc magában hordoz.
A többfordulós minősítő rendszer nemcsak a tehetséggondozást szolgálja, hanem hozzájárul a felvidéki magyar néptánckultúra szakmai színvonalának megerősítéséhez, a hagyományok hiteles tovább adásához és a közösségi értékek megőrzéséhez is. Célja, hogy a legkisebb gyermekcsoportoktól a legnagyobb műhelyekig valamennyi együttes számára lehetőséget biztosítson a szakmai megmérettetésre, értékteremtő munkájuk bemutatására, valamint a fejlődést segítő visszajelzések megszerzésére. A Táncpódium 2026 zsűrijét ismét neves szakemberek alkották: Delbó Krisztina, a győri Etalon Alapfokú Művészeti Iskola igazgatónője, az Örökség Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Népművészeti Egyesület Örökség Alkotói Díjával elismert néptáncpedagógus; Sánta-Bíró Anna, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosa, a Budapest Főváros Bartók Táncegyüttes művészeti vezetője, akinek munkásságát idén Harangozó Gyula-díjjal ismerték el; Árendás Péter népzenész, népzenei tanár, a Zeneakadémia népzenei tanszékének docense, a Hagyományok Háza Népzenei Szakcsoport vezetője; Fundák Kristóf, Harangozó Gyula-díjas koreográfus, a Magyar Néptáncmozgalom alkotója, az Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttes művészeti vezetője, a zsűri elnöki tisztét pedig Busai Norbert, Örökös Aranysarkantyús táncos, a Hagyományok Háza Néptánc Szakcsoport vezetője töltötte be.
A fellépők zenei kíséretét Csernók Klára és zenekara szolgáltatta: Csernók Klára hegedű, Takács Ádám hegedű, Szabó Dániel cimbalom, Csávás Attila fúvóshangszerek, Papp Endre brácsa, Hanusz Zoltán nagybőgő.
Elsőként a Möggyes Néptáncegyüttes ifjúsági csoportja lépett színpadra, produkciójuk címe: „Vásárhelyi vásártéren” – Marosvásárhely vásári világát idézi meg a produkció, ahol évszázadokon át találkoztak Székelyföld és Erdély különböző vidékeinek lakói. A vásárok fontos színterei voltak nemcsak az árucserének, hanem a népzene, a néptánc és a közösségi lét találkozásának is. Nyárád mente és Küküllő mente táncanyagát mutatta be.
Az Ifi Csali, a somorjai Csali Néptáncegyüttes ifjúsági csoportja. Produkciójuk címe: „Kolotoč”: a Pozsony környéki vásárok hangulatát idézi meg. A kolotoč, vagyis a körhinta a fiatalság és a vidámság jelképeként jelenik meg. Szigetköz és Csallóköz táncanyaga: lánytánc, csárdás, halászi verbunk és friss csárdás volt látható a színpadon.
Az ipolysági Sendergő Néptáncegyüttes „Somogyi Matyi” – című koreográfiájában a méltán híres Lúdas Matyi története somogyi táncokban elevenedett meg.
A Csallóközi Ifjúsági Néptáncegyüttes Dunaszerdahelyről érkezett, a „Nádas menti táncok” című produkcióval. Kalotaszeg gazdag és virtuóz tánckultúrájából merítettek, megidézve az imbertita, a csárdás, a legényes és a szapora lendületes világát.
A somorjai Csalló Néptáncegyüttes „Szomszédság” című előadása az Alsó-Zemplén, valamint Kelet-Abaúj tánc- és zenei világából merít, bemutatva a szlovák és magyar hagyományok évszázadokon át formálódó kulturális együttélését. Pazdics, Imreg, Bagyarbőd és Györke táncait láthatta a közönség: csárdást, karikázót, verbunkot.
A nagyidai Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes fennállásának 75. évfordulóját ünnepli az idén. Produkciójuk, „Az Olsva mentén” központi eleme a magyarbődi karikázó, amely gazdag dallamvilággal és énekeivel az elengedés, az önreflexió és az újratalálás élményét közvetíti. Olsva mente hagyományai magyarbődi táncokkal: karikázóval, lassú- és friss csárdással.
A Komárom Táncműhelyben óvodás korosztálytól egészen a felnőtt együttesig táncol megannyi korosztály. A műhely felnőtt csoportja, a Komárom Táncegyüttes „Varbói mulatság”című koreográfiáját mutatta be.
Az abaújszinai Rozmaring Néptáncegyüttes 76 éve meghatározó szereplője a felvidéki magyar néptáncéletnek. Különösen szoros kapcsolat alakult ki az együttes és a kalotaszegi Méra község hagyományőrző közössége között. Produkciójuk címe: „Mérai mulatság”, mely a „Mérai juhmérés” egész estés előadás részlete. Megjelenő táncok: friss csárdás, legényes, lassú- és szapora csárdás.
A Csallóközi Néptáncegyüttesben hat korosztály mintegy 180 táncosa éli meg a magyar néphagyományokon alapuló szerelmét a csoportnak köszönhetően. „Összhang” című produkciójuk szatmári táncokat idéz: verbunk, csárdás, cigány tánc és szatmári friss volt látható, bemutatva a régió karakterét, energiáit és tánckultúrájának sokszínűségét.
A nagykaposi Komócsa Néptáncegyüttes aktív szereplője Bodrogköz, Zemplén és az Ung vidék gazdag kulturális életének. „Sej, az ózdi viola” című előadásuk a Maros-Küküllő vidék Magyarózd táncanyagából merítkezett – szegényes, pontozó, karikázó, csárdás és szökős táncok váltakoztak.
A zsűrinek nem volt könnyű dolga: a fellépő csoportok igazi mesterei a néptáncnak. Döntésük nyomán azonban a Ifi Csali és az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes örülhetett a legjobban: nívódíjban részesültek.
„A színpadon minden alkalommal meg kell történnie valaminek, amit nem lehet teljesen megmagyarázni. Amikor a mozdulat több lesz puszta technikánál. Amikor a test és a lélek – egymást erősítve – olyan energiákat szabadít fel, mely magával tudja ragadni a közönséget. S ekkor a néptánc nem csupán hagyományt közvetít: élményt, érzelmet ad és közösséget teremt. Néha, néhány rövid pillanatra képes megállítani az időt: bár az élet mulandó, vannak olyan pillanatai, melyek tényleg felérnek az örökkévalósággal”
– hangzott el a gálán. Mindazok, akik kitörő lelkesedéssel, örömmel és szerelemmel nézik, kísérik figyelemmel a néptáncot, keresve az alkalmakat, amikor – közönségként – részesei lehetnek e mesevilágnak, örülhetnek: megállított időben a hajszálak sem őszülnek tovább. Íme a csodaszer: nem kell hozzá más, csak a magyar népi hagyományok éltetése és mind szélesebb körű megélése.
fotó: Kalmár Csaba
