Robert Fico miniszterelnök és Peter Pellegrini államfő döntése a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezésének kriminalizálására mély nyomot hagyott a szlovákiai magyar közösség helyzetében.
Csonka Ákos felvidéki politikai elemző szerint a lépés "pszichikai hadviselés csúcsa", amely bár nem kényszerítette ki külső nyomás, mégis radikálisan átírta a két közösség közötti együttélés értelmezését.
Az elemző hangsúlyozza, hogy a döntés indokolatlan volt, hiszen "senki nem kénőszertette Ficót erre a lépésre". A javaslat Tomás Taraba miniszterelnök-helyettestől érkezett, és szinte azonnal elfogadták, anélkül, hogy megvizsgálták volna a politikai és társadalmi következményeket.
Csonka szerint nehéz olyan tényezőt találni, amely javította volna a kormány megítélését, miközben a szlovák–magyar kapcsolatokat egyértelműen rontja.
Különösen éles kritika éri Peter Pellegrini államfőt, aki "gondolkodás nélkül aláírta a törvényt, amivel tulajdonképpen szembeköpte a felvidéki magyarságot". Az elemző emlékeztet, hogy Pellegrini a tavalyi választási kampányban ígéretet tett a magyar választóknak egy szakértői munkacsoport felállítására, amely megvizsgálja a dekrétumok kérdését, de ez azóta sem valósult meg.
A helyzet bonyolultságát növeli, hogy a Progresszív Szlovákia liberális ideológiája nem talál kedvező fogadtatásra a konzervatív világnézetű felvidéki magyarok körében. Csonka Ákos szerint a politikai minták Magyarországról érkeznek, ami tovább mélyíti az ideológiai szakadékot.
Az elemző szkeptikusan nyilatkozik arról, hogy a botrány elegendő lenne a Magyar Szövetség parlamentbe jutásához, mivel sok felvidéki magyart a mindennapi problémák jobban érdekelnek, mint a Beneš-dekrétumok vitája.
Azonban hangsúlyozza, hogy a médiafigyelem és Gubík László rendszeres szereplése a szlovák médiában lehetőséget ad a párt gondolatainak és víziójának terjesztésére.
Csonka Ákos kevés esélyt lát arra, hogy a kormány bukásához vagy előrehozott választásokhoz vezessen a döntés, hiszen a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok mellett nem érdeke a kormánynak ilyen lépés. Az elemző véleménye szerint a kormány valószínűleg kitölti mandátumát 2027-ig, annak ellenére, hogy a döntés politikailag inkább a kormánypártokra ütött vissza támogatottságuk további csökkenésével.
kép: közösségi média
