A nagyoknak tárgyalni valójuk akadt. A pekingi Tienanmen téren parádéra készülnek, mellyel feltételezhetően nem csupán elkápráztatni, hanem egy kicsit megijeszteni is kívánják a Kínában tárgyaló Donald Trumpot. A hivatalos rendezvények, a tervek szerint magukba foglalják a császári palotanegyed meglátogatását, hosszas tárgyalásokat és banketteket. A két nagyhatalom viszonya az utóbbi időben nem volt kifejezetten szivárványos, az USA elnökét a Távol-Kelet sárkányával való barátság ügye kevésbé kötötte le. Helyette érdekelt például az Iránnal való háborúban, mely azonban nem egészen elképzelései szerint halad. Ezért nem árt, ha megszerzi Xi Jinpingnek, a kommunista párt vezetőjének jóindulatát – vagy legalábbis érdekeltté teszi egyfajta szövetségesi helyzetben.
Irán barátja, de Kínának sem érdeke az elhúzódó háború
Kiszivárgott hírek szerint az amerikai elnök főként erről kíván tárgyalni a messzi fővárosban az elkövetkező napok során. Kína, Pakisztánhoz csatlakozva, az utóbbi hónapokban a béketeremtő szerepében tetszeleg. A két állam képviselői egy öt pontos tervvel álltak elő márciusban, mely megoldást kívánt felmutatni a Hormuzban uralkodó állapotokra. Peking Irán barátja, ám kétségtelen, hogy nem érdeke a háborús helyzet további fennmaradása. A hírhedten olcsó kínai termékek ára az olaj világpiaci szűkösségével egyre magasabbra rúg. Ez nem csupán a szállításra vonatkozik, hanem minden olajjal kapcsolatos melléktermékből, mely a műanyaggyártásban elengedhetetlen. Igaz, Kína készletei nagyok, és sok terhet levesznek a közlekedési rendszerről a megszállott mértékben gyártott elektromos járművek.
A perzsa külügyminiszter is Pekingben járt
Az elmúlt héten az iráni külügyminiszter járt Kínában. Abbas Araghchi látogatását az amerikai kormány – azon belül személyesen Marco Rubio, a külügyi tárca vezetője – hozzáfűzni valóval látta el: Remélem, megkapta a magáét. Elmagyarázták neki, hogy amit a szorosban tesz, az országa az világszintű elszigeteléséhez vezet. „Ebben ti vagytok a rosszfiúk!” – tette hozzá, a mostanság megszokott képregénystílusú kormányzati kommunikációban. Az USA szeretné elérni, hogy Kína ne vétózza meg Oroszországhoz hasonlóan az ENSZ Iránt elítélő határozatát. Ennek érdekében, Trump elnök hajlandó volt az ázsiai óriásnak, a perzsa államhoz való baráti viszonyát is kisebb jelentőségűként kezelni.
Hogyan kerül képbe Tajvan?
Teherán, azonban a két állam között nem kerülhet szóba Tajpej nélkül. Az elmúlt decemberben, az Egyesült Államok 11 milliárd dolláros fegyverüzletet kötött Tajvannal, mely valóban feldühítette Pekinget. Ugyanakkor Trump a másik fél kedvében is játszani próbál, mikor a szigetországot 15%-os vámmal sújtja, és amerikai technológia eltulajdonításával vádolja, mely állítólag a félvezetőket érinti. Rubio bizonyos benne, hogy Tajvan és Kína viszonya felmerül a tárgyalások során, ugyanakkor biztosította az amerikai közönséget arról: az USA nem kívánja a szárazföld által szakadárnak tartott sziget miatt zsákutcába terelni országa és a Kína közötti eszmecserét. Wang Yi, a házigazda kormányának külügyi felelőse hasonló reményeinek adott hangot.
Feszülten barátságos hangulat várható
Donald Trump újbóli elnökségével a két ország közötti viszony valódi gazdasági háborúvá fajult. Azóta a Kínára helyezett nyomást több esetben is enyhíteni volt kénytelen, bár ettől a felhőtlen barátság nem állt helyre. Mindkét állam szeretné kihasználni az adott helyzetet, és kicsikarni valamit a másiktól. Az USA azt szeretné, ha az ázsiai ország minél több amerikai mezőgazdasági terméket vásárolna, cserébe Kína azt kívánja, hogy Trump hunyjon szemet a világ második legnépesebb országának, bizonyos kétes üzleti gyakorlatai felett. Érdekes tény, hogy az amerikai elnök társaságában, több elektronikai cég – mint például az Nvidia, vagy az Apple – képviselői is megjelennek a tárgyalásokon.
A kínaiak élén járnak a robotok gyártásában, de a technológiát Amerikából lopják
Megjegyzendő, hogy Peking hatalmas hangsúlyt fektet az AI fejlesztésére, valamint az egyre okosabb gépek gyártására. Ennek azonban az amerikaiak nem csak a gazdasági verseny kényszerét érzik, hanem komoly tények mutatnak arra, hogy Kína rendszeresen kémkedik és jut törvénytelenül amerikai technológiához. Ennek több eszköze is van – többek között például a Tik-Tok, valamint a DeepSeek nevű program is. Már most egyfajta technológiai hidegháborúról beszélnek a szakértők: bár az ázsiai fejlesztésű humanoid robotok elképesztő dolgokra képesek, azok tudása feltételezhetően jelentős részben az USA-ban tervezett programoknak köszönhető. A helyzet fonákja azonban az, hogy a Föld értékes, és a tudományágban felhasznált ércek túlnyomó többsége kínai földben található…
fotó: unsplash, freepik