Mint azt sajnos már mindannyian tudjuk, az Izrael által Gázában vívott harca kiterjedt Iránra is. A síita állam régóta támogatja a harcias palesztin mozgalmakat és ezeken kívül más terroristának bélyegzett csoportokat is. A zsidó ország vezetői úgy gondolták most jött el az ideje az Iránnal való leszámolásnak. Június 13-án meglepetésszerű támadást mért mintegy tucatnyi Iráni nukleáris energiával kapcsolatos építményre, katonai létesítményre. Benjamin Netanjáhú miniszterelnök szerint a perzsák már karnyújtásnyira voltak attól, hogy atomfegyvert építsenek.
A konfliktus fejezetei:
Donald Trump belebotlik Izrael és Irán fegyveres konfliktusába
Az Éjféli Pöröly eredményei
Trump tűzszünetet hirdet, de senki nem tud róla…
Forradalmi szándékok a teheráni vezetésen belül?
Trump dühös és trágárkodik
Mi lehet a megoldás?
Mindenki úgy gondolja, ő járt jobban!
Az a baj, hogy ha lesz folytatás, Oroszország is beszáll a játékba…
Donald Trump belebotlik Izrael és Irán fegyveres konfliktusába
A légicsapásokat Irán, rakéták és drónok kilövésével igyekezett megtorolni. Főként nagyvárosokat vett célba, melynek során jelentős anyagi veszteség keletkezett, és sok civil vesztette életét. A síiták robbanóeszközei olyan sűrűn hullámokban érkeztek, hogy a végsőkig feszítették a legendás izraeli légvédelem képességeit.
Az elmúlt időben Teherán tárgyalásokat folytatott az USA-val, és arról igyekezett meggyőzni Donald Trump kormányát, hogy céljai kizárólag a nukleáris energia polgári felhasználását érintik. Kezdetben, bár az Egyesült Államok tudatában voltak, hogy Irán jelentős dúsított urániumot halmoz fel, a cél a békés megegyezés volt. Trump elnök az izraeli megkeresésre habozott, majd lassan meggondolni látszott magát. Hozzájárult ahhoz, hogy amerikai bombázók olyan célpontokat pusztítsanak el, melyek védettsége kimagasló, és az elrejtett infrastruktúra hagyományos fegyverekkel elérhetetlen.
Az Éjféli Pöröly (Midnight Hammer) kódnévvel illetett katonai cselekmény hét B2 típusú különleges lopakodó bombázóra építette sikerét, melyek robbanófejei a Fordo, Natanz és Iszfahán térségében fekvő létesítményeket rombolták. Az akcióra a helyi idő szerint éjjel tíz és tizenegy óra között került sor. A gépek tizennyolc órát repültek az otthoni támaszpontokról. Az amerikaiak nem csak a levegőből, hanem tengeralattjáróról is tüzeltek – jelentések szerint 75 irányított lövedék ért célba. A pusztítást elsősorban a GBU-57 típusú különlegesen nehéz romboló bombáktól várták, melyek 13 ezer kilogrammos súlyuknál fogva, pusztán kinetikus energiájukkal is hatalmas átütőerővel rendelkeznek - emlékeztet a BBC.
Donald Trump a történtek után figyelmeztette Iránt, hogy tekintsen el a további cselekvéstől, mert súlyosabb árat is fizethet még. Ezzel hátat fordítva saját korábbi elképzelésének, miszerint párbeszéd útján kíván megegyezést elérni, és nem tereli be országát egy újabb külföldi háborúba.
Az Éjféli Pöröly eredményei
Június 22-én, műholdfelvételek készültek a becsapódások helyén. Az amerikai források brutális rombolásról, teljes pusztulásról adtak számot. A jelek szerint közel járnak az igazsághoz, bár iráni vezetők szerint a nukleáris készlet nagy része sértetlen maradt. Hasszán Abedini, a perzsa állami hírközlés igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy a megrongált helyszínekről még idejében sikerült evakuálni a technológiát. Közlések szerint, sehol sem tapasztalható megnövekedett sugárzás… Erről a jeruzsálemi újság tesz közlést.
Úgy Amerika, mint Irán további lépései váratnak magukra. Trump előbb kijelentette, hogy szélesebb körű katonai kalandra nem vállalkozik, később azonban már a rendszer leváltásán elmélkedett a maga módján. Irán előtt kézenfekvő a hormuzi szoros lezárása, ezzel a világ olajkészlete egy jelentős részének eltérítése; valamint Izraeli célok további zaklatása.
Nagy Britannia, Franciaország és Németország nem voltak az amerikai csapás ellen, Iránt a tárgyalóasztal mellé sürgetik. Ezzel szemben az ENSz hivatalosan veszélyes kísérletnek ítélte Trump döntését, mely egy újabb válság világméretűvé válását kockáztatta. Oroszországban azonban szinte azonnal fogadták az iráni külügyminisztert, akit Vlagyimir Putyin támogatásáról biztosított.
Trump tűzszünetet hirdet, de senki nem tud róla…
Donald Trump tűzszünetet jelentett be a felek közt, mely kedd reggel nyolc órától lépett volna érvénybe. Izraeli illetékesek szerint azonban a kiáltvány nem jutott el a sajtóhoz, sem megfelelő időben, sem megfelelő formában. Bár közlések később mégis megjelentek a két ország sajtótermékeiben, Irán elutasította a teljes tűzszünet lehetőségét. Teherán fogadkozott: mindaddig lövi az izraeli célpontokat, míg annak repülőgépei Iránban dobálják bombaterhüket. Ráadásul az a kijelentés is napvilágot látott, miszerint az amerikai féltől Irán, semmiféle írásbeli, vagy szóbeli értesítést a javaslatról nem kapott. Ennek megfelelően a moszlim állam újabb támadást intézett, melynek halálos áldozatai is vannak. Izraeli hírügynökségek viszont azt kommunikálták, hogy a megadott időtől, Dávid csillaggal jelzett harcjárművek nem lépték át Irán határait, sem légterét.
Az iráni rakétaindítás után azonban Israel Katz védelmi miniszter ismét utasítást adott a válaszcsapásra. Közleményében kijelentette, hogy ezek a teheráni kormányzat központjait fogják támadni. Megfogadta azt is, hogy országa ezután a legkisebb agressziót is megtorolja majd. Ennek jegyében került sor kormány, az Iráni Forradalmi Gárda objektumainak lövetésére, valamint egy politikai foglyokat elzáró börtön bejáratának támadására is.
Forradalmi szándékok a teheráni vezetésen belül?
Az elmúlt napok során olyan információk röppentek fel, miszerint iráni hivatalnokok egy csoportja hajlandó lenne elmozdítani Ali Khamenej vallási vezetőt, Irán legfőbb vezetőjét. E csoport tagjai üzletemberek, katonák és politikusok. A hír a The Atlantic hírportálhoz jutott el. Kiszivárogtatói elmondták: Iránban nem csak ez az egyetlen terv az ajatollah eltávolítására. Állítólag már tárgyalások kezdődtek európai partnerekkel, akik az ország jövőjével kapcsolatban jutnak szóhoz. A közhangulat nem az amerikai támadással változott, az már korábban is Khamenej ellen fordult. Igaz, egy lehetséges puccskísérletben résztvevők is tudatában vannak azzal, hogy vállalkozásuk éppen az ellenkező eredménnyel is járhat. Jelentéseik szerint a síita vallási vezér már csak megbízható hívein keresztül kommunikál, mert tart egy ellene készülő merénylettől. Az is erősen megrendítette, hogy egyre több izraeli ügynököt fedeznek fel felsőbb körökben – mondták a belső ellenállás tagjai. (Jerusalem Post.)
Trump dühös és trágárkodik
Ezekben az órákban úgy tűnik, érlelődik valamiféle megnyugvás a „tizenkét napos háborúban” – ahogy azt Trump elnök a história megörökítőinek kedvéért sommásan elnevezte. Abban sajnos a legkisebb mértékben sem lehetünk biztosak, hogy maradandó is lesz a béke, hiszen minden fél a maga feltételeit szeretné érvényesíteni.
Amerika első embere a látszat szerint nagyon reméli, hogy végre sikerül a béketeremtő szerepét magára öltenie. Nem esett azonban jól, hogy kérése ellenére, Izrael, a meghirdetett tűzszünet alatt visszavágott az Iránból induló újabb rakétatámadást követően. (Hétfőn egy katari amerikai támaszpont is célkeresztbe került, de ott nem történtek károk.)
„Olyan keményen és régóta harcol ez a két ország, hogy már azt sem tudják, mi a szart csinálnak!” – fakadt ki keserűen. (…they don’t know what the f..k they’re doing!)
Mi lehet a megoldás?
Izrael számára Irán már nagyon régóta az elsőrendű ellenséget jelenti. Eddig a pontig azonban nem támadta annak nukleáris infrastruktúráját. Nagyon sokan az ország vezetőségének szemére vetették, hogy a június közepén indított hadi cselekmény törvénytelen volt. Nem egy vád izraeli körökből kapott szárnyra. Netanyahu és kormánya azonban azzal védekeznek, hogy a légicsapások egy bizonyosan bekövetkező támadást előztek meg. Arról azonban, hogy Irán valóban rendelkezne (vagy rendelkezett volna) bevethető, vagy a bevetéshez közeli állapotban lévő atombombával a közvélemény nagy része nincs meggyőződve. A valódi pusztítás mértékét is csupán a helyszínen lehetne megállapítani – bár az egészen biztos, hogy a létesítményt drámai pusztító erő érte. A kulcskérdés azonban az, mi történt a hírekből ismert négyszáz kilogramm dúsított urániummal, mellyel Teheránnak rendelkeznie kellett? Mohammed Eszlami, az iráni atomenergiáért felelős szervezet elnöke válasza erre az, hogy számoltak a lehetőséggel, és a készletet biztonságos helyre szállították – írja az Al Jazeera tudósítója.
Az Izrael története során vívott háborúkban, mindig számított az USA anyagi támogatására. Közvetlen beavatkozásra azonban mindeddig nem sikerült rávenni az Egyesült Államok vezetését – eddig a momentumig. Amerika azonban nem kíván ismét egy kilátástalan katonai helyzetbe keveredni, ezért több lehetőség áll előtte. Az egyik az, hogy valóban alkut köt a perzsa vezetéssel, és az ENSz megfigyelői visszatérnek Iránba. Sajnos hitelét eljátszotta azzal, hogy hosszú egyezkedés után, mégis Izrael mellett vállalt cselekvő szerepet.
Elemzők szerint a három európai hatalom – Nagy Britannia, Franciaország és Németország – mentheti meg a perzsákat azzal, hogy az USA és Izrael ellensúlyaként, valamiféle megegyezést hoznak tető alá Teherán képviselőivel. Ennek azonban éppen a zsidó állam lesz legnagyobb kerékkötője, hiszen nem azért rombolták le Irán atomlétesítményeit, hogy egy másik nemzetközi jóváhagyással ezekben újra induljon a munka!
Egészen bizonyos, hogy Irán nem mond le az urándúsításról. A helyi parlament arra készül, hogy felmondja nemzetközi egyezségeit az erre vonatkozó ügyekben. Így azonban patthelyzet áll elő, melynek feszültségét előbb-utóbb (sajnos) egy újabb katonai összeütközés vezetheti el, Irán és az USA között! És mint az már a fentiekből kiderült, Izrael sem elégedett az elért eredménnyel: bizonyossága nincs arról, hogy ellensége nukleáris potenciálja megszűnt, és a teheráni rendszert megváltoztatását sem érte el!
Mindenki úgy gondolja, ő járt jobban!
Ali Khamenei számára talán már ez is megéri az ünneplést. Tegnap – június 24-én – az iráni hadsereg egységei parádét tartottak a teheráni Forradalmi Téren, melyen az Izrael felett aratott győzelmet ünnepelték. Önámítás a javából, hiszen a hadi tevékenység megszűnéséhez az országnak nem sok köze volt. A zsidó állam ezzel egy időben döntést hozott, miszerint újra nyitja a középületeket, s lassan visszavezeti az életet régi kerékvágásába. Számára ez a győzelem jele – ezt már a moszkvai Pravda közli.
Dicsőségről számolnak be az amerikaiak is: Buddy Carter republikánus képviselő, hivatalosan is Nobel-békedíjra jelölte Donald Trumpot. Az elnök érdeme e szerint az, hogy megakadályozta a háborút, és azt is, hogy Irán a lehető legveszedelmesebb fegyverhez jusson. Trump már megválasztása előtt is a békecsináló szerepét vizionálta, úgy tűnik, ezt az érdemet mindenképpen szeretné kierőszakolni. Ugyanakkor ne ítéljünk elhamarkodottan: Barack Obamának pusztán azért járt ki a megtiszteltetés, mert az első színes bőrű volt, aki elfoglalhatta az Ovális Irodát!
Az a baj, hogy ha lesz folytatás, Oroszország is beszáll a játékba…
Furcsa konfliktus ez a mostani. Lezajlott egy viszonylag rövid fegyveres adok-kapok, melynek végeredménye alapvetően kétséges. Nem tudni ki győzött, és a vesztes mivel lett szegényebb. Csak az elvesztett életeket nem adja vissza senki – legyen az áldozat zsidó, vagy perzsa!
Izrael feltételezi, hogy elvette Irántól az atombombát. Az USA vezetése talán most sem fogta fel teljesen, mibe tenyerelt megint bele. Az iráni haditengerészet pedig elfoglalta a Hormuzi Szorost, mely a világ olajszállításának 20%-át bonyolítja, a cseppfolyósított gáznak pedig 30%-a úszik át normális körülmények között a földrajzi képződményen. Miközben a helymeghatározók jeleit már zavarják, az olaj ára ugrásszerűen nő. Végül az is kiderült, hogy a teheráni militáns vezetés egyszerűbben is hozzáférhet atomfegyverekhez: Dimitrij Medvegyev orosz külügyminiszter ígéretet tett Irán támogatására – akár hasonló romboló eszközök átadásával is!
Irán a BRICKS államok szövetségének tagja (Brazília, Oroszország, Irán, Kína és Dél Afrika) ezért a putyini kormány kifejezetten szívére venné, ha valaki az ajatollah helyét egy nyugat-barát elnökre cserélné!
Tarthatunk tőle, hogy ennek a konfliktusnak csupán első felvonását láttuk. Tekintve a felek agresszivitását, bosszúszomját és ijesztő inkompetenciáját; sok jóra a következőkben sem számíthatunk!
fotó: pixabay.com, wikimedia.org, unsplash.com
