Európa-szerte kiemelkedő jelentőségű politikai választások hoznak meglepő eredményeket. A közelmúltban Nagy Britannia lakossága szavazott önkormányzati vezetőinek és képviselőinek személyéről. A voksolás során a hagyományos két nagy párt – a Konzervatívok (Conservatives) és a Munkáspárt (Labour) – egyaránt józanító pofont kapott a Brexitet levezénylő Nigel Faragetól. A Munkáspárt csúf vereséget szenvedett Walesben, a Skót Nemzeti Párt pedig továbbra is meghatározó erő maradt a tagállamban. Ezzel a britek ismét üzentek Sir Kier Starmer miniszterelnöknek: kormányzása egyre ingatagabb, népszerűsége folyamatosan enyészik…
Nagyot bukott a két nagy párt
A nemzeti, önállóságpárti Reform UK párt több mint 1350 önkormányzatot tudhat magáénak. Olyan régiókban is sikert aratott, melyek korábban a munkások bástyáinak számítottak, mint Sunderland, vagy Barnsley. Ezeken a helyeken öt évtizeden keresztül, folyamatosan nyert a Munkáspárt – egészen mostanáig. Az egyetlen térség, ahol a Munkáspárt megőrizte elsőségét az maga a főváros. De a konzervatívok sem bontottak pezsgőt! Az ő veszteséglistájukon van Newcastle, Suffolk és Essex.
Önállóságpárti győzelem Walesben
Walesben parlamenti választások zajlottak. A 96 székes helyi országgyűlés, a Senedd, 43 képviselővel lett a nemzeti párt, a Plaid Cymru felségterületévé. Másodikként a Reform UK végzett, ami történelmi jelentőségű siker a párt életében. Harmadikként a Munkáspárt kullogott be a célba, a Konzervatív Párt pedig szégyenteljes vereséget szenvedett, mindössze hét képviselőhelyével. Csupán ketten jutottak be a zöldektől, az 1999 során létrehozott politikai képződmény számára ez azonban áttörésnek számít. Rhun ap Iorwerth pártvezér Plaid Cymruja a Munkáspárt egy évszázados uralmát szakította meg brutális hirtelenséggel – egyben kissé keserű szájízt hagyva a diadalútjára indult Reform UK-t. A Plaid Cymru egyébként egy közép-baloldali, nemzeti párt, melynek sikere ismét megnyúló árnyékokat vet Britannia egységére. Az elszakadást szorgalmazó csoportosulás térnyerése akár arra is utalhat, hogy egy esetleges elszakadásról szóló népszavazáson a walesiek többsége végre véget vetne az Angliával való egységnek. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a Plaid Cymrunak nem sikerült döntő többséggel kormányt alkotnia, így ahhoz még tárgyalások során keresztül vezet az út.
Hatalomban marad a Skót Nemzeti Párt
Hasonló események történtek a skót parlament háztáján is. Itt ismét csak a nemzeti erőknek kedvezett a népakarat, bár megint csupán szerény többséggel. John Swinney politikai csoportja, a Skót Nemzeti Párt ezzel, ötödik alkalommal vette birtokába a kormányalkotási lehetőséget. Másodikként a liberális-demokraták, harmadikként a konzervatívok futottak be. A liberálisok azonban így is jelentős veszteségeket mondhatnak magukénak, hiszen elveszítették eddigi erősségüket, Shetlandet. A Skót Zöld Párt ugyan csak két széket szerzett, ezekből azonban Angus Robertson és Nicola Sturgeont ütötték ki, akik a nemzeti pártot Edinburghban és Glasgowban képviselték. A Reform UK öt mandátummal lopakodott be a skót törvényhozásba, ahol eddig nem volt helye.
fotó: unsplash, wikipédia